szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A trianoni békéhez vezető okok őszinte kibeszélése, a másik megismerése enyhítheti a kölcsönös félelmeket - vélte Surján László KDNP-s politikus egy filmvetítésen. Zahorán Csaba történész ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, mennyire "be vagyunk zárva saját történelmünkbe, mennyire nem ismerjük a másikat, és ezért kölcsönösen bizalmatlanok vagyunk".

A trianoni békéhez vezető okok őszinte kibeszélése, a másik megismerése enyhítheti a kölcsönös félelmeket - mondta Surján László (KDNP), az Európai Parlament alelnöke Dusan Trancík Történelemóra című dokumentumfilmjének vetítése után. Az alkotást a Charta XXI. Jean Monnet-estjei keretében a Párbeszéd Házában mutatták be, a filmben szlovák és magyar középiskolások és tanáraik beszélgetnek Trianonról.

A vetítés utáni kerekasztal-beszélgetésen a film rendezője - aki magát a magyar kultúra csodálójának nevezte - többek között arról beszélt, hogy a szlovákok az első világháború utáni forradalmak, Kun Béla Tanácsköztársasága után inkább választották Masaryk és Benes demokratikusnak ígérkező Csehszlovákiáját.

Zahorán Csaba történész arra hívta fel a figyelmet, mennyire "be vagyunk zárva saját történelmünkbe, mennyire nem ismerjük a másikat, és ezért kölcsönösen bizalmatlanok vagyunk". A szakember elmondta, hogy a magyar-szlovák vegyes történészbizottság közös történelemkönyvet készít, amely jövőre egyszerre jelenhet meg magyar és szlovák nyelven.

Közlése szerint a középkori, modern nacionalizmusok előtti időszakokról jobbára egyetértés jött létre, ugyanakkor vannak egyes témák, amelyeknél nem annyira egy közös történelem, hanem inkább párhuzamos történelmek állnak egymás mellett. Zahorán Csaba jelezte, Korridor címmel közös szlovák-magyar folyóirat is elindulhat a közeljövőben.

Surján László felvetésére a jelenlévők támogatták, hogy a dokumentumfilmet mutassa be a közmédia.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!