Fellázadhat Budapest Mesterházy ellen – állítják a hvg.hu által megkeresett kerületi vezetők, akik szerint a fővárosban dőlhet el a pártelnök sorsa. A párt különféle budapesti hivatalos és nem hivatalos testületei egyik ülésüket tartják a másik után, két kerület – a legerősebb XIII. és a csepeli – már nyíltan követelte az elnök távozását. A hvg.hu információi szerint kedd este hosszan tanácskozott a kerületi vezetők egy részét tömörítő, befolyásos Budapest 23 nevű csoport is. A végső szót a csütörtökön ülésező budapesti párttanács mondhatja ki.

A szocialista párt a Jobbik mögött a harmadik helyen végzett a vasárnapi EP-voksoláson. Ugyanakkor még 11 százalékot sem tudott szerezni, Budapesten pedig – ahol április 6-án még hat választókerületben tudott győzni szocialista jelölt – csúfosan leszerepelt. A második legtöbb szavazatot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szerezte. A DK-tól nem sokkal maradt le az Együtt-PM 13,07 százalékkal. Mesterházy Attila és az országos elnökség a választás éjszakáján felajánlotta a lemondását, sorsukról a szombati választmány dönthet.

"Butaság, de a hangulatot jól jelzi"

„Ez azt jelenti, hogy akik múlt héten még magabiztosan tárgyaltak Gyurcsánnyal és Bajnaiékkal a polgármester-jelöltekről és az önkormányzati helyekről, most izgulhatnak, hogy megkapják-e a fejükre nőtt két párt támogatását, vagy vissza kell lépniük a javukra” – magyarázta az egyik, neve elhallgatását kérő kerületi vezető, hogy milyen motivációk mozgatják a fővárosi szocialistákat.

Fülöp Máté

Szerinte, míg május 25-e előtt mindenki arról beszélt az MSZP-ben, hogy a két rivális buktatta meg információkat szivárogtatva Molnár Zsoltot, a fővárosi szocialisták elnökét, ma már a pletykák arról szólnak, hogy Mesterházy Attila mért „megelőző csapást” a legtöbb választmányi és kongresszusi küldöttet mozgósítani tudó szervezet vezetőjére. „Bár ez bizonyíthatatlan, sőt, butaság is, de a hangulatot jól jelzi” – fogalmazott a forrás.

Több forrásból származó információink szerint kedden este egy V. kerületi sörözőben összeült a Budapest 23 nevű csoport, aminek tagja többek között Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, Molnár Zsolt, és a budapesti szervezet ügyvezető alelnöke, Trippon Norbert is. Ez a szervezet 2002 után jött létre azzal a céllal, hogy elindítsa a fiatalítást a fővárosban, illetve idővel átvegye a a vezetést a kerületi pártszervezetekben. Ez a kerületek többségében sikerült is, így nagy befolyásuk van az MSZP fővárosi „miniparlamentjére”, a párttanácsra, amit csütörtökre hívtak össze a párt Jókai utcai székházába.

Eddig két kerület, a XIII. és a csepeli már jelezte, hogy Mesterházy távozását szeretnék, igaz, az előbbi még az EP-választás előtt. A XIII. kerületi szervezet az országgyűlési választások után kiadott egy belső használtra szánt dokumentumot, melyben az szerepel, hogy a pártelnök fiatal kora ellenére nem tudott fiatalítani, a pártnak semmilyen mondanivalója nem volt az országgyűlési kampányban, az elnökség „a bukás után pedig önkritikátlanul folytatta a ténykedését”. „Tetézte a bajt, hogy az MSZP elnöksége – látszatra legalább is – nem vonta le a választási vereségből a konzekvenciát és karakán kiállás helyett zavaros magyarázkodásba kezdett” – ezt már a csepeli szervezet állásfoglalásában lehet olvasni. A szervezet leszögezte: választmányi delegáltjait arra kötelezi, hogy szavazzanak Mesterházy lemondására és egy új elnökség megválasztására. Információink szerint több kerületi szervezet testületei szerdán üléseznek, a VIII. kerület például szerda este fogja megvitatni a helyzetet. 

Úgy tudjuk, Trippon és a budapestiek alelnöke, Alexa György arra kérte a kerületeket, hogy írjanak egy-egy állásfoglalást, küldjék be a központba, de lehetőleg ne hozzák azokat nyilvánosságra. Információink szerint 6 kerület már teljesítette a kérést, köztük van a szintén befolyásos ferencvárosi MSZP is. Az állásfoglalásokat átnéző forrásunk szerint ezek ugyanarra a következtetésre jutottak, mint az eddig nyilvánosságra került két dokumentum, „legfeljebb stílusukban különböznek” – volt, aki kritikusabb, volt, aki finomabb megfogalmazást választott. Ezeket az állásfoglalásokat összefoglalják, majd beviszik a csütörtöki párttanács elé.

