szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár a különböző statisztikák szerint a magyar társadalom egyre szegényebb, bizonyos rétegeknek igyekezett kedvében járni a kormány. A legnagyobb vesztesek épp a legszegényebbek, és továbbra sem látszik fény az alagút végén a romák számára. A nyugdíjasok ugyan továbbra is a magyar politika kedvezményezettjei, de annak ellenére is százezren estek ki az ellátásból, hogy ugyanannyi, 40 évet ledolgozó nő lépett be a rendszerbe. Mi valósult meg a kormányprogram szociális ígéreteiből?

„Ismerjük a magyar társadalom szociális helyzetét, hogy hol vannak a legsúlyosabb bajok és veszélyek, és hol kell legsürgősebben változtatnunk, azonban még nem láthatjuk a nyomor és ínség legmélyebb pontjait” – áll a Nemzeti Együttműködés Programjában. A Fidesz 2010-es kormányprogramja külön fejezetben foglalkozik a szociális biztonsággal, amely a szerzők szerint „az elmúlt nyolc év kormányzati politikájának” következményeként széthullott, ezért itt az idő újra megteremteni.

A napi tapasztalat és a statisztikák is azt mutatják, hogy Magyarország szegény országnak számít az Európai Unióban, általában csak a három balti állam, illetve Románia és Bulgária számai rosszabbak. Bár a szociális rendszer jelentősen csökkenti a szegénységet az Eurostat adatai szerint, nem csökkent az elmúlt években a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya: 2008-ban a ráta 28,2 százalék volt, ami 2011-re 31 százalékra, 2012-re pedig 32,4 százalékra emelkedett, vagyis 3,2 millióan voltak ilyen kockázatoknak kitéve.

©

A kormányzati ciklus˙végének közeledtével a hvg.hu elővette a 2010-es kormányprogramot, és igyekszünk megválaszolni a kérdést: vajon teljesítette-e vállalásait a kormány? Sorozatunk harmadik részében az „Itt az idő, hogy megteremtsük a szociális biztonságot!” című fejezetet vizsgáljuk meg, amelyben a Fidesz azt ígérte: igazságos és méltányos szociális rendszert hoz létre, illetve fejéről újra a talpára állítja a családpolitikát. Korábbi cikkeink:

"Nem tehertétel, hanem a megoldás maga" – demokrácia és jogállam

"Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma" - közbiztonság

Baltával mentek műteni - gazdaságpolitika

„A mi szociális biztonságot teremtő politikánk egyik sarokpillére lesz az idős embereket szolgáló politika. Ez számunkra [egyebek mellett] a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését jelenti”

A nyugdíjasok az a társadalmi csoport, amelynek a politika hagyományosan igyekszik kedvében járni – szocialisták is csak az utolsó pillanatban vetemedtek arra, hogy hozzányúljanak a juttatásaikhoz. A Fidesz is vigyázott arra ebben a ciklusban, hogy legalább akkora, de lehetőleg nagyobb nyugdíjemelést biztosítson, mint az infláció, vagyis a nyugdíjak reálértéke – átlagosan – nem csökkent. Bevezették ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak, amivel igen sokan éltek is: több mint százezren vonultak nyugdíjba ilyen módon.

A szerzett jogok védelme ugyanakkor nem volt erőssége a kormánynak, ez még a KSH statisztikáiban is látszik: bár sok nő nyugdíjba vonulhatott, a nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapó emberek száma 2012-ben már százezerrel volt kevesebb, mint 2009-ben. Ennek oka, hogy megvonták (átalakították és feltételekhez kötötték) például a fegyveres és rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját, és nekifogtak a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának. Ez utóbbi kétségkívül rég esedékes lett volna, de a rendszer hibái méltatlan helyzeteket teremtettek: egyes esetekben valóban súlyosan beteg vagy fogyatékos emberek maradtak ellátatlanul.

„Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek.”

