A 2010-es kétharmados kormánypárti győzelem jelentős mértékben köszönhető az előző kormányok korrupciós botrányainak, éppen ezért fontos megnézni a választások előtt, hogyan teljesített e téren a második Orbán-kormány - közölte a K-Monitor Közhasznú Egyesület.

A szervezet új tanulmányában azt tekinti át, mit tett a kormány a korrupció ellen, bemutatja az elmúlt négy évben kialakult korrupciós mintázatokat, és felhívja a figyelmet azokra a korrupciós kockázatokra, amelyeket a következő, 2014-2018-as ciklusban – kormányzattól függetlenül – mindenképp kezelni kell.

A pozitív lépések közé sorolható a kormányzati korrupcióellenes program végrehajtása vagy az átláthatóság követelményének alaptörvénybe foglalása – a gyakorlatban azonban a mégoly előremutatónak tűnő intézkedések sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A K-Monitor szerint 2010 és 2014 között összességében az állam gazdálkodásáról szóló adatok titkosabbá, a közérdekű bejelentők kiszolgáltatottabbá, a lobbisták pedig gátlástalanabbá válhattak, mint valaha, ezekhez képest igen szerény eredmény például a korrupcióellenes képzés vagy a közszféra etikai kódexeinek bevezetése.

A 2010-es választási kampányban ígért elszámoltatás – tehát a korábbi korrupciógyanús ügyek feltárása – pedig lényegében semmilyen kézzelfogható eredményt nem produkált - tette hozzá az egyesület.

A legsúlyosabb kockázatot azonban az jelenti, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlását korábban kontrollálni képes független intézmények élén történő őrségváltás és a hatalom megszilárdítása érdekében tett lépések új, korábban nem létező korrupciós mintázatokat szültek.

Tovább fokozta a problémát a média függetlenségének megsértése és a médiapiaci tulajdonviszonyok átalakulása. A korábban versengő piacok – például a dohánypiac, a felszámolói piac vagy az agrárszektor egyes elemeinek – politikailag motivált újraosztása főként e kontroll hiányának köszönhetően meglepően könnyen zajlott le.

Korrupciós szempontból lényegében a rendszerváltás óta a legkockázatosabb területek közé tartoznak a közbeszerzések, illetve az állami-önkormányzati megrendelések. Az elmúlt években teljesen egyértelművé vált, hogy e megrendelések jelentős része kormányközeli érdekeltségekhez került.

Egyetlen példával szemléltetve, a Fidesz volt gazdasági vezetője által tulajdonolt Közgép és a cég részvételével induló konzorciumok 2013-ban az összes közbeszerzés 2400 milliárd forintos értékének nagyjából 14 százalékát nyerték meg.

A kétharmados parlamenti többség ellenére évtizedek óta megoldatlan problémákat nem sikerült kezelni – ennek akadálya tehát nem a konszenzus, hanem a politikai akarat hiánya volt. A pártfinanszírozást továbbra is rendkívül elavult törvény szabályozza, az új kampányfinanszírozási törvény pedig lényegében több korrupciós kockázatot teremtett, mint amennyit megoldott.

Összességében tehát a 2010-2014-es kormányzati ciklus korrupcióellenes tevékenysége nemcsak, hogy nem eredményezett hatékony fellépést a korrupció ellen, de új, rendkívül súlyos kockázatokat is teremtett.