„Mondjuk úgy, hogy nem volt ellenünkre, ami Pécsett történt a vízművel 2009-ben. Szimbolikus ügy volt – számunkra is, és szerettünk volna segíteni is. A kommunisták úgy államosítottak, hogy egyszerűen elvették, ami kellett. Mi inkább azt az utat választjuk, hogy mindenkivel igyekszünk megegyezni és tisztességesen elszámolni” – értelmezte a történteket Orbán Viktor miniszterelnök a pécsi látogatása alkalmából adott interjújában.

2009 őszén minden pécsi számára egyértelműnek tűnt, hogy a vízmű visszafoglalásának terve nem az annak kisebbségi tulajdonrészét 1995-ben eredetileg eladó Páva Zsolt polgármester fejéből pattant ki. Ezt erősítette az is, hogy a lebonyolításban jelentős szerepet vállalt a Fidesz-vezetés belső körének tagjaként Bánki Erik akkori regionális pártigazgató is – az ő érdekeltségébe tartozott például az einstand előtt a Pécsi Vízmű Zrt.-t (PV Zrt.) átvilágító Aquaplus Kft is.

Az a történtek kreatív értelmezése, miszerint a kommunistákkal szemben a Fidesz mindenkivel megegyezésre törekedne. A fideszes vezetésű pécsi önkormányzat ugyanis 2009 szeptemberében le sem ült a Suez képviselőivel, októberben egyszerűen kizáratta a cég vezetését annak székházából, és egy ötmilliós alaptőkéjű új céget, a Tettye Forrásház Zrt.-t bízta meg a vízszolgáltatással. Az persze tény, hogy később megtörtént a tisztességes elszámolás: 2013 tavaszán a Suez hárommilliárd forint lelépési pénzt kapott a kormánytól – 2009 szeptemberében Páva Zsolt még 1,3 milliárd forintot ajánlott a francia félnek a távozásért cserébe.

Egy kincsesbánya vége

A pécsi vízműháború kétségkívül előrevetítette a multik ellen hadakozó második Orbán-kormány négy évét, ám a módszer sokat finomodott, az energiaszolgáltatásban érdekelt multikat mostanság nem székházak elfoglalásával, hanem a piaci környezet radikális megváltoztatásával kívánja az országhatáron kívülre kényszeríteni a kormányzat.

Város: no profit

MTI / Kálmándy Ferenc

A nagy szabadságharcnak azonban a Tettye is áldozatául esett, hiszen míg a rezsicsökkentés a gáz- és áramszolgáltatók külföldi tulajdonosain csattant, a Tettye száz százalékban önkormányzati tulajdon. A cég üzleti adatain jól nyomon követhető: míg fogyasztói oldalról a rezsicsökkentés kifejezett kedvezményeket hoz a lakosság számára, az önkormányzati tulajdonba került szolgáltatót lehet, hogy egy napon konszolidálni kell.

A szemléltetés kedvéért érdemes összevetni a PV Zrt. és a Tettye pénzügyi adatait. Az 51 százalékban szintén önkormányzati tulajdonban lévő PV Zrt. annak idején igazi kincsesbánya volt mind a Suez, mind az önkormányzat számára – bár kétségkívül a francia fél járt jobban, de az 1995-ös deal újraszabásával a korábbi szocialista városvezetés nem próbálkozott hasztalan.

A Sueznek az árbevétel függvényében járt az úgynevezett menedzsment díj (120 millió forint évente), de a nyereség 51 százaléka, jó években 70 millió környéki összeg közvetlenül ment az önkormányzatnak, újabb 50 milliót önkormányzati cégek kaptak szponzorációképpen – a Pécsi Vízmű annak idején a pécsi kulturális és sportesemények egyik legbőkezűbb támogatójának számított.

Mire kiheverte volna, jött a rezsicsökkentés

A Tettyének érthető módon első éveiben nem futotta ilyen úri huncutságokra, hiszen bevételeit első körben vészesen alacsony alaptőkéje emelésére kellett fordítania, így lett az ötmillióból 116 millió forint 2012 végére. Ebben az évben már a városi kulturális események támogatására is telt a cégnek 22 millió forint értékben, és 116 milliós nyereséget is sikerült felmutatni, de ez még a franciák által kiszedett menedzsment díj levonása után is alullövi a PV Zrt. teljesítményét. A vízműtől átvett munkásállomány eközben annak ellenére csökkent 367-ről 262-re, hogy Páva Zsolt azt ígérte, nem fenyeget létszámleépítés.

