Magdalena Sepúlveda, az ENSZ rendkívüli szegénységgel foglalkozó különleges jelentéstevője úgy vélekedett, hogy "a kormány intézményesíti a hajléktalanok kriminalizálását, és előmozdítja a megbélyegzésüket". Szerinte a módosítás előítéleteket szít, és megakadályozza a hajléktalanokat abban, hogy éljenek alapvető jogaikkal.

A méltó lakhely ügyében illetékes különleges jelentéstevő, Raquel Rolnik felhívta a figyelmet, hogy "ellenkezik az egyenlőség és a nem diszkriminálás emberi jogával" a közterületen való alvás tilalma, mivel korlátozottak a szálláslehetőségek a hajléktalanok és a szűkös forrásokkal rendelkezők számára. Rolnik jelezte, hogy Magyarországon nem elég a menedékhely, és a kormánynak nincs terve az utcákon élő 30 ezer emberről való gondoskodásra.

A jelentéstevők sürgették a magyar kormányt, hogy vonja vissza ezeket az alkotmánymódosításokat. Szerintük a módosítást elhamarkodott formában vitték véghez, anélkül, hogy idő lett volna egy népszavazásra. A két jelentéstevő már tavaly decemberben is foglalkozott a magyarországi hajléktalanok ügyével. 

Fülöp Máté

Szerdán este a kormány nevében a Külügyminisztérium is reagált az ENSZ jelentéstevőinek nyilatkozatára, és szintén visszautasította a szerinte alaptalan bírálatot. A Külügyminisztérium közleményében kiemeli, hogy a szegénység és hajléktalanság globális probléma, amely megszüntetése mellett valamennyi felelős kormány, köztük Magyarország is elkötelezett, magyar részről pedig számos kormányzati intézkedés történt az ellátórendszer fejlesztésére és hatékonyabbá tételére.

"Jelenleg több ellátóhely van, mint hajléktalan. Magyarország – lehetőségeit figyelembe véve – megoldja az emberi életeket veszélyeztető feladatokat, így az emberi élet védelme érdekében gondoskodik a hajléktalan emberek elhelyezéséről is" – közölték hozzátéve, hogy az alaptörvény alkotmányos kötelezettségként írja elő az állam és az önkormányzatok számára, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenki számára biztosítsa, ennek érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.

A külügy szerint nem tették büntethetővé a hajléktalanságot

"Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése felhatalmazást ad arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében törvényben vagy önkormányzati rendeletben korlátozni lehessen a közterület meghatározott részén történő életvitelszerű tartózkodást, és feljogosítja a hatóságot arra, hogy a korlátozott övezetből való távozásra szólítson fel. Az Alaptörvény erre ad felhatalmazást, nem pedig arra, hogy büntethetővé tegyék a hajléktalan életvitelt. Nem igaz tehát az állítás, hogy Magyarország kriminalizálná a hajléktalanságot" – szögezte le a külügy.

A minisztérium szerint e mellett, a gazdasági válság okozta kihívások ellenére, sikerült az utcai szociális munkás szolgálatok rendszerének átalakítása révén úgy hatékonyabbá tenni a rendszert, hogy azonos ráfordítás mellett is egy-egy fenntartó a korábbinál lényegesen nagyobb összegű támogatáshoz juthatott, és hazai forrásból is számos, a hajléktalan embereket támogató program részesült kiegészítő támogatásban.

Emellett hozzáteszik, hogy a kormány is nyitott az érdemi együttműködésre az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival, ideértve a különböző területeken működő ENSZ különleges jelentéstevőket, valamint folyamatos párbeszédet folytat az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalával is, annak érdekében, hogy tényszerű tájékoztatást adjon a magyar jogrendszer most zajló alapvető átalakításáról. "A jelentéstevők elismerik azt, hogy hazánk a módosítást követően a hajléktalanok jogait immár alkotmányos szinten védi. A Kormány megerősíti az egyetemes emberi jogi értékek és szabadságok védelmének fontosságát. A Külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül jelezte a két ENSZ jelentéstevőnek: az általuk felvetett aggályokra a Kormány részletes választ készít" – közölték.

A Fidesz szerint nem példa nélküli a közterületen lakás tiltása

A Fidesz szerdán délután közleményben hangsúlyozta: az alaptörvény a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést, és – összhangban az Európai Parlament előírásával – törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására.

Míg 2006 és 2010 között 100-130 ember fagyott meg Budapest utcáin, addig a kabinet beavatkozásának köszönhetően mára minimálisra csökkent a közterületi fagyhalálok száma – írták, jelezve: ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy Magyarországot ma bírálják hajléktalanügyben, miközben korábban éveken át tűrték, hogy "tömegesen halnak meg fedél nélküli emberek".

A Fidesz az eddigi intézkedések között említi, hogy új ellátóhelyek létesültek, a fővárosban hétszázzal emelkedett a férőhelyek száma, a büntető törvénykönyvben új büntetőjogi kategória lett a kiszolgáltatott emberek megalázása, továbbá idén csaknem egymilliárd forintra pályázhatnak a hajléktalanellátásban részt vevő intézmények.

Közleményük végén megjegyzik, a közterületen lakás tiltása nem példa nélküli Európában, és az is bevett nemzetközi gyakorlat, hogy a közterület egyes részeiről kitiltják a hajléktalanokat. Belgiumban például törvény tiltja, hogy lakott területen, a városokban sátrakat állítsanak, és abban éljenek az emberek. Hasonló korlátozást alkalmaznak többek között Csehországban is – hozta fel példaként a kormánypárt.

Korábban az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó bizottsága (CEDAW) közölte, hogy Magyarországon számos aggodalomra okot adó területet és ügyet talált, amikor a vonatkozó egyezmény végrehajtását vizsgálta.