A héten hatályba lépett az a kormányrendelet, ami a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályait kiterjeszti a választási plakátokra is. Mint korábban írtunk róla, a jogszabály megszületésekor még maga Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter sem tudta, hogy az vonatkozik-e majd politikai hirdetésekre is. A rendelet szerint nem lehet elhelyezni plakátot villanyoszlopon, közút felett vagy lakott területen kívül autópálya, autóút és főútvonaltól számított 100 méteren belül. A szabály más tartalmú hirdetésekre (ilyen lehet az ún. „kormányinformáció”) nem vonatkozik.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közös véleménye szerint a választási eljárási törvénynek a választási plakátokra vonatkozó részletes szabályait lerontó rendelet a választási kampány szükségtelen, alkotmányellenes szűkítését eredményezi, és sérti a közügyekben megfogalmazott vélemények kinyilvánításának és azok vitathatóságának a szabadságát, a választói akarat kinyilvánításához szükséges információkhoz való hozzájutás szabadságát és a fair választások követelményét.

Tilos lesz?

Túry Gergely

Mint írják, „az országgyűlési választás az egyik legfontosabb közügy, hiszen ennek kimenetele dönti el, hogy kik irányítják az országot, kik alkotják meg és hajtják végre a ránk nézve kötelező törvényeket a következő parlamenti ciklusban. A választási kampány részét képező politikai plakátok pedig a választásokon versengő jelöltek és pártok alkalmassága, rátermettsége, céljai és ígéretei megvitatásának eszközei”. Emiatt a „választásokat övező politikai vita számára éppen a lehető legmagasabb védelmi szintet kellene biztosítani: ez a demokrácia alapvető követelménye, függetlenül a vita tartalmától és színvonalától. Ha a jogkorlátozás nem pontosan körülhatárolt és alkotmányosan igazolt, akkor az elfogadhatatlan, mert a demokrácia alapjait kérdőjelezi meg.”

A három szervezet emlékeztet arra is, hogy a választási kampány korlátozásával kapcsolatos problémákat ez a rendelet csak súlyosbítja. Az Alkotmánybíróság a választási kampánnyal kapcsolatban tavaly mondta ki azt, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása nemcsak a pártok, hanem minden személy és szervezet szólásszabadságát érinti, mert a közügyek megvitatásában mindenki részt vehet.

Hasonlóképpen azt is megfogalmazta a testület, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása egyúttal az információszabadság alapjogának korlátozását is jelenti, amennyiben akadályt gördít a választópolgárok tájékozódáshoz való jogának zavartalan gyakorlása elé. Ennek ellenére az Alaptörvény tavalyi módosításai a politikai reklámok közzétételének ingyenessé tételével valószínűtlenné tették, hogy a legnagyobb közönséget elérő kereskedelmi médiában kampányolhassanak a képviselőjelöltek és pártjaik. A politikai reklámok közzétételének médiaszolgáltatásokra vonatkozó, tavalyi szigorítása mellett a mostani rendelet csak tovább nehezíti a kampányüzenetek választópolgárokhoz való eljuttatásának a lehetőségeit, anélkül, hogy ezzel bármiféle legitim, alkotmányos célt szolgálna.