„Rosszkor és rossz helyen téves döntést hoztam, nagyon sajnálom” – kezdte a beszélgetést a 31 éve tanári pályán levő testnevelő. A tavalyi tanév végén az egyik szegedi iskolában kamera rögzítette, amint bántalmazott egy 10 éves kisfiút. A pedagógus egy felügyelete alá tartozó csoportot kísért, amikor egy iskolatársuk, aki nem az osztályhoz tartozott, elkezdte a diákokat hosszasan szidni. A tanár szerette volna a csoporttól eltávolítani a fiút, aki a földre került. A fiú szerint egy pofontól, a pedagógus szerint önmaga vetette le magát, mindenesetre utána a pedagógus belerúgott.

„Korábban mindig az a kritika ért, hogy túl sok időt fordítok a problémás gyerekekre, most pedig ugyanaz a vezető azt mondta, hogy tudnom kellene bánni a problémás gyerekekkel. Senki nem tudja, hogy akkor mit éltem át. Pedig ahogy jelenleg a dolgok intézményen belül és kívül folynak, senki nem mehet biztosra, hogy nem kerül hasonló helyzetbe” – mondta a tanárnő sírással küszködve a hvg.hu-nak. „Elvették az életem, a pénzem, a becsületem. Meg vagyok bélyegezve.”

A kisfiúnak sem lett egyszerűbb az élete, magántanulóként sokat kell otthon tanulnia – mondta a hvg.hu-nak az édesanya. „ A gyerek depressziója múlni látszik. Az eset óta nem volt hajlandó kimozdulni a lakásból, ami szó szerint értendő, sehova nem lehetett elcsalni. Jövőre mindenképp szeretnék neki valami iskolát. Remélem, összejön nem úgy, mint az idén. Szegeden egy iskola nem volt, aki átvette volna Ricsit. Úgy gondolom, egy 11 éves gyereknek szüksége van társaságra, félek, nagyon elszokik az idő alatt.”

Sokszor szóltunk

„Nekem négy gyerekem jár abba az iskolába, Ági néni volt az osztályfőnök. Mi már akkor aláírásokat gyűjtöttünk mellette, a szülői munkaközösség nevében elmentünk a tankerületi vezetőhöz, semmi nem történt.” A négygyermekes anyuka az integrációt nem tekinti célravezetőnek, szerinte a többi gyerek jogai sérülnek azzal, hogy egyre több „elviselhetetlen” tanuló kerül a közösségekbe. Ő megpróbálta elvinni a gyerekeit az iskolából, leegyeztette az egyik iskola igazgatójával, hogy fogadják a gyerekeit, de az utolsó pillanatban, szeptemberben mégis elutasították a felvételi kérelmét.

Fazekas István

Most – ahogy a szülő fogalmaz – kénytelenek tovább ebben az iskolában maradni, de amint lehetőségük adódik, elmennek. A felvetést, miszerint a legtöbb iskola vállalta a tanulási, valamint magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek beilleszkedésének támogatását, elutasítja a tanárnőt is védelmező szülő. Annyit azért hozzátesz, hogy ha mégis be kell illeszteni a közösségbe ezeket a gyerekeket, akkor rendeljenek melléjük megfelelő szakembereket. Szerinte a szóban forgó kisfiúról többször jelezték az intézmény vezetőjének és a tanároknak, hogy bajok vannak vele, mert rendszeresen rettegésben tartotta – verbálisan és tettleg is – az osztálytársait. Mégsem észleltek változást, holott az iskolában dolgozott fejlesztő pedagógus, pszichológus is.

„A tanárnő pályázhat a kozigallas.hu-ra és más alapítványi iskolákhoz közvetlenül is – közölte Gera Tibor, a Szegedi Kistérségi Közoktatási Intézmény igazgatója. „Amennyiben rendelkezik erkölcsi bizonyítvánnyal, minden további nélkül betölthet pedagógusi állást”. De ennél bővebben nem kommentálta az ügyet az igazgató. Kérdésünkre még annyit hozzátett, hogy saját hatáskörben belső vizsgálat is zajlott, és megtették a megfelelő intézkedéseket.

Megelőzhető

„Nem minden esetben működik a jelzőrendszer, hiába határozza meg gyermekvédelmi törvény (az 1997. évi XXXI. tv. 17§), hogy kiknek kellene időben jelezni a gyermekek veszélyeztetettségét a gyermekjóléti szolgálatok felé” – magyarázta Virágh József a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Szolgálatának vezetője. „A látóterünkbe gyakran akkor kerül egy gyermek, amikor már fennáll a krízishelyzet – folytatta a szakember. Az iskolai példákat tekintve, a legtöbb esetben hiába hárít a tanár, hogy nem lehet minden gyermek mellé pedagógust állítani. Attól még a törvényben leírt kötelessége, miként a jelzőrendszer minden szereplőjének, hogy a problémára utaló jelekre felfigyeljen, s jelezze azt felénk – mondta az intézményvezető.

A központunk nagyon sok probléma kezelésére rendezésére be van rendezkedve, a pszichológiai, jogi tanácsadástól a mediáción át a család terápiáig, mondta Virágh, aki szerint fontos, hogy az érintett családtagok is együttműködőek legyenek. Amennyiben arra nem készek, a gyámhivatali kötelezésre tehetünk javaslatot, illetve súlyosabb esetben a családból való kiemelésre.

Nem emelik ki első jelzésre

Virágh szerint sokszor az a félelem a jelzésre kötelezettek körében, hogy a gyermekjóléti szolgálatok azonnal kiemelik a gyereket, és ezért inkább saját hatáskörben próbálják elintézni a problémát. De aztán gyakran eszkalálódik a helyzet, a probléma egyre súlyosabbá válik, a megoldás lehetősége pedig kicsúszik a közeli érintettek kezei közül. Nagyon nehéz megérteni, hogy milyen folyamat indulhat el egy gyermek életében a jelzés elmulasztásával.

Virágh szerint a legapróbb dolgokra is figyelni kell. A legtöbb esetben a gyermekek szélsőséges viselkedése lehet az elsődleges jel: ha túlzottan visszahúzódó, vagy éppen ellenkezőleg, mindig a központban akar lenni, és keresi a konfliktushelyzeteket. Ilyen esetekben érdemes például a szülőt tájékoztatni a tanárok jelzési kötelezettségéről. Ez már segíthet, és a jó időben történő beavatkozással megelőzhetőek olyan esetek, amikor bűncselekménynek minősülő bántalmazássá válik egy konfliktus.

hvg.hu

Púp a hátukon a tagság

Az idei tanévtől megszűntek az ifjúságvédelmi státuszok az iskolákban, ugyanakkor a törvényben rögzített feladat megmaradt az intézményeknél. A kisebb településeken könnyebb lehet a kapcsolattartás a jelzőrendszer tagjaival, de egy közepes nagyvárosban, mint Szegeden 300-400 szereplővel kellene tartani a kapcsolatot. A jogszabályban előírtak szerint évente fel kell mérni a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményeknek, hogyan működik a jelzőrendszer, mik az erősségei és milyen nehézségek fordulnak elő. Tavaly például értékelőlapokat küldtek szét a tagoknak. Jellemző, hogy a mintegy 300 értékelő lapból 40 érkezett be. Nem ártó szándékként kellene átélni a jelzés megtételét, hanem megelőzésként. A jelzés elmulasztása a gyermekek jogait sérti, miközben a jogszabály a gyermekek védelmét azok kezébe adta, akik a jelzőrendszert működtetik – magyarázta Virágh József.

A szegedi gyermekjóléti központ vezetője szerint a láncolat szereplői nem beszélnek egy nyelvet, mást jelent egy rendőr, mást egy orvos számára a gyermek veszélyeztetése. „Valahogy közös nevezőre kellene hozni ennek értelmezését, talán egy szótárat, kézikönyvet kellene erre összeállítani, vélekedik a szakember. Ha jóval többen figyelnének a gyerekekre, megtenné mindenki a szükséges esetben a jelzést felénk, sokkal kevesebb krízishelyzet lenne. Nem kerülhetne sor arra, hogy a gyerek terrorban tartja társait, megüti a tanárt, vagy fordítva, vagy a szülő ütlegeli, bántalmazza a gyermekét, vagy nem ritka esetben a pedagógust.