A magán-nyugdíjpénztárakban lévő több mint háromezer milliárd forint megtakarítás sokat emlegetett „biztonságba helyezése”, vagyis lényegében államosítása a jelenlegi kormány egyik legnagyobb jelentőségű döntése volt. Ennek eredményeként egy rövid időre érezhetően csökkent az államadósság (a pénztárak nagy mennyiségű állampapírt halmoztak fel, ezeket az államosítás után bevonták), és némi levegőhöz jutott az állami nyugdíjkassza is. Hosszabb távon viszont ez sem hoz megoldást a nyugdíjrendszert feszítő, alapvetően demográfiai okokból eredő problémákra, viszont az állam egy jelentős megtakarítást felélt.

©

Az érintetteket azzal vigasztalták, hogy az államhoz került megtakarításukat egyéni nyugdíjszámlán írják majd jóvá, erről kormány- és országgyűlési határozat is született, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2011 elején azt mondta: a magyar állami nyugdíjrendszer még abban az évben átáll az egyéni számlán vezetett rendszerre. 2013 tavaszán viszont megpróbáltak észrevétlenül kihátrálni ebből, mikor egy egészségügyi salátatörvény módosítójával becsempészték azt a szabályt, hogy az év elejétől, nulláról indulnak az egyéni számlák, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást nem kell rájuk átvezetni. Utóbb Varga Mihály gazdasági miniszter még azt is megpróbálta letagadni, hogy megígérték volna az átvezetést.

„A tanulás-munka kiemelkedési útját kell választhatóvá tenni, és a cigányság társadalmi beilleszkedésének lelki és fizikai akadályait kell lebontani. A felzárkóztatást szolgáló pénzek felhasználását teljesen átláthatóvá kell tenni.”

Nagyon sok szempontból lehet kritizálni a kormány cigánypolitikáját, ahogy ezt a 2011-ben elfogadott Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia megtervezéséből kihagyott civilek több alkalommal meg is tették. A tanulás, mint a kiemelkedés útja megnehezedett: a tankötelezettség korhatára csökkent, a tanodahálózatot tönkretették, a szakképzési törvény módosítása nyomán pedig a szakiskolában tanuló diákok 15 éves kor után egyáltalán nem részesülnek közismereti oktatásban, márpedig közöttük nagyon magas a romák aránya. Mindez csökkenti a felzárkózás esélyét.

Ami a pénzek átláthatóvá tételét illeti, valószínűleg erre gondoltak az Országos Roma Önkormányzattal kötött megállapodás esetében. Farkas Flórián, az ORÖ elnöke a megállapodással kapcsolatban konkrét célokat is közölt, de a 2015-ig meghatározott 100 ezer roma számára megvalósuló munkahelyteremtésen kívül (amely talán a közmunkaprogramokból trükközéssel kimutatható), se 20 ezer piacképes szakmát szerző, se 10 ezer érettségiző, se pedig 5 ezer diplomázó roma képzése nem teljesült időarányosan - ezt talán senki nem is vette komolyan.

A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság honlapját végignézve az látszik, hogy számos különböző program létezik, különféle támogatási összegekről lehet olvasni, de sehol nincs összesítés arról, hogy pontosan mennyit költenek a cigányság problémáira. Azt végképp lehetetlen megmondani, hogy ezek mennyiben segítik a romák társadalmi integrációját. Már csak azért sem, mert nem minden program kifejezetten cigányoknak szól: például a közmunka-programban, és az ahhoz kapcsolódó, vitatott hatékonyságú oktatásban bizonyára több tízezer roma vesz részt, de ettől ez még nem egy roma projekt.

"Meg kell akadályozni a további leszakadást, hiszen tudjuk, hogy a szegénységet kezelni, szociális támogatásokat fizetni és újabb szolgáltatásokat nyújtani mindig költségesebb, mint megelőzni a bajt. A banki és közüzemi tartozásokat felhalmozók lakhatását, fedél alatt tartását meg kell oldani. Nem élhet az utcán egyetlen család sem."

Az Eurostat korábban már idézett adatai szerint Magyarországon továbbra is rengeteg embert fenyeget a szegénység. Bár a Fidesz gyakran és szívesen használja a középosztály megerősítésének szlogenjét, bizonyos jelek mégis arra utalnak, hogy ennek a rétegnek a lecsúszása is folyamatos, ami meglátszik például az ingatlan- vagy az autópiacon is. A legszegényebbek esetében komolyan szigorították a segélyezést (mind az összeget, mind a feltételeket tekintve), igyekezve beszorítani az embereket a közmunka-programba, de sokan vannak, akik különböző okokból kiestek ebből is, akik így teljesen ellátás nélkül maradtak.

