A szegedi lézerközpont egyike az unió 44 tudományos nagyberuházásának.

Az épület kialakításakor különleges műszaki megoldásokat alkalmaznak, a központ egyfajta jelképe lehet a innovatív szegedi gondolkodásnak – mondta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője szerdán.

A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor elsősorban a rendkívül szigorú rezgésvédelem, a stabil hőmérséklet és páratartalom, valamint a sugárvédelem feltételeinek kellett megfelelni.

Az építkezésnél egyedülálló alapozási technológiát kell a kivitelezőknek alkalmazniuk, összesen 823 betoncölöp fogja tartani az épületet, amelyeket bizonyos esetekben 45 méter mélyre fúrnak majd. A cölöpök összhossza 14,4 kilométert tesz majd ki, a legnagyobb cölöp átmérője 1,8 méter lesz. A speciális alapozási munkák előreláthatólag kilenc hónapot vesznek majd igénybe.

A beruházáshoz megszerezték az összes engedélyt, a kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás már több mint egy hónapja zajlik, várhatóan ősszel kezdődhetnek meg a munkálatok. A tervek szerint az építés első szakaszát 2015-re fejezik be, a kutatás 2016 elején kezdődhet el, ezzel párhuzamosan valósul meg a beruházás második üteme.

A nagyberuházás első fázisára 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból 37 milliárd forint fordítható, a következő uniós költségvetési ciklusban pedig 24,3 milliárd forintot szánnak a tudományos fejlesztésre.

A technikai előkészítéssel párhuzamosan már elkezdték a kutatóközpont körülbelül négyszáz munkatársának toborzását. Egy külföldön dolgozó magyar szakember személyében sikerült megtalálni az intézmény tudományos főmérnökét, hamarosan döntés születik a tudományos igazgató személyéről, szeptember-októberben pedig fölvesznek 10-15 fiatal pályakezdő kutatót is.

Lehrner Lóránt hangsúlyozta, hogy a központ létrehozásának nagyon fontos szerepe van a lézerfizika területén komoly eredményeket elérő, jelenleg külföldön dolgozó magyar szakemberek hazacsábításában.