Az Országgyűlés tavaszi ülésszakából elvileg már csak négy hét van hátra, az előzetes munkaterv szerint június 10-én lesz az utolsó ülés. Bár szinte biztos, hogy lesz rendkívüli nyári ülésszak (a korábbi években mindig volt, így ez csak nevében rendkívüli), a kapkodás már egyre jobban látszik a napirenden. A pünkösdi ünnep miatt kedden kezdődő, háromnapos ülés napirendjén megint szerepel hét olyan javaslat, amit csak péntek este vagy szombaton délelőtt nyújtottak be, bízva abban, hogy a hosszú hétvégét senki sem törvényjavaslatok olvasásával tölti.

A kedd délutáni interpellációk sorában az ellenzék igazán változatos témákban támadja majd a kormányt. A szocialista Tóth Csaba a trafikpályázatok ügyét veszi ismét elő, interpellációjának címe „A nagy átverés - elfüstölt a remény”. Párttársának, Nyakó Istvánnak a kormány legújabb, a hozzátartozók személyes közreműködésével zajló szociális temetésekről szóló ötlete ad témát, és azt kérdezi a belügyminisztertől: „Aki szegény, az szó szerint ássa meg a saját sírját?”

Ebben a ciklusban a botrányos ügyek közül az állami földek bérleti pályázatai tartják magukat leginkább a napirenden. Kedden a téma egyik jobbikos felelőse, Magyar Zoltán ismét felteszi a kérdést: „Átláthatatlan, zavaros és titkos állami földbérletek, avagy zsákmányszerzés Fidesz módra?” Párttársa, Ferenczi Gábor a csődbe jutott pápai húsüzem pénzük után futó beszállítóiért aggódik, mikor azt kérdezi: „Mi az önök célja, tönkretenni a Pápa környéki sertéstenyésztőket, vagy kifizetik-e azonnali hatállyal a Pápai Hús 1913 Kft. részéről a beszállítók felé felhalmozott tartozásokat?”

Túry Gergely

A fideszes képviselők egyszerűen nem tudnak másról beszélni, mint a kormány csodafegyveréről, a rezsicsökkentésről. Zsigó Róbert is ebben a témában kérdez alá a nemzetgazdasági miniszternek: „Várható-e a fogyasztói jogok további szélesítése és a rezsiárak újabb mérséklése?” A KDNP-s Stágel Bence viszont a Jobbik egyik régi mániáját veszi elő „A kommunista nyugdíjprivilégiumok felülvizsgálata” című interpellációval. Az ellenzéki párt hónapok óta minden ülésen megpróbálja napirendre vetetni hasonló témájú törvényjavaslatát, és lehet, hogy mára a kormány is talált egy-két öreg kommunistát, akinek csökkenteni lehet a nyugdíját.

Egy jól megrágott javaslat

Szokatlanul hosszú ideig volt a parlament előtt A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat, amelyet először még tavaly nyáron nyújtott be a fideszes Kocsis Máté, majd visszavonta és idén februárban, átdolgozott formában ismét benyújtotta. A javaslat zárószavazása már a múlt heti napirenden is szerepelt, de végül elhalasztották, és csak most kedden kerülhet sorra, várhatóan egy kisebb jelentőségű zárószavazás előtti módosítóval korrigálva.

A legfontosabb változás, hogy nem csak akkor világítják át nemzetbiztonsági szempontból a fontos, bizalmi pozícióban dolgozókat, amikor kinevezik vagy megválasztják őket, hanem bevezetik a folyamatos ellenőrzés intézményét is. Az úgynevezett biztonsági kérdőívre felkerül egy olyan kérdés is, amely azt tudakolja, a vizsgált személy állt-e kapcsolatban „a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadó”, vagyis „fasiszta, nyilas, kommunista” szervezettel.

Nagy dohány

Várhatóan elfogadják kedden a képviselők a dohánytörvény módosítását, amelyet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár nyújtott be, és amely a jelenleg szokásos 3-4 százalékról 10 százalékra emeli a trafikokban árult cigaretta kiskereskedelmi árrését. Bár korábban Lázár azt mondta, Orbán Viktor kormányfő személy szerint a 12 százalékos árrést támogatja, ilyen módosító indítvány nem érkezett. Az utolsó pillanatban is módosul ugyan a szöveg, de várhatóan csak az kerül bele, hogy azokon a helyeken, ahol eredményes pályázat híján nincs trafik, legfeljebb 12 havonta újra kell pályáztatni a dohánykereskedelmi koncessziót.

Papcsák Ferenc a parlamentben

Túry Gergely

Ha nem fogadnak el módosító indítványt – ami valószínű, mert nem érkezett kormánypárti javaslat –, akkor már kedden megszavazhatják a fideszes Vas Imre és Papcsák Ferenc törvényjavaslatát, amely polgári perrendtartást módosítaná annak érdekében, hogy nehezebben lehessen beavatkozóként belépni a perekbe. Ezt a képviselők azzal érnék el, hogy erősen korlátoznák a fellebbezés lehetőségét azokban az esetekben, ha a bíróság elsőre nem enged valakit belépni a perbe.

