„Fékezett habzású rivalizálás” – mondta Gyurcsány Ferenc egy hétfői sajtóbeszélgetésen, hogy mire számít az önkormányzati választások után a baloldali térfélen. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint ez a versengés kockázatos lesz, sérelmekkel is járhat, ezért szerinte az egyes településeken jelenleg együttműködő három pártnak – az MSZP-nek, az Együtt-PM-nek és a DK-nak – „vigyáznia is kell egymásra”, majd hozzátette: pártja „nem akar támadólag fellépni a másik kettővel szemben. Ugyanakkor továbbra is úgy gondolja – ahogy azt pár hete a Népszabadságban közölt cikkében megfogalmazta –, legkésőbb a 2018-as választásra összekényszerülnek, valamilyen egységet létre kell hozniuk.

Gyurcsány reagált Tóbiás József MSZP-elnök Indexnek adott interjújára is: szerinte nem igaz, hogy a DK ellenezte a teljes összefogást az önkormányzati választások előtt Budapesten, de azt látták a tárgyalások során, hogy az Együtt és az MSZP törekvését nem lehet közös nevezőre hozni, ezért végül a kompromisszumos megoldást támogatták. (A szocialisták teljes összefogást, az Együtt-PM viszont egymás jelöltjeinek támogatását, az úgynevezett koordinált indulást akarta – a szerk.) „Tóbiás pártelnök úr nem vett részt ezeken a tárgyalásokon, mi igen, tehát tudjuk, mi történt” – tett egy pikírt megