A bizonyítási kísérlet lefolytatásáról a legutóbbi, májusi tárgyaláson kirendelt új szakértő indítványára döntött a törvényszék. Közlekedési ügyekben másodfokon ez nem gyakori, de nem is nevezhető példátlannak. Jelen ügyben indokolja többek között a vádbeli cselekmény jelentős tárgyi súlya, a baleset négy halálos áldozata - mondta el Koszta János. A helyszíni bizonyításon olyan típusú járműveket használtak, amilyenek a balesetben is részt vettek - azaz egy BMW X5-öst és egy Fiat Puntot - továbbá egy kamiont, amelynek vezetője szemtanúja volt az esetnek. A járművekkel az éjszaka folyamán többször rekonstruálták a járművek baleset előtti mozgását, amit kamera rögzített és szakértő vizsgált a helyszínen, például a járművek sebessége, mozgása, láthatósága szempontjából - tette hozzá.

A bizonyításon a szakértő mellett részt vettek az eljáró bírói tanács tagjai, az ügyész, a védő, a sértetti képviselő és a technikai személyzet, összesen mintegy 20 ember. A helyszínt rendőrök biztosították, ugyanis az M3-ast Budapest felé mintegy 15 kilométeres szakaszon le kellett zárni szombaton késő estétől vasárnap hajnali órákig - mondta a szóvivő. A bizonyításon részt vehetett volna a vádlott is, de ő nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel - fűzte hozzá.

A helyszíni bizonyítás költsége néhány százezer forint, ami ilyen ügyekben nem számít kiugróan magasnak. Ezt a költséget az állam megelőlegezi, arról a bíróság dönt majd, hogy végül ki viseli. Általában a bűnügyi költséget bűnössége esetén a vádlottnak kell megfizetnie. Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy július elejére van kitűzve a legközelebbi tárgyalás a Rezesová-ügyben, másodfokú döntés leghamarabb július 14-én lehet.

A vád szerint Rezesová 2012. augusztus 21-én hajnalban ittasan, az M3-as autópályán, X5-ös BMW-jével mintegy 165 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy személyautóba, melyben négyen életüket vesztették. Az ügyészség szerint a vádlott közúti veszélyeztetést is elkövetett azzal, hogy a sztrádán a baleset előtt nem sokkal agresszíven vezetett, több járművet, köztük a későbbi áldozatok autóját is veszélyesen megközelítette.

A szlovák nő az eljárás során tagadta bűnösségét. Az elsőfokú büntetőperben az ügyész tíz évnél is súlyosabb szabadságvesztést, ugyanakkor a vádlott és védője felmentést kért. Az első fokon eljáró Gödöllői Járásbíróság tavaly ősszel nem jogerősen hat év fogházra ítélte Rezesovát több ember halálát okozó ittas vezetés miatt, ami a törvény szerint 5-től 10 évig terjedő börtönnel büntethető. A közúti veszélyeztetés vádjában elsőfokon felmentő rendelkezés született.

A másodfokú eljárásban az ügyész az elsőfokú ítélet megalapozatlansága, ellentmondásossága, hiányossága miatt annak hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárást kért, továbbá indítványozta a védelem által felkért szakértő kizárását, mert szerinte korábban nem valós okokra hivatkozva hárította el a sértettek hozzátartozóinak felkérést, ami így felveti a pártatlanság hiányának látszatát.

A védő elsősorban az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vádlott felmentését kérte, másodlagosan új műszaki szakértő kirendelését azzal, hogy a védelem korábbi szakértőjét ne zárják ki, adjanak neki lehetőséget álláspontja tárgyaláson való védelmére. A legutóbbi, májusi tárgyaláson a másodfokú bíróság kizárta a védelem szakértőjét és új szakértőt rendelt ki.

Akkor a bírói tanács elnöke kiemelte: az igazságszolgáltatásban nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani. Jelen ügyben a védelem szakértőjével kapcsolatos körülmények miatt ez a követelmény - akár a szakértő önhibáján kívül is - sérült, ezért az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom megőrzése érdekében szükség van az ő kizárására és új szakértő kirendelésére.

A tanácselnök akkor felidézte, hogy az elsőfokú büntetőperben már konszenzusra jutottak az addig kirendelt szakértők, mikor a védelem becsatolta az új véleményt, melynek készítője pedig korábban elhárította a sértetti oldal felkérését. Ráadásul ennek indokát a szakértő elfogadhatatlan módon abban jelölte meg, hogy ő a szakértői testület elnöke, és ha elvállalná a felkérést, akkor a szakvélemények esetleges ütközése nyomán a testület elé kerülő ügyben ez bonyodalmakat okozhatnak. Ezek után viszont a vádlotti oldal felkérését elfogadta.

A tanácselnök szerint még ha a védelem szakértője a legnagyobb gonddal és tisztességgel végezte is munkáját, "a látszat lavinát indított el", a közvéleményben ezek után felmerülhet a gyanúja annak, hogy nem pártatlan a szakértő, ez pedig alkalmas lehet arra, hogy megingassa az egész igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalmat, ami megengedhetetlen. Rezesová a baleset után előzetes letartóztatásba került és az eltelt csaknem két év során egy kisebb, néhány napos megszakítással azóta is fogva tartják.

Szlovák sajtóhírek szerint a vádlott a kassai "Rezes klán" egyik tagja. Apja Alexander Rezes, az 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt.