Ha a külső szemlélők véleményét nézzük, akkor azt látjuk, hogy különös népeknek tekintenek minket – jelentette ki Orbán Viktor a Magyarország Barátai Alapítvány konferencián a Budapest Music Centerben, majd hozzátette: egy talán közös a nézetekben: „különös kapcsolat fűz minket a szabadsághoz”. A  miniszterelnök kiemelt egy véleményt: a magyarok nem forradalmi nép, inkább lázadozó, majd egy brit filozófust idézett: a magyarokban az egyet nem értés a közös.

A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Vizi E. Szilveszter által vezetett alapítvány hétfőn egész napos konferenciát szervezett Budapesten Magyarország nemzetközi megítéléséről. A délután folyamán felszólalt többek között Martonyi János külügyminiszter, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Roska Tamás akadémikus és Oplatka András újságíró.

Az alapítvány nem azonos az eredetileg „Friends of Hungary” (Magyarország barátai) munkacímen, kormányhatározattal létrehozott szervezettel, amit hivatalosan „The Hungary Initiatives Foundation” (A Magyarország Kezdeményezés Alapítvány) néven jegyeztek be. Ennek ügyvezető igazgatója Fellegi Tamás korábbi miniszter, aki az Egyesült Államokban lobbizik Magyarországért.

Elementáris igény volt az erős politikai vezetés iránt

A mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem 2008-ban kezdődött – elemezte az elmúlt években történt folyamatokat Orbán Viktor. Szerinte a tandíjról és a vizitdíjról kiírt népszavazás hozott változást abban, hogy a politikai felek között korábban mindig súlyosak voltak az ellentétek, vagy az egyet nem értés.

Fülöp Máté

A miniszterelnök azt mondta, 2008-ban az volt a fő kérdés, hogy a legfontosabb kérdésekben fennmarad-e az egyetértés, az összefogás. Arról beszélt, az előző választási rendszer is olyan volt, hogy nehezítette a kétharmados többség kialakítását a beépített fékek miatt. Ám a válság és a népszavazás hatására ezen előírások ellenére is jelentős támogatást kapott egy párt a választáson. „Elementáris igény volt az erős politikai vezetés iránt” – állította a kormányfő.

Szerinte nem Görögországban történt az első pénzügyi összeomlás, hanem Magyarországon, amely akkor inkább egy külső erőre, az IMF-re támaszkodott. Viszont szerinte 2010-től ebben is fordulat történt: a belső erőkre támaszkodva indult az építkezés. Ehhez egy más kultúrájú politikai vezetésre volt szükség, ilyen volt a Fidesz. Ugyanakkor Orbán hozzátette, hogy nem tud igazán objektív lenni, pedig a külföldről jött hallgatóság ezt várja el tőle. „Nem volt kétségem, hogy a megtisztelő meghívást el fogom fogadni, az volt a kérdés, hogy mit fogok itt csinálni” – említette beszéde elején ironikusan Orbán Viktor. Mint kiderült, a miniszterelnök arra gondolt, bármennyire is törekszik a „hűvös objektivitásra”, ez nehéz lesz szerinte, miután a hétvégén kiírta az államfő a választások időpontját.

Viszont ezekre a belső erőkre hivatkozott, amikor hosszan beszélt arról, hogy megint ugyanannyian dolgoznak, mint 1994-1995-ben, ami évekig szerinte elképzelhetetlen volt, Megemlítette, hogy mennyire alacsony az infláció, és hogy az ország legyőzte a tavalyi dunai árvízet. Szerinte a nemzetközi együttműködés rendszerének négy pillére van. Az egyik ilyen: emberek ne segélyekből, hanem munkából éljenek. Szerinte ez lehetséges, még ha ez a modern közgazdaságtan szerint nem is lehetséges – itt holland modellről beszélt.

A második pillér szerint nem lehet adósságra építeni az életet. Itt megemlítette az önkormányzatok adósságának átvállalását, az adósságfék bevezetését az alkotmányba. A harmadik pillér: a gyerekvállalást minden eszközzel támogatni kell. Végül: a határon túli magyarok a nemzet teljes jogú tagjai. Szerinte ebben a négy kérdésben már teljesen egyetért a magyar politikai elit.

Nem lehettünk provinciálisak

Ezt követően a nemzetközi helyzetről, a gazdasági válság hatásairól beszélt. Szerinte a határvonal azok között húzódik, akik úgy gondolják, a válság után vissza lehet térni a régi világhoz, és azok között, akik szerint a gazdaság szerkezete is átalakult, egy új korszak nyitányáról beszélhetünk Orbán álláspontja szerint.

Fülöp Máté

„Optimistán nézem a dolgokat” – mondta Orbán, aki azt hangoztatta, ő és Magyarország a második csoportba tartozik. „Ezért a válságra is pozitív dologként gondolok” – mondta. „Magyarország rájött arra, és konzekvensen cselekedett, amikor úgy fogalmazott”, hogy a nyugat-európai jóléti társadalmak kora lejárt, helyette a munkalapú társadalmak kora jött el – vélte a kormányfő. Ezt követően arról beszélt, hogy 70 százalékos foglalkoztatási rátát akar, legalább olyat, ami az Egyesült Államokban van. Szerinte egyébként az EU akár a kínai 80 százalékot is elérhetné, csak erről nem beszélnek. Szerinte ezért az újfajta szemléletmódért tartják unortodoxnak a kormányát.

„Magyarországnak nem kell félnie attól, hogy tanulnia kell” – mondta Orbán, aki szerint Amerikától és Japántól is tanulhat. „Nem szabad provinciálisnak lenni” – hangsúlyozta Orbán, aki szerint most nemcsak az ország, hanem az EU határain is túl kell látni, mert az EU-provincializmus is provincializmus. „Az előttünk álló évek is mind, mind az útkeresésről szólnak majd” – tette hozzá, – „biztosak lehetünk abban, hogy ez a folyamat nem ért véget, évekig tart majd, hatásai súlyosak lesznek, a recept még nincs kész.”

„Az is nagy segítség” – szólt ki a hallgatóságának – „ha szólnak, ha disznóságot terveznek Magyarország ellen”. Ezzel Orbán arra utalt, figyelni kell, hogy ne induljon kampány az ország ellen.