Öt-tíz eurót kért külföldi autósoktól az a nyolc makói rendőr, akiket július 9-én hivatali vesztegetéssel gyanúsítottak meg a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai. Ügyük megosztja az erről posztoló rendőröket a Facebookon.

Az ügyészség gyanúja szerint az autópálya-rendőrök 2014. márciusától, több alkalommal fogadtak el különböző összegeket a megállított, külföldi rendszámú járművek vezetőitől – közölte a hvg.hu megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője. Nagy Andrea szerint a július 10-től előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak által kért vagy kapott pénz összege alkalmanként különböző volt.

„Lett volna alkalmam nem is egyszer, legalább két alkalommal, nagyobb összeg elfogadására és még ölnöm sem kellett volna, de valahogy úgy voltam vele, hogy részint nyugodtan szeretek aludni, részint vannak kollégáim, főnököm, családom és fiam, akiknek a szemébe szeretnék nézni. És hát nem utolsó sorban – még ha szép ember nem is vagyok –, de amikor borotválkozom, akkor ne repedjen már meg a tükör. Pedig az a százezer dollár kihúzott volna a szürke hétköznapokból” – írta a Facebookon egy volt fővárosi nyomozó.

Vietnamban a kérdés kutatási téma volt

A rendőrök általában elítélik a közvetlen környezetükben a korrupciót, és "aki a becsületét feláldozza, az nem a testületbe való", írta egyikük. És bár a vélemények szerint a korrupciót az alacsony fizetések motiválják, de az nem ad felmentést a tettet elkövető rendőrnek. Egy kisebbségi vélemény szerint régebben a belső ellenőrzésben is az volt a szabály, hogy "élni és élni hagyni", és mióta a társadalom magasról tett arra, hogy elvették a rendőrök nyugdíját, nekik sem kellene tekintettel lenniük.

Egy korábbi rendőrparancsnok viszont egy korábbi vietnami kutatásra hivatkozott, melynek elkészültét épp azzal magyarázták, hogy szerették volna megtudni, az Amerikai Egyesült Államokban a jól megfizetett rendőrök között is miért találhatóak korruptak. Arra jutottak, hogy a korrupció leginkább a személytől függ, nem a keresettől, de azzal viszont összefüggésben áll, hogy a rendőr az adott társadalmon belül mennyi fizetést kap egy tanárhoz, orvoshoz vagy akár egy útépítő munkáshoz képest. „Ez ugyanis meghatározza, hogy a társadalom mely rétegei közül mennek rendőrnek. Ha sokkal jobb a bér, akkor jobb képességű emberek választják hivatásul a rendőri pályát.” Hozzátette: Magyarországon nem az erős középosztályból kerülnek ki az egyenruhások, hanem az alsó társadalmi rétegekből.

Jegyellenőrnek mentek, mert többet kereshettek

„Néhány éve, amikor még dolgoztam történt a következő eset. A II. kerületi kapitányságra bement három fiatal és elmondták a közrendvédelmi osztályvezetőnek, hogy vidékről érkeztek a fővárosba, és az érdekelné őket, hogy mennyit kereshetnek, ha rendőrnek állnak. A kollégám leült velük beszélgetni, majd amikor ismertette a bérezési lehetőségeket, hirtelen elkezdtek telefonálgatni, majd a következőket mondták. Öten próbáltak szerencsét Budapesten, két haverjuk a BKV-hoz ment be, és mivel ott jegyellenőrként ötezer forinttal többet kaphatnak, inkább ők is a BKV-hoz jelentkeznek munkára.”

Az exparancsnok szerint ők ezt csupán egy állandó, bejelentett munkahelynek tekintették, nem kötődtek semmihez. „Nyilván, ha most megemelnék a rendőrök bérét, azonnal semmi nem változna. A rendőr szerint néhány évnek el kellene telnie ahhoz, hogy a jelentkezők nagy része kvalifikáltabb legyen, de ehhez jobb karrierlehetőségek kellenek. „Volt rá példa, hogy amikor az egyik kerületi kapitányságról került hozzám egy ember, beszámolt arról, hogy társai, akikkel egy váltásban volt, mind korruptak voltak. Mivel ő nem akart az lenni, azt mondták neki, inkább menjen el máshová” – tette hozzá a rendőr.