A beszélgetés leginkább abból állt, hogy Puzsér (aki legalább kétszer annyit beszélt, mint LMP-s beszélgetőtársai együttvéve) alapos fejmosásban részesítette a pártot, a jelöltek pedig sarokba szorítva magyarázták a bizonyítványt. Puzsért valószínűleg nem sok párt kéri majd fel kampányfőnöknek a közeljövőben, ugyanis nem sok jót mondott arról a pártról, amit egyébként támogatásáról biztosított. Szerinte az LMP az elmúlt négy évben csupa pótcselekvést végzett: „Az átlátszó.hu többet tett az országért 4 év alatt, mint az LMP”, mondta például. A kendőzetlen szókimondásáról híres műsorvezető szerint az LMP népszerűségét féltve, kockázatvállalás nélkül politizált, és a pártszervezet is működésképtelen volt. A legnagyobb probléma szerinte az volt, hogy a párt nem talált magának egy olyan ügyet, amire fel lehet építeni egy kampányt és egy alulról jövő mozgalmat. 

Legkisebb rossz?

Az egész kétórás beszélgetés során Puzsér összesen két olyan konkrétumot említett, ami miatt érdemes lehet az LMP-re szavazni: szerinte a párt sikeresen továbblépett a XX. századból hozott népi-urbánus, antikommunista-antifasiszta törésvonalakon, illetve, hogy a többi párttal szemben nekik még nem volt esélyük korrumpálódni.

Meszerics, Hajdu, Puzsér: A kép csalóka, főleg az utóbbi beszélt

Zubor Zalán

Nehéz eldönteni, hogy szarvashiba vagy jó húzás volt Puzsér meghívása. Bár az LMP-ről nem sok jót hallhattunk, a kritikusnak közismerten lesújtó véleménye van az egész magyar politikáról, amit most sem rejtett véka alá. „A seggrészeg pilóta a stewardesst szopatja, miközben az elsőtiszt épp egy kiló kokaint szív fel a műszerfalról, a gép meg zuhan a tengerbe” – írta le az ország helyzetét. Ennek ellenére az LMP-t tartotta annyira, hogy felszólaljon az érdekében. Szerinte a választópolgárok jó része valóban csak a legkisebb rosszat próbálja kiválasztani, amikor az LMP-re fog szavazni, mert a pártnak jelenleg nincs nagyon más vonzereje azon kívül, hogy legalább még nem sározódtak be.

"A Jobbik leragadt a 40-es években"

Puzsér igazából a plusz vonzerőt hiányolta. „A Jobbiknak van olyan ügye, amivel mozgalmat tudott csinálni és tömegeket tudott maga mellé állítani, az úgynevezett cigánybűnözés. Az LMP és a többi ellenzéki párt négy év alatt nem talált ilyen ügyet. Az LMP annyit állít, hogy legyen más a politika, de hogyan legyen más?” Mint mondta, a Jobbikkal ellentétben nekik nem kellene ellenségképet találni, e nélkül is meg lehetne szólítani az embereket, ha valami konkrét, sok embert érintő ügyet felkarolnának, erre példaként említette - beszélgetőtársai fanyalgása mellett - a marihuána legalizálását. Később hasonló példaként emlegette az eutanázia engedélyezését vagy a képviselők mandátumának két ciklusra való korlátozását.

A Jobbikkal kapcsolatban egyébként elmondta, szerinte ők még a szélsőjobboldali pártokhoz képest is korszerűtlen párt. „A Jobbik egy, a 40-es években megrekedt mozgalom, akik még mindig az indulati zsidózásnál tartanak. Közben a modern, európai szélsőjobboldal iszlámellenes, nőpártiak, melegpártiak, alapvetően jogvédők. Nem csoda, hogy a két legismertebb radikális jobboldali vezető, Jörg Haider és Pym Fortuyn is melegek voltak.” - mondta meglepő fordulattal, tényeket és hiedelmeket meglehetősen kreatívan egymás mellé helyezve Puzsér.

"Hülyeségeket csináltunk"

Puzsér azért is bírálta az LMP-t, mert ellenzéki pártként túlzottan lefoglalta őket a parlamenti munka. Beszélgetőtársaival együtt megegyeztek abban, hogy az LMP elmúlt négy éve leginkább törvényjavaslatok írásával telt el. Meszerics és Hajdu ezt szakmaiságnak tartotta, Puzsér viszont pótcselekvésnek. „Azt hittétek, hogy titeket majd bevonnak a törvényalkotásba? Hogy lehettetek ilyen naivak? Törvényeket gyártottatok, ahelyett, hogy kihasználtátok volna a képviselőséggel járó kommunikációs lehetőségeket.” Szerinte több olyan radikális akcióra lett volna szükség, mint amikor az LMP képviselői odaláncolták magukat a Közgép- székházhoz.

Puzsér telefonja fényénél

Zubor Zalán

A beszélgetés során mind Meszerics, mint Hajdu Mária elismerte: többször hibáztak, sőt, „hülyeségeket csináltak”, de a legtöbb dologban szerintük jól cselekedtek, mert az elveiket követték. Így, mint mondják, nem engednének a párt bázisdemokratikus működéséből, ami Puzsér szerint egyenes módon vezetett a szétszakadáshoz.

Ha Puzsér elnök lenne

Puzsér egyik fő problémája az volt, hogy az LMP szerinte „megpróbálta megúszni, hogy politizálnia kelljen”, amit mintha a jelöltek is alátámasztottak volna. Meszerics szerint ők is azért alapítottak pártot, mert nem volt a kínálatban megfelelő, és már ők sem kartak a legkisebb rosszra szavazni. És szerinte az LMP-sek nagy része legszívesebben visszamenne a civil munkájához, sőt, van, aki már meg is tette. Ennek ellenére bíznak benne, hogy egyszer kormánypárt lesznek. „Ti elhiszitek, hogy ti valaha kormányra kerültök? Hol a realitásérzék?” – kiabált be erre valaki a közönségből.

Puzsérnak egyébként, mint kiderült, régebbi a kapcsolata az LMP-vel. 2010-ben felkérték, hogy Csepelen legyen a képviselőjelöltjük. amit a kritikus visszautasított, bár, mint mondta, lennének ötletei, hogyan lehetne képviselőként meghackelni a parlamentet, ehhez azonban egy befutó hely kellene. „Ezen kívül csak úgy lépnék be az LMP-be, ha kapna két évet pártelnökként, ami alatt hagynak dolgozni” – mondta. Szerinte az LMP-s siker receptje az lenne, ha kineveznének egy vagy több elnököt, ők kiválasztanak egy ügyet, amit valóban fontosnak tartanak, és két évig csak ezt futtatják, miközben egy közvélemény-kutatást sem olvasnak el, csak majd „a két év lejártával megnézik, hogy állunk.” Szerinte „akkor lenne az LMP mögött mozgalom és program, nemcsak zöldalmás imázskampány.”