©

Mindez szoros összefüggésben áll egyebek mellett a devizahitelezés problémájával is (körülbelül 110 ezer bedőlt jelzáloghitel lehet a bankrendszerben az egymillió lakáshitelből pedig 2013 júniusában több mint 170 ezren voltak 30 napnál több késedelemben hitelük törlesztésével). Ennek megoldása szintén hangsúlyos eleme volt a Fidesz ígéreteinek. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja fel a bedőlt hiteleket, de hamar kiderült, korlátozottak a források. Több más intézkedés is született (kilakoltatási moratórium, rögzített árfolyamú végtörlesztés, árfolyamgát), de a probléma végleges megoldása még várat magára.

"A csődbe jutott családokat összehangolt és hatékony eszközökkel kell megvédeni, hogy utána saját erejükből tudjanak újra aktívan részt venni a társadalom életében."

A KDNP képviselői 2010 óta többször is bedobták a magáncsőd, vagy más néven családi csődvédelem ötletét, ami azt jelentené, hogy jogilag rendezett módon próbálnák meg rendezni a bajba került családok anyagi helyzetét. Eddig azonban nem született meg a jogszabály, a legutóbbi ígéret szerint majd a választások után veselkednek neki a kérdésnek.

"A munkaerőpiac jelenlegi családellenes jellegét megszüntetjük. Támogatjuk a kisgyermekeket nevelő családok számára kedvez ő részmunkaidős és atipikus foglalkoztatási formák terjedését. Szabályozással és munkaügyi ellenőrzéssel biztosítjuk a gyermeket nevel ő nők diszkriminációjának megszüntetését."

Bár nem rögtön a kormányváltás után estek neki, de ezen a téren látható eredményeket tud felmutatni a kormány. Az úgynevezett munkahelyvédelmi akcióterv keretében adott célzott kedvezmények, a családi adókedvezmény kiterjesztése a járulékokra, illetve a gyed extra segíthet a gyermekvállaláson gondolkozóknak, illetve az anyáknak visszakerülni a munkaerőpiacon. Ennek persze alapvető feltétele, hogy legyenek valódi (tehát nem közfoglalkoztatásban megvalósuló) munkahelyek, de ez nem a szociális szférába tartozó kérdés.

„Szolgáltató gyermekintézményeken nemcsak a bölcsődét és az óvodát értjük, hanem az általános iskolában nyújtott tartalmas napközbeni és szünidei ellátást is.”

Bár a Fidesz nagyon büszke arra, hogy az elmúlt három évben 3000 új bölcsődei hely létesült, a jelek szerint még mindig nincs elegendő: Lázár János például 2012-ben azt kezdeményezte, hogy a bölcsődében ellátottak száma időlegesen tíz százalékkal meghaladhassa az intézmény engedélyében meghatározott számot. A Fidesz már két éve eldöntötte, hogy - részben szociális megfontolásokból -  idén szeptembertől minden háromévesnek az óvodában a helye, de egyelőre ez nem tűnik megvalósíthatónak. A határidőt ezért 2015 szeptemberére tolták.

Az úgynevezett egész napos iskolát már tavaly szeptembertől bevezették, annak ellenére, hogy a Fidesz oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán is kritizálta a megvalósítás módját. Az is kiderült, hogy a szülők sem szeretik a „muszájnapközit”, egy ellenzéki képviselő kérdésére adott válaszában a minisztérium is elismerte, hogy elsős diákok több mint kétharmada nem kér a délután négyig tartó napköziből, de az alsó tagozaton is majdnem egyharmados a felmentést kérők aránya. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Több mint 800 lóerővel támad a Ferrari F8 Tributo

Több mint 800 lóerővel támad a Ferrari F8 Tributo

Új fizetős szolgáltatást indíthat az Apple

Új fizetős szolgáltatást indíthat az Apple

Mellélőtt a BBC a Phil Spector halálát bejelentő címével

Mellélőtt a BBC a Phil Spector halálát bejelentő címével