El lehet menni: Miért lépnek le már a gimisek is?

El lehet menni: Miért lépnek le már a gimisek is?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MLF
Tetszett a cikk?

Megugrott az angol és az osztrák egyetemeken tanuló magyarok száma az utóbbi években, a fővárosi és a nyugat-magyarországi gimnáziumok pedig arról számoltak be, hogy az elvándorlási trend idén is erősödni fog. Szülője és diákja válogatja, hogy ki miért megy el Magyarországról: van, aki elégedetlen a hazai egyetemek színvonalával, van, aki a közállapotokra panaszkodik, van, aki azért megy külföldre, mert a felsőoktatás átszabása miatt kiszorul a magyar intézményekből. Az agyelszívás és az elvándorlás tinédzserkorban kezdődik.

„Megnéztem, milyen a színvonal a hazai egyetemeken, milyen alacsony pontszámmal lehet bejutni a műszakira. Meglátogattam a világ egyik legjelentősebb IT-egyetemét, az amerikai Massachusetts Institute of Technologyt is, és akkor azt mondtam magamnak: miért ne tegyem magasra a lécet, miért ne alapozzam meg már az egyetemen a karrierem. Megvan a nyelvtudásom, az ország egyik legjobb gimnáziumába járok, évek óta erre készülők” – magyarázta a hvg.hu-nak az egyik fővárosi középiskola végzős diákja, miért döntött úgy, hogy nem kér a magyar felsőoktatásból, és 2014-től külföldön folytatja a tanulmányait.

Bár a középiskolásoknak február-márciusi jelentkezésig még van idejük végiggondolni, melyik magyar főiskolán, egyetemen akarnak továbbtanulni, akik eleve külföldre készülnek, azoknak dönteniük kellett már, vagy a következő hetekben fognak határozni. A két patinás brit egyetemen, Oxfordban és Cambridge-ben, illetve az angol orvosi egyetemeken már október közepén lezárult a jelentkezés, az USA intézményeiben december és január a határidő. A hvg.hu által megkeresett nyugat-magyarországi és budapesti középiskolák arról számoltak be, hogy őket már több diákközvetítő megkereste, túl vannak több nyugati egyetem bemutatkozásán, ahogy a két legnagyobb nemzetközi továbbtanulási börze is lezárult novemberben.

Rápörögtek, osztana, szoroznak

A 35 osztálytársa közül öten jelentkeztek Cambridge-be, egy diák pedig Oxfordba – mesélte Balázs, majd hozzátette: környezetében a tehetségesebb gimnazistáknál „magától értetődő”, hogy a külföldi egyetemeket célozzák meg. Balázsnál a tehetség szerencsével is társult: családja van olyan tehetős, hogy legalább az indulását támogassa, az Angliában tanuló nővére pedig információkkal látta el az angolszász felsőoktatásról.

Cambridge-i egyetem - a magyarokra is utaznak
©

A gimnazista szerint legfeljebb a családok vagyoni helyzete szab határt a terveknek: hat olyan osztálytársáról tud, aki azt tervezi, egy-két éven belül próbálja előteremteni valahogy a pénzt, hogy aztán beadhassa a jelentkezését valamelyik angolszász egyetemre. Sok diák ugyanakkor taktikázik: miközben próbálkoznak egy külföldi egyetemmel, jelentkeznek egy magyar intézménybe is.

„A diákok és a szülők igénye az első évekhez képest igen nagy változáson ment keresztül. Míg korábban az volt a hozzáállás, hogy ’mindegy, hol, csak külföldön tanuljak’, most már jóval tudatosabbak, a legjobb egyetemekre akarnak kijutni. Ma már nem kell elmagyaráznunk, hogy mik azok a külföldi egyetemek, és hogyan érhetők el a magyar diákok számára” – beszélt a tapasztalatairól Greskovits György, a Milestone Intézet mentori programjának vezetője. A cég 2009 óta kínál felkészítő programot a vezető angol nyelvű egyetemekre készülő hazai gimnazistáknak, érettségizetteknek. Míg indulásukkor négy tinédzsert készítettek fel, 2011-ben már akkora volt a programjukba a túljelentkezés, hogy felvételiztetve kellett szelektálniuk. Idén a 200 jelentkezőből 100 diákot vettek fel.