A cég helyzete aztán nagy nehezen 2012-re stabilizálódott, ekkor viszont eljött a rezsicsökkentés ideje: ennek megfelelően a korábban elért szerény nyereség is negatívba fordult, legalábbis a Tettye 2013-as üzleti terve szerint, amely -573 milliós adózás előtti eredménnyel, azaz masszív veszteséggel számolt, köszönhetően az ekkorra már ismertté vált rezsicsökkentési elvárásoknak és a még Matolcsy György által bevezetett közműhálózati adónak.

Ehhez képest számszakilag kétségkívül jó hír, hogy a 2013 első félévéről beszámoló jelentés szerény 28 milliós pozitívumot mutatott ki, ám ennek okai már egyáltalán nem pozitívak. Ahogy a cég vezetése a féléves jelentésében megállapította, mindez többek között annak volt köszönhető, hogy elmaradtak betervezett beruházások – ahogy ez egyébként a piaci cégeknél is a rezsicsökkentés következménye lett.

MTI / Kálmándy Ferenc

A Tettyénél a szennyvíztelepi beruházás csúszása miatt kevesebb energiát használtak fel és kisebbek voltak a vegyi anyagok és a hulladék szállítási költségei, aminek következtében 61 millióval javult a cég pénzügyi helyzete. Mivel nem volt annyi beruházás, azok értékcsökkenése sem tudott a tervezettnek megfelelően alakulni: ez 15 millióval lett kevesebb.

Újabb 65 milliót „hozott” a konyhára, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt elmaradtak a tervezett létszámfejlesztések. Mindennek persze ára van: a cég 2013-as üzleti tervében arra figyelmeztetett, hogy a szakmai elvárások tartósan nem teljesíthetőek a cég alacsony dolgozói létszámával.

Az ellenzék már támadja

A kormány kétségkívül rengeteg fejfájást spórolt meg a fideszes városvezetésnek akkor, amikor átvállalta a Sueznek adandó hárommilliárd forintos kompenzációt, és így a PV Zrt. egyeurós jelképes áron talált vissza a városhoz. Páva Zsolt polgármester azonban egy teljesen szétvert céget szerzett vissza: a két szolgáltató ádáz háborúja következtében a 2009 előtt prosperáló PV Zrt. többmilliárdos adósságállománnyal küzd, ami a megállapodás után az önkormányzat, illetve a Tettye gondjait növeli – szerencsére ezek egy részét a Tettye követelései teszik ki az előddel szemben.

Nem csoda, hogy Orbán Viktor március 17-ei győzelemittas látogatása ellenére (rövid városházi vendégszereplése után a kormányfő-pártelnök a Tettye újonnan épülő biogázüzemét tekintette meg), Pécsett egyáltalán nem egyértelmű a 2009-es einstand megítélése. A 2009-es és 2010-es pokoljárás után lassan magukra találó pécsi szocialisták 2013 tavaszán erős kommunikációs offenzívát folytattak a vízműháborút lezáró megállapodással szemben. Óriásplakátokon ostorozták a Fidesz helyi prominenseit a város és az ország számára is szerintük hátrányos deal miatt. A támadást Tóth Bertalan volt alpolgármester, mostani országgyűlési képviselő-jelölt vezette, aki hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést is, ami végül nem jutott el bírósági szakaszig.

A környékbeli kistelepülések lakói emellett arra is emlékezhetnek, amikor a vízműháború járulékos veszteségeként a Tettye náluk akarta elzárni a vizet a PV Zrt. adósságaira hivatkozva. Pécsett ráadásul azzal a pofonegyszerű és épp ezért igen hatásos üzenettel sem lehet operálni, hogy a vízmű-visszafoglalás miatt csökkentek volna a vízárak, elvégre azokat korábban is az önkormányzat határozta meg – igaz, minderről 2009 ősze után látványosan elfeledkezett a fideszes városvezetés.