A volt miniszterelnök a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány és a Közép-európai Egyetem konferenciáján arról beszélt: a nemzetpolitikában uralkodóvá kell tenni a "semmit róluk nélkülük" elvét, a magyar kormánynak a határon túliak legitim, választott szervezeteivel kell együttműködnie, azokat kell támogatnia.

Bajnai Gordon elmondta: a kisebbségben élő magyarok érdekeinek érvényesítését segítheti a jószomszédi viszony a környező országokkal, de ez nem indokolhatja, hogy a magyar kormány ne lépjen fel a határon túliak érdekében.

Véget kell vetni a magyar belpolitika nemzeti érdekekkel ellentétes exportjának – fogalmazott Bajnai a Nemzet, közösség, politika - Magyarország és környezete a 21. században című tanácskozáson. Károsnak nevezte, hogy a jobboldal a határon túli magyarokra hivatkozva igyekszik kirekeszteni a nemzetből politikai ellenfeleit, és azt is, hogy a baloldal a kettős állampolgárságról szóló 2004. decemberi népszavazás idején "egy tragikusan rosszul feltett kérdésre" válaszul szociális irigységet keltett a külhoni magyarokkal szemben.

Az Együtt-PM szövetség vezetője elmondta: a kisebbségben élő magyarok érdekeinek érvényesítését segítheti a jószomszédi viszony a környező országokkal, de ez nem indokolhatja, hogy a magyar kormány ne lépjen fel a határon túliak érdekében. "Kardcsörgetésre", hangos felszólalásokra, erős diplomáciai lépésekre viszont csak akkor van szükség, ha a helyi közösségeknek romlik az esélyük arra, hogy képviseljék érdekeiket – jegyezte meg.

Bajnai Gordon szerint a kizáró, szűkítő, szelektív helyett befogadó nemzetpolitikát kell folytatni, abból kiindulva, hogy magyar az, aki annak vallja magát, vagy másképpen fogalmazva, aki "az olimpián a magyaroknak szurkol".

A volt kormányfő elemi érdeknek nevezte a schengeni övezet kiterjesztését Romániára, ezért szerinte ezt támogatni kell. De nemzeti érdek az is, hogy ne mehessen végbe olyan közigazgatási átalakítás Romániában, amely ellehetetleníti az ott élő magyarok érdekérvényesítési lehetőségeit – tette hozzá.