Megkapta a hvg.hu az Európai Unió Bizottságának álláspontját a Regionális Fejlesztési, illetve Kohéziós Alapokból a következő hét évben finanszírozni tervezett magyar beruházásokkal kapcsolatban. Először az Index írta meg, hogy Lázár János az összes budapesti közlekedésfejlesztési beruházást törölné, arra hivatkozva, hogy a budapesti régió fejlettsége miatt ide sokkal kevesebb pénz jut, a főváros ugyanakkor úgy érvel, hogy a Kohéziós Alapokban lenne pénz. Mint megírtuk, Lázár lépése egy hosszabb folyamat része lehet, aminek eredményeképpen az állam jóval alacsonyabb szinten vehet majd részt a főváros működésének támogatásában.

A konkrét vitával kapcsolatban Shirin Wheeler szóvivő azt írta, egyelőre semmilyen konkrét tervet, vagy projektlistát nem kaptak még a magyar kormánytól, így ezt értelemszerűen kommentálni sem tudják. Általában viszont annyit mondhatnak a 2014–2020-as időszakról, hogy a közép-magyarországi régió úgynevezett “fejlettebb régiónak” számít az uniós előírások alapján, így az előző hétéves időszaknál jóval kevesebb pénz áll majd a rendelkezésre az Európai Regionális Fejlesztési Alapból: a 2007–2013-as 1,467 milliárd euróhoz képest egy milliárddal kevesebb, összesen 0,467 milliárd euró (143.4 milliárd forint, ebből a 3-as metró felújítására sem futná), csak összehasonlításképpen a hat másik – és az EU indikátorai szerint is fejletlennek számító – régió összesen 15 milliárd euróra pályázhat. Ugyanakkor ennek a keretnek a 3 százalékát átcsoportosíthatja.

Van, ahol lenne pénz...

Más a helyzet ugyanakkor a Kohéziós Alapoknál, ami összesen 6,025 milliárd eurót,  vagyis több mint 1800 milliárd forintot jelent, és az egész ország területéről be lehet nyújtani pályázatokat, elsősorban környezetbarát közlekedési projektekről. Ugyanakkor minden egyes pályázatnak egy nagy, átfogó közlekedésfejlesztési terv elemeként kell megvalósulnia. A szóvivő szerint a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon a bizottság külön felhívta a figyelmet, hogy a főváros számára is fontosak a városi közlekedésfejlesztési programok, azt is leszögezte ugyanakkor, hogy minden tagállam maga állítja össze, mely projektekkel akar pályázni. Magyarország június 7-én küldte el közlekedésfejlesztési programját, ezt egyelőre a bizottság munkatársai elemzik. Konkrét projektlista ugyanakkor még nem érkezett Budapestről.

Nem tudni, honnan lesz pénz a 3-as metró felújítására

MTI / Máthé Zoltán

Legalább ebben megegyeznek a bizottságéval a magyar kormány állításai is. A hvg.hu még pénteken kereste meg a kormányt azzal a kérdéssel, hogy Orbán Viktor érvényesnek tartja-e még a Tarlós Istvánnal 2013 március 8-án megkötött Budapest 21 megállapodás, amiben a kormány vállalta, hogy támogatja a fővárosi fejlesztéseket. A kormányszóvivői Iroda ezt válaszolta: “Lázár János nem vett ki semmilyen projektet a támogatandó projektek közül, egyelőre ugyanis nincs végleges lista a 2014–20-ban megvalósítandó közlekedési beruházások tekintetében, azokról a kormány fog dönteni. A kormányzat döntései jelenleg arra irányulnak, hogy milyen célokat és témákat kíván támogatni a következő periódusban, milyen típusú fejlesztéseket priorizál”.

A kormányszóvivői iroda is felhívja a figyelmet, hogy „a budapesti tömegközlekedési beruházások igen szűkös forrásokért versengenek más egyéb, országos kihatású, és az ország számára sok esetben kötelezően megvalósítandó nagy környezeti és egyéb közlekedési beruházásokkal (pld. TEN-T utak fejlesztése és vasúti fejlesztések)”. Így tehát a hét évre a teljes országra összesen rendelkezésre álló 1800 milliárd forint forrást nyújtó Kohéziós Alap felhasználását úgy kell tervezni, hogy az „elegendő támogatást nyújtson például a derogációs kötelezettség miatt megvalósítandó ivóvíz, hulladékkezelési és szennyvízkezelési beruházásokhoz, az árvízi és vasúti fejlesztésekhez is”. A megvalósítani tervezett beruházások „sokszorosan meghaladják az ország rendelkezésére álló forrásokat, ezért a kormányzatnak az ország érdekeit, és a források lehívhatóságát mérlegelve kell meghatároznia fejlesztési irányokat”.

Ez alapján Tarlós István igazából csak arra számíthat, hogy „a Miniszterelnökség támogatja, hogy a csak a fejletlen régiókban felhasználható uniós források 3 %-át csoportosítsa át a fejlett régió beruházásaira”. Ez azonban „100 milliárd forint nagyságrendű költségvetési terhet is jelentene”.