A belügyminiszternek lesz a legtöbb dolga a parlament hétfői ülésnapjának elején: a csütörtökön és pénteken kialakult katasztrofális hóhelyzet után valószínűleg Pintér Sándor maga is fel kíván szólalni napirend előtt, de az ellenzéki képviselők sem hagyják ki a lehetőséget, hogy kérdőre vonják a minisztert, aki pénteken arról beszélt: elégedett a mentésben részt vevők munkájával, az időjárással és az állampolgárok viselkedésével már nem annyira.

A belügyminiszterre – vagy az őt helyettesítő államtitkárra – azonban a havazástól függetlenül is sok kérdés vár. Az előre leadott interpellációs lista alapján őt faggatja majd a szocialista Szanyi Tibor („Fiatalok, szegények, nők a hatalom kalapácsa alatt” címmel, valószínűleg a közmunkáról), a jobbikos Mirkóczki Ádám („Valóban büntetés a büntetés?” címmel, várhatóan a börtönviszonyokról). Újabban a Jobbik mellett az MSZP is érdeklődik a közbiztonsági kérdések iránt, amit Lukács Zoltán képviselő „Nemhogy két hét, három év is kevés volt?” című interpellációja is mutat.

Középen Pintér, balra Papp Károly rendőrfőkapitány, jobbra Kontrát Károly államtitkár

Stiller Ákos

Vér, hadsereg és a Várkert

A szakkérdésekről szóló interpellációk közt ismét a jobbikos Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara korábbi főtitkára viszi a prímet, aki azt kérdezi az emberi erőforrások miniszterétől, hogy „a véradók számának drasztikus csökkenésére tekintettel, hogyan kívánja biztosítani a tárca Magyarország betegellátásának vér és vérkészítmény szükségletét?” Párttársa, Jámbor Nándor a honvédelmi miniszter faggatja majd, hogy megtudja, „mikor lesz önálló a haza védelmét ellátni képes Honvédség”.

Az utóbbi időben megszaporodott kormánypárti öninterpellációk közt a fideszes Mengyi Roland azt szeretné megtudni, „hogyan segíti a KATA és a KIVA bővítése a hazai kis és középvállalkozások versenyképességét?” A KDNP-s Pálffy István pedig - ahelyett, hogy átsétálna Budára, és megnézné a saját szemével -, a közigazgatási és igazságügyi minisztertől akarja hallani, megkezdődött-e már az évtizedek óta elhanyagolt Várkert Bazár rekonstrukciója.

Állami kórház, állami villanyoszlop

A kötelező körökön túl a hétfőn elfogadják a szociális közműszolgáltatás kialakításáról szóló törvényt, ami előírja, hogy a közvilágítás berendezései csak az állam vagy az önkormányzat tulajdonában lehetnek, a magántulajdonú rendszereket át kell adni vagy ki kell sajátítani. Egy másik, szintén hétfőn elfogadandó törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy költségvetési intézménnyé kell alakítani a korábban gazdasági társaságként működő, az állam tulajdonába vett egészségügyi intézményeket. Ennek hatása például az, hogy a kórházi dolgozók ismét közalkalmazottak lesznek.

Szavaznak a képviselők az „egyes agrártárgyú törvények módosításáról” szóló kormányzati javaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Az eredeti javaslatban egyebek mellett szerepel benne egy olyan rendelkezés, ami közvetve lehetővé teszi hosszú távú földhaszonbérleti szerződések felmondását. Az eredeti változat szerint ezt akkor lehet megtenni, ha a haszonbérbe adó személye változik, vagyis ha más tulajdonába kerül a föld.

A mezőgazdasági bizottság módosítója ezt a lehetőséget szűkítené: kivételt tenne öröklés esetén, vagyis az örökös nem mondhatná fel a szerződést, és előírná, hogy a tulajdonosnak öt évig magának kell művelnie a földet, amiről elküldte a bérlőt. Egy mások módosítóval megtiltanák, hogy – közeli hozzátartozókat kivéve – haszonélvezeti jogot alapítsanak termőföldre, amivel az úgynevezett zsebszerződések egyik formája alól húznák ki a jogi alapot.

Azért a víz az úr

Kedden kezdi meg az országgyűlés „a rezsicsökkentések végrehajtásáról” szóló törvényjavaslat általános vitáját. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos javaslata egyrészt törvényben rögzítené a gáz- és áramdíjak tízszázalékos csökkentését, másrészt júliustól kiterjesztené ezt a víz- és csatornadíjakra és a szemétszállításra is. A javaslat a víz- és csatornadíjakat 2014. október 15-ig, a szemétszállítás díját pedig 2014. január 1-jéig befagyasztaná, vagyis például a vízdíjakat csak az önkormányzati választások után lehetne felülvizsgálni.

Több mint egy évtized halogatás után ismét húzódik a Balaton-törvény egyik legfontosabb rendelkezésének végrehajtása, még mindig nem látszik, mikorra sikerül megvalósítani a Balaton környéki települések teljes csatornázottságát. Az eredetileg 2000-ben elfogadott törvényben maghatározott határidőt 2005-ben és 2008-ban is meghosszabbították, de tavaly mégis lejárt. A most a parlament előtt lévő törvényjavaslat 2018-ra tolja ki, remélve, hogy EU-s forrásból végre megoldható a vízminőség szempontjából kiemelten fontos program.

Bár fontossága alapján főműsoridőben lenne a helye, csak kedden délután tárgyalja a parlament a „gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés”, röviden az EU-s stabilitási paktum kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Bár Magyarország nem tagja az eurózónának, a szerződést aláírta (az EU-tagok közül csak Nagy-Britannia és Csehország maradt ki), így részt vehet a fontos döntéseket meghozó tanácsüléseken.

Szintén kedden kezdik el tárgyalni a fideszes Potápi Árpád törvényjavaslatát, amely nemzetbiztonsági és diplomáciai érdekekre hivatkozva eltitkolhatóvá tenné a kedvezményesen honosított magyar állampolgárokra vonatkozó adatokat. A javaslat érdekessége, hogy az után született, hogy a hvg.hu pert indított a statisztikákért, amelyben már a tárgyalás napja is ki van tűzve. A titkolózásra jellemző, hogy a parlament honlapjáról is eltűnt egy dokumentum, amely tartalmazott hasonló számokat.