Mesterházy távozására szavaznak?

Forrásaink szerint a Budapest 23-ban a szocialisták lázasan keresték azt a megoldást, hogyan lehetne leváltani úgy a jelenlegi pártvezetés, hogy az a legkisebb sérüléseket okozza, és a várható tisztújítás ne húzódjon el hónapokig. Úgy tudjuk, a csoport elő akarta készíteni azt az állásfoglalást is, amit a csütörtöki párttanács fogadhatna el. Az egyik forrásunk szerint – aki nem tagja a csoportnak – „látszik, hogy Horváth Csaba megpróbál az elégedetlenség élére állni, hogy megerősítse a pozícióját”.

A tanácskozáson részt vett forrásunk azt mondta, kedden csak a kerületvezetők véleményét szondázták, a végső döntést úgy is a párttanács mondja majd ki. Szerinte két dolgot vettek figyelembe kedden: nem áll szándékukban személyében támadni Mesterházyt, hiszen „hiba lenne egyszemélyes felelősről beszélni”. Ezért készek lennének kompromisszumot kötni, azaz Mesterházy maradhatna a parlamenti frakció élén. Mesterházy hétfőn az ATV-ben azt mondta, a frakcióvezetői tisztséget megőrizné.

Másrészt viszont meg akarják találni azt a megoldást az alapszabályból, amely a lehető leggyorsabb változást hozza el (arról, hogy az elnökség lemondása hogyan ejtette csapdába az MSZP-t itt, és milyen hosszadalmas eljárás vár a pártra, itt olvashat). Forrásunk szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a választmány elfogadná az elnök lemondását, az elnökségét viszont nem. De ha a teljes elnökség lemondását elfogadnák, akkor is van szerinte megoldás arra, hogy maximum három hét alatt új vezetőséget válasszanak, a teljes, felmenő rendszerű, 90 napig tartó tisztújítást pedig a tervezett időben, az önkormányzati választások után tartanák meg.

„A katasztrófa-forgatókönyv”

Lendvai Ildikó volt pártelnök már hétfőn azt javasolta, hogy alkalmazzanak „unortodox” módszert: egy rendkívüli kongresszus változtasson az alapszabályon, majd meghatározott időre bízzanak meg egy átmeneti vezetést.

Mesterházy Attila felajánlja a lemondását

Stiller Ákos

A hvg.hu-n rövidesen megjelenő interjújában pedig arról beszélt, négy forgatókönyv van a váltásra. Szerinte üzenetet kell küldeni a választóknak, hogy a párt képes megújulni, de a tisztújítás a lehető legrövidebb idő alatt le kell zárni, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások a DK-val és az Együtt-PM-mel az önkormányzati választásokról. Erre a legjobb megoldás az lenne, ha az elnök egyedül mondana le, és nem kéne teljes tisztújítást tartani a nyáron. A második megoldás a rendkívüli tisztújítás kiírása, de ez is minimum 45 nap lenne, és ehhez a választmányi tagok kétharmadának támogatása kell.

A harmadik megoldás a rendes tisztújítás, ahol még a helyi alapszervezetek vezetőt is meg kéne előbb választani, ez legalább 90 napig tartana. A negyedik forgatókönyv, hogy a választmány szombaton nem fogadja el Mesterházy lemondását, és minden marad a régiben. Lendvai szerint az utóbbi kettő „a katasztrófa-forgatókönyv”.

Az atv.hu szerdán arról írt, hogy egyes elnökségi tagok találtak egy másik megoldást. Amennyiben hat elnökségi tag lemond, kötelező kiírni a tisztújítást az MSZP-ben. Márpedig az atv.hu szerint Szanyi Tibor, Horváth Csaba, Korózs Lajos és Gúr Nándor kész megtenni ezt a lépést.

Kovács László a TV2 reggeli műsorában azt fejtegette, nem kell feltétlenül elnököt választani, vezethetné az átmeneti időszakban egy válságstáb is a pártot. Szerinte az április 6-án egyéniben győztes politikusok, illetve három volt pártelnök irányíthatna.

Azt viszont egyelőre senki nem tudta megmondani, mi történik akkor, ha a teljes és rendkívüli tisztújítás révén egy Mesterházy Attilával szembeni pártvezetés jön létre, miközben a távozó elnök megtartja a frakcióvezetői posztot. Pontosabban: erre (is) utalva beszélt már idézett forrásunk a „vég kezdetéről”, míg egy másik befolyásos politikus szerint „most megvan a veszélye az MSZP elkisgazdásodásának”, így szerinte „bármilyen határozatot is hozunk szombaton, annak nagyon meg kell felelnie az alapszabály minden betűjének, mert ha nem, a magát vesztesnek érző fél biztosan bíróságon fogja majd megtámadni”.

(A cikk megírásában közreműködött Kósa András.)