A javaslat érdekessége, hogy egyszer már megtárgyalta a parlament ugyanezt, Papcsák előterjesztésében, majd a civilben ügyvédként dolgozó – ezzel tavaly 40 millió forintot kereső – képviselő visszavonta, a szintén ügyvéd Vas pedig ismét benyújtotta. Papcsák nem indokolta, miért volt erre szükség, de valószínűleg egy bizonyos per kimenetelét kívánja befolyásolni. Ezt a gyanút erősíti, hogy a módosítást a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellene.

Anyakönyv, reklámtábla, egy százalék

Kedden számos törvényjavaslat módosító indítványairól szavaznak a képviselők. Az elektronikus anyakönyvről szóló javaslat esetében például korábban vita volt arról, hogy mennyi idő után váljanak hozzáférhetővé a kutatók számára az anyakönyvek. Végül a fideszes Gyimesi Endre javaslata kapta meg a kormány támogatását, így a halál utáni 75 év elteltével megszűnik az anyakönyvek zárolása. Családfakutatóknak ez is túl hosszú idő lehet, de az alkotmányügyi bizottság korábban még száz évet javasolt.

Az elektronikus autópályadíjról szóló törvény módosító indítványai közt a fideszes Manninger Jenő az utak melletti reklámtáblák tilalmát szigorítaná tovább – a kormány támogatásával –, de ugyanakkor bizonyos méretig átmeneti fennmaradási engedélyt adna a 2010 előtt kihelyezett tábláknak, amelyeknek a korábbi törvénymódosítások után már nem is lenne szabad a helyükön lenni. A szintén fideszes Babák Mihály pedig azt javasolja – és ezzel a kormány is egyetért –, hogy az autópálya-kezelő adja át az útdíj miatt a járművekről keletkező adatokat az adóhivatalnak.

Fazekas István

Az Alkotmánybíróság ugyan korábban több ponton is alaptörvény-ellenesnek találta az egyházügyi törvényt, de az adóhivatal mégsem tette lehetővé, hogy a megsemmisített rendelkezések miatt az egyházi státuszt elvesztő, mintegy 400 közösség megkapja az egyszázalékos adófelajánlásokat. Ezen a helyzeten változtatna az emberi jogi bizottság módosító indítványa, amely lehetővé tenné, hogy bizonyos mértékben ezek a közösségek is megkapják a 2012-ben felajánlott egy százalékokat, illetve az ahhoz járó állami kiegészítést.

Kampánypénzek és rendőrök

Szerdán kezdi meg a parlament az új kampányfinanszírozási törvény tárgyalását. A két, párhuzamos kormánypárti javaslat alapján 2014-ben a pártok egyáltalán nem kapnának költségvetési támogatást, viszont a jelöltek és a listát állító pártok jogosultak lennének állami finanszírozásra (amit vissza kellene fizetni, ha nem érnek el két százalékot). A pártok ezen felül kizárólag magyar magánszemélyektől fogadhatnának el támogatást. A törvényjavaslat már felkészül arra is, hogy jövőre egyszerre lesznek – május végén – a parlamenti és az EP-választások, illetve előírja, hogy ősztől már nem kell időközi választást kiírni a megüresedő képviselői helyekre.

Szintén szerdán kezdődik meg az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény tárgyalása, amely lényegében az új, tavaly január 1-től hatályos szabálysértési törvény első átfogó módosítása. Sok egyéb mellett lehetővé tennék például, hogy a törvényszékek elnökei áthelyezzék a szabálysértési ügyeket az alájuk rendelt járásbíróságok közt. Kijavítják a csellengő diákok rendőri bekísérésének szabályozását is: azt a 14 év alatti gyereket vihetné be a rendőr – az igazgatóval történt egyeztetés után – az iskolába, aki nem tudja „hitelt érdemlően igazolni”, hogy engedéllyel maradt távol az iskolából.

Auschwitz, Recsk, Andrássy út

Csütörtökön egyszerre tárgyalnak három határozati javaslatot, amelyek mind a XX. századi diktatúrák emlékét igyekeznének tudatosítani a mai fiatalokban, csak épp nagyon más megközelítésből. Először szocialista képviselők javasolták, hogy – állami támogatással – valamennyi magyar diákot vigyenek el legalább egyszer az Auschwitz-Birkenau haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre.

A benyújtási idő alapján erre érkezett válaszként a kormánypárti javaslat, amely minden 5-8. osztályosnak előírná, hogy egy történelemóra keretében látogassa meg a Terror Háza Múzeumot. Utolsóként Vona Gábor, a Jobbik elnöke nyújtotta be a maga javaslatát, amelyben az egykori recski munkatábor látogatását tenné kötelezővé. A három javaslat együttes tárgyalása lehetőséget ad négyórányi szimbolikus vitára, esetleg keményebb fasisztázásra vagy kommunistázásra is.