szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) álláspontja szerint a Kúria legutóbbi jogegységi határozata lényegében el kívánja lehetetleníteni, hogy a banki károsultak bírósághoz forduljanak.

A folyamatban lévő perekbe az alsóbb fokú bíróságok számára iránymutató jelleggel "egy olyan csapdát helyezett el a Kúria", amely rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja a családok tízezreit – közölte a CÖF-CÖKA vezetősége a döntést értékelő közleményében.   

A Békemenetek szervezéséről ismert civil szervezet szerint a Kúria döntése alkalmas lehet arra, hogy eltántorítsa az embereket attól, hogy a jövőben bírósághoz forduljanak, hiszen egy esetleges pervesztesség nyomán az adós jóval magasabb perköltséget kell hogy lerójon. A CÖF-CÖKA ezért teljes vagy részleges tárgyi illetékmentesség alkalmazását javasolja a devizahiteles perekben.

A közleményben azt írták, a jogegységi döntés második része alapján az alperes pénzintézet kérheti viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, de csak abban az esetben, ha elismeri a keresetben foglaltakat. Ez a devizahiteles ügyekben azt jelentheti, hogy a pénzintézet a hitelszerződés érvénytelenségének megállapítása esetére kér elszámolást, ami akár a kölcsön egyösszegű visszafizetésének kötelezettségéhez is vezethet. 

A civil szervezet szerint soron kívül fel kell hívni a Kúria figyelmét arra, hogy a december 16-ra előjegyzett jogegységi határozatában értelmezze és korrigálja a november végi döntésének banki elszámolásra vonatkozó részét, és határozza meg annak korrekt feltételrendszerét.

A Kúria jogegységi határozata szerint a szerződési értéket kell figyelembe venni az érvénytelenség megállapítása érdekében indított perek illetékének számításánál. A bírói gyakorlat eddig ellentmondó volt a tekintetben, hogy ezeknél a pereknél az illetéket a meg nem határozható pertárgyérték után számítják – és akkor járásbíróság előtt 350 ezer forint, törvényszék előtt 600 ezer forint 6 százaléka az illeték –, avagy az adott perben vizsgált szerződés értékéből kell számítani az illetéket.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője november végén kezdeményezett jogegységi eljárást a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről.

Az indítvány hét elvi kérdést vet fel, a többi között azt, hogy a devizahiteles-szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorásszerződések-e, illetve színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e.

Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, hogy ha a devizaalapú kölcsönről szóló szerződések bármely okból érvénytelenek, akkor az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás – közül melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmazni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!