Amíg nem alakul meg az új kormány, addig nem hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések, kérdések a parlamenti ülésnapokon. A képviselők napirend előtti szólalhattak fel.

Schiffer: offshore-lovag lesz a fejlesztési miniszter

A sort ma Schiffer András kezdte, aki a paksi hitelszerződést bírálta, mint mondta, ezzel devizahitel-ügyletbe keveri a kormány az országot, pedig így is súlyos válságban van már. Ilyen a torz gazdasági szerkezet, a növekvő energiafüggőség, illetve a külfölditőke-szivattyú is. Emlékeztett arra, hogy Szijjártó Péter és a miniszterelnök azzal házalnak külföldön, hogy jöjjenek ide befektetni, mert ott nagyon leveset kell fizetni, a munkaerő is olcsó.

Arra kérte a kormányt, hogy támogassák a NAV-vizsgálóbizottság felállítását állítsuk meg a  tőkekiáramlást, az offshorozást – bár ezügyben megjegyezte, hogy szerinte egy offshore lovag lesz a fejlesztési miniszter. Schiffer végül megemlítette, a paksi szerződés Alaptörvénybe ütközik, és az Alkotmánybíróság előtt bármikor felborulhat.
Szatmáry Kristóf államtitkár ismét felolvasta a szokásos monológot, amit mindig elmondnak a paksi szerződéssel kapcsolatban.

Martonyinak örült a Fidesz, mert ő objektív

A jobbikos Gyöngyösi Márton napirend előtt arról beszélt, hogy Magyarország sorsáról külföldről döntenek, ami nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magába. Felidézte, hogy ugyan tudja, hogy a Snowden-bizottság a Fidesz kampányának része volt, hogy ezzel üzenjenek „a nem leszünk gyarmat békemenetes táboruknak”. De nincs zárójelentés, nincs érdemi megállapítás. Emiatt a héten a  Jobbik újra beadja a vizsgálóbizottság.

Beszélt a Bilderberg-csoport hétvégi üléséről is, amiről szerinte azt beszélik, hogy a célja a nemzetállamok felszámolása, a globális kormány létrehozása. És éppen erre az ülésre hívták meg Bajnai Gordont, aki több évre eltűnt Magyarországról, majd úgy tért haza, hogy nemcsak pártot alapított, hanem alapítványt is, ami 1 milliárdnyi támogatást adott. De Gyöngyösi emlékeztetett arra is, hogy Martonyi János is 2008-ban ott volt egy ilyen ülésen.

Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a kormány feladata, hogy kezelje a Bilderberg-csoport működését, a Jobbiké pedig hogy „tisztázzák a viszonyukat Kágébélához és a hazaáruláshoz”. Martonyi szerinte egyszer volt meghívott, és annak örült is a kormány, mert ő objektív, nem úgy mint Bajnai Gordon, akinek az elmúlt négy évben kifogásolható nemzetközi tevékenysége volt.

„Tiszteletet a budapestieknek”

A szocialista Harangozó Tamás az új Budapest-törvényt bírálta. mint mondta, a budapesti polgárok kötődnek a kerületi lakóközösségükhöz, de a közös fővároshoz is. Az eddigi önkormányzati rendszer ezt tükrözte: volt egy olyan fővárosi közgyűlés, ami garantálhatta, hogy a kerületi részérdekek nélkül is lehet hozni döntéseket. Mint mondta a budapestiek nem csak egy kerületben érdekeltek, hiszen az. egyikben laknak, a másikban dolgoznak, a harmadikban bevásárolnak. „Nincs közlekedési eszköz, ami egy kerületben jár körbe-körbe”.

A választási rendszerrel pedig Harangozó szerint nagyobb aránytalanság lenne: egy belvárosi polgár szavazata ötször annyit ér, mint egy angyalföldié. 
Harangozó bejelentette, hogy ha Áder János államfőhöz fordulnak előzetes normakontrollért, ha ez nem jár eredménnyel, a képviselői aláírásokat gyűjtenek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. A Fidesznek pedig azt üzente:  „Tiszteletet a budapestieknek”.

Rétvári Bence, a KIM államtitkára szerint viszont az új választási rendszerrel egy olcsóbb, demokratikusabb és egyszerűbb rendszer jön létre. Például a polgármesterek nem fognak ezért pluszpénzt kapni, a választóknak pedig négy helyett három szavazólapot kell kitölteniük. És olyan emberek fognak ott ülni a közgyűlésben, akiket közvetlenül választottak meg.
Végül Rogán Antal arról beszélt, hogy a választók kétszer is nemet mondtak a bukott baloldalról, Mesterházy levonta a következtetéseket, és várja, mikor fogja levonni Bajnai és Gyurcsány Ferencre is.

Majd nekiment Junckernek is, szerinte nemet mondtak az Európai Egyesült Államokra a választók, emiatt nem egy mindenki felett álló politikai erőnek kell megmondania, ki legyen a bizottság elnöke, hanem az egyes tagállamok vezetőinek kellene meghatároznia.

Ugyanezeket elmondta válaszul Rétvári Bence is.