A kisebbik lánya idén kezdte a bécsújhelyi üzleti főiskolát, a nagyobbik három éve oda jár. A család nagyon szeretné, ha diplomázás után hazatérnének, de a két lány egyelőre Ausztriában képzeli el a jövőjét – mesélte a hvg.hu-nak a győri Krúdy Gyula Gimnázium igazgatóhelyettese. Bejcziné Mosolits Erika szerint némi kalkuláció döntötte el, hogy a lányok Budapestet vagy a Bécstől 55 kilométerre fekvő város iskoláját válasszák. Az üzleti főiskolán 363 euróba (hozzávetőlegesen 110 ezer forintba) kerül a tandíj egy szemeszterre – amit szociális alapon vissza lehet igényelni –, a Budapesten kinézett főiskola angol nyelvű képzésén viszont 350 ezer forint volt egy félév. A kisebbik lánynál külön tétel lett volna, hogy a kormány a keretszámcsökkentés révén szűkítette az ingyenesen felvehetők arányát, így külön százezreket kellett volna fizetni, ha a gyerek nem jut be ösztöndíjas helyre. „Persze drágább kint az élet, de két óra alatt kint vagyunk autóval, tudunk vinni ezt-azt” – mondta Bejcziné. (Ausztriában nemcsak a magyar egyetemisták száma ugrott meg, de sok szülő már eleve a határ menti osztrák középiskolákba járatja a gyerekét. Erről szóló riportunkat itt olvashatja.)

Az osztrák egyetemek azért is annyira vonzóak – főleg a határ menti magyar városok diákjainak –, mert a 17 eurós kötelező HÖK-ös tagdíjon kívül nincs tandíj, és rendszerint magas színvonalúak, magasak a követelmények. A főiskolákon többnyire nincs felvételi – legfeljebb egy elbeszélgetés –, ám van tandíj, de az sem magas. „Főleg vidékről, inkább az ország nyugati feléből találkozhatunk magyar diáktársainkkal, de jönnek szép számmal Romániából és Szlovákiából is” – beszélt a kelet-európai jelenségről Ujvári Péter, az Ausztriában tanuló hallgatók által létrehozott Magyar Diákok Egyesületének elnöke.

Az agyelszívást nem lehet elég korán kezdeni

„Örülök, hogy vannak olyan diákok, akik meg tudják fizetni a külföldi egyetemeket, azért pedig én is harcolok, hogy magyar állami ösztöndíjjal minél többen tölthessenek külföldön egy-két szemesztert” – mondta ősszel a HVG Diploma különszámának adott interjújában a felsőoktatásért felelő államtitkár. Klinghammer István ezzel arra a kérdésre válaszolt, tart-e attól, hogy a legjobb diákokat „elszívják a külföldi egyetemek”.

Megtöltik a nyugati egyetemeket
©

Pontos adatok viszont nincsenek, így nem tudjuk, hogy a 2012/2013-as tanév végén hányan mentek külföldre. Az államtitkár az említett interjúban arról beszélt, hogy 800 diák jelentkezett, végül csak 500-an mentek el, ami elhanyagolható az 58 ezer magyarországi állami ösztöndíjashoz képest. Csakhogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs semmilyen nyilvántartása ezekről a diákokról. Arról, hogy mégis honnan vette az adatokat, Klinghammer a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta: a HVG-hez tartozó Eduline oktatási portálon olvasott egy hírt a mind több Nagy-Britanniában tanuló egyetemistáról. Az Eduline szeptemberben írt arról a nagy-britanniai Magyar Diákszövetségre hivatkozva, hogy 2013-ban 719-en adták be a jelentkezésüket a szigetországban, közülük 433-an kezdhették meg az egyetemet.

Bár az iskolák közlése alapján az angol és skót egyetemek valóban igen vonzóak, s mint láttuk, Ausztria is felpörgette az agyelszívást, de sokan mennek Németországba és Dániába, illetve az USA-ba is. Becslések szerint ezen országok egyetemein akár 15-16 ezer magyar diák is tanulhat, ami még mindig nem egy jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy 359 ezer hallgatója van a magyarországi intézményeknek. Igaz, ebbe az állam beleszámolja még a doktorira és a felsőoktatási szakképzésre járókat is, ráadásul a 359 ezerből 208,8 ezer volt tavaly az állami ösztöndíjasok száma.

A Nyugat jobban teljesít

Bár a becsült számok azt mutatják, hogy a végzősök még mindig a magyarországi egyetemeket részesítik előnyben, a külföldre távozók száma évről évre nő. A hazai sajtó tavaly kezdett el foglalkozni a felerősödő trenddel. A HVG 2012 áprilisában arról számolt be a vezető budapesti és vidéki gimnáziumok adatai alapján, hogy két-háromszorosára nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató végzősök száma.

 

Az ausztriai magyar diákszövetség, az MDE márciusban számolt be arról, hogy 2011-ről 2012-re megugrott az osztrák felsőoktatásba belépő magyar diákok száma: 449-ről 661-re nőtt. Míg 2004-ben még csak 1141-en, 2012-ben már 1916-an végezték tanulmányaikat Bécsben, Grazban és más osztrák városokban. Hasonló növekedésről számolt be az Egyesült Királyság Magyar Diákszövetsége is szeptemberben: öt év alatt több mint a duplájára nőtt a nagy-britanniai egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma.

 

Idén a 91 végzősből 12-en mentek külföldre rögtön az érettségi után – mondta a hvg.hu-nak Poros András, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának igazgatója. A győri Krúdy igazgatója, Nagy Attila szerint a 2013-as végzősök 12 százaléka választott külföldi egyetemet. Nagyobb arányban mentek külföldre tavaly az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból, ahol 59 végzősből 18-an felvételiztek külföldre, miközben pár évvel korábban legfeljebb 4-5 tanuló döntött így. A budapesti Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 2013-as érettségizőinek harmada tervezte a jövőjét Nyugaton. A nemzetközi-érettségi programot indító Karinthy Frigyes Gimnáziumban 131 végzős közül 43-an jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe idén.

 

Pedig pár évvel ezelőtt még nem voltak ennyire elszántak a magyar tinédzserek. „2008-ban és 2010-ben csak a középiskolások 3-4 százaléka fontolgatta a felmérésünk szerint, hogy külföldön tanul tovább” – mondta a hvg.hu-nak Fábri István. A szociológus, felsőoktatás-kutató szerint az utóbbi években nem voltak ilyen motivációs kutatások, így nem lehet tudni, hogy azóta mi változott. A szülőket viszont megkérdezte a Jobline: a középiskolások szülőinek egyharmada azzal számol, hogy a gyerek külföldön folytatja majd a tanulmányait. Ami biztosan tudható: a külföldre jelentkezők számának emelkedésével egy időben drasztikusan csökkent a magyarországi felsőoktatási intézményekbe felvételizők száma. Míg két évvel ezelőtt 141 ezren adták be jelentkezési lapot,  2013-ban már csak 95 ezren jelentkeztek, miközben az érettségizők száma alig csökkent.

Az elégedetlenek, a gazdagok és az okosak mennek el

„Egyre többen panaszkodnak a romló közhangulatra, sok szülő úgy véli, Magyarország helyzete évek múltán sem fog javulni, jobb, ha a gyerekük már a középiskola elvégzése után külföldön kezdi az életet” – mondta a hvg.hu-nak Niels O. Pedersen, akinek cége Dániába közvetít diákokat. Ő úgy tapasztalta, hogy megnőtt az érdeklődés a dániai egyetemek iránt, amióta Magyarországon megkezdődött a felsőoktatás átalakítása, és a tizenhat legnépszerűbb szakon magas ponthatárokat határozott meg a minisztérium. Pedig Pedersen rendszerint figyelmezteti a szülőket, hogy akár egymillió forint kezdőtőkére is szükség lehet a skandináv országban.

A 2013-as érettségi - katapult
©

Ám a hvg.hu által megkeresett szülők, diákok, iskolaigazgatók szerint arról nem lehet beszélni, hogy a fiatalok azért mennek külföldre, mert „menekülnek az országból”. „Folyamatosan nő a magyar diákok száma Bécsben Magyarország európai uniós csatlakozása óta. Az európai integrációs politikának is köszönhetjük, hogy elhárultak a bürokratikus akadályok a külföldön tanulni akaró magyarok elől” – nyilatkozta Ujvári Péter, az MDE elnöke. Az egyesület több tagja arról számolt be az e-mailben küldött kérdőívünkre válaszolva, hogy a karriervágy vitte ki őket: az osztrák egyetemeknek legendásan jó a kapcsolatuk a nagy cégekkel, ahol a diplomázás után el lehet helyezkedni, Ujvári szerint egy átlagos bécsi bér háromszorosan meghaladja a versenyszférában lévő magyar fizetéseket. Az MDE elnöke a győri Audinál is volt gyakorlaton, ám nem tudták ott tartani, mert mint mondta, Bécsben a munkanélküli segély magasabb, mint a cég kínálta fizetés. Pedersen szerint sok szülő azért érdeklődik a dán egyetemek iránt, mert tudják, hogy jó a kapcsolatuk a dán multinacionális cégekkel, például a Magyarországon is jelen lévő Legóval.

Az osztrák egyetemekre beiratkozó magyarok számának alakulása
©

Fábri István oktatáskutató szerint korábban főleg azok a tehetősebb diákok tervezgették a külföldi jelentkezést, akik úgy látták, kevesebb az esélyük a hazai intézményekben. Viszont a Radnóti, a Trefort vagy a Karinthy végzőseinek adatai azt mutatják, a legtehetségesebb fiatalokat valóban elszívják a nyugati egyetemek: ők nem azért választják a külföldi intézményeket, mert a magyarországiakba nem jutnának be, hanem mert elégedetlenek a hazai színvonallal. „Mi a top 15-20 brit egyetemre – így Cambridge-be, Oxfordba, a St. Andrews-ra, a King's College-ba – lőjük ki a tanulókat, akik tudják ezt, ezért keresnek minket” – nyilatkozta a milestone-os Greskovits György hangsúlyozva: idén jelentős elmozdulás volt a természettudományok és a mérnöki szakok irányába. Szerinte nagyon jó, ha a diákok tapasztalatokat szereznek külföldön, de a Milestone most végzett diákjai mind hazatértek Magyarországra, aminek az is az oka szerinte, hogy a cégük a kiutazásuk után is folyamatosan tartja velük a kapcsolatot, összetartja a közösséget.

„Mi voltunk az egyetlenek, akik szociális alapon nem tudtunk támogatást szerezni, ugyanis a férjemmel együtt a közszférában dolgozunk, mi nem minimálbéren vagyunk bejelentve” – mondta a győri Bejcziné Mosolits Erika arra utalva, hogy a gyerekeik magyar évfolyamtársai jobban jártak. Ugyanis ők szinte mind vállalkozók gyerekei, mindegyikükön látható, hogy nagyon tehetős családból származnak, akiknek nem okoz gondot az osztrák képzés költségeit előteremteni.

Hozzászólások