Törvényt sértene az Országgyűlés, ha ma vizsgálóbizottságot hozna létre Horváth András volt adóhatósági munkatárs ezermilliárd forintos adócsalásról szóló állításaival kapcsolatban – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője szerdán.

Indoklásul felidézte: az Országgyűlésről szóló törvénybe éppen a szocialisták javaslatára került be az a passzus, hogy vizsgálóbizottság csak olyan ügyben jöhessen létre, amely nem tisztázható interpellációval, kérdéssel, amely nem egyedi jogi felelősség megállapítására vonatkozik, és amely ügyben az Alkotmánybíróság, a számvevőszék, valamint az önkormányzatok saját hatáskörükben nem járhatnak el. Emellett nem terjedhet ki a vizsgálat olyan kérdésre sem, amelyben például büntető- vagy szabálysértési eljárás van folyamatban.

Mivel a volt adóhatósági dolgozó állításaival kapcsolatban "már mindenki mindenkit feljelentett", büntetőeljárások zajlanak, ráadásul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működésének vizsgálata az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik, két kizáró oka is van annak, hogy parlamenti vizsgálóbizottság jöjjön létre NAV-ügyben – magyarázta Gulyás Gergely.

Horváth András szerint a NAV elnézte az adócsalást a kiemelt adózóknak

Túry Gergely

Ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is kifejtette, először a jogi felelősséget kell vizsgálni, és ha ezek után még van értelme, létrejöhet egy parlamenti vizsgálóbizottság – mondta a Fidesz politikusa. Szerinte mindezek miatt színjáték az az ellenzéki törekvés, amely a vizsgálóbizottsághoz szükséges aláírások összegyűjtésére vonatkozik, hiszen az országgyűlési törvény jelentette objektív akadály miatt "semmilyen jelentősen nincs annak", hogy a testület létrehozását hány képviselő támogatja.

A NAV-ügyben az LMP a független Ángyán Józseffel közösen javasolta parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amit a Jobbik és független képviselők – köztük a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizálók – is támogattak. A szocialisták, arra hivatkozva, hogy a kezdeményezéshez a Jobbik-frakció tagjai is csatlakoztak, három politikusuk kivételével nem írták alá az ívet.

Ellenérvek

Hamis az az érvelés, amely a NAV korrupciós botrány ügyében csak az adócsalásról és a fel nem derített visszaélésekről szól - reagált a kormánypárti nyilatkozatokra a vizsgálóbizottságot szorgalmazó LMP. Az ellenzéki párt közleménye szerint a NAV-ügy nem csak büntetőjogi kérdés, hanem a politikai felelősség tisztázására is szükség van, a vizsgálatnak pedig ki kell terjednie a jelenlegi és a két korábbi kormány tevékenységére is.

Mint azt a hvg.hu korábban megírta, a kormánypártok az elmúlt években változatos érveket vetettek be annak érdekében, hogy ne jöjjenek létre vizsgálóbizottságok, amelyek közül a legnépszerűbb a "tegyenek feljelentést" szlogen. Bár az országgyűlési törvény valóban úgy szól, hogy nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntetőeljárás tárgya, a NAV-nál vélelmezett visszaélés, vagy bizonyos cégek gyors sikerei mögött sejthető közbeszerzési anomáliák olyan rendszerszintű problémák lehetnek, amiket egy nyomozás során nem lehet tisztázni.

A vizsgálatoktól irtózó kormánypárti képviselőknek az országgyűlési törvény szolgáltat egy másik érvet is, miért nincs szükség vizsgálóbizottságra. Ezt vetette be a fideszes Font Sándor, mikor az MSZP által kezdeményezett, az állami földpályázatok „erősen vitatható döntéseit” vizsgáló bizottság felállítása ellen érvelt 2012 őszén: csak olyan ügyben lehet vizsgálóbizottságot kiküldeni, amely „interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható”. Ez lényegében azt jelenti, ha az ellenzéki képviselőknek kérdésük van, tegyék fel egy hétfői plenáris ülésen, majd a miniszter vagy az államtitkár választ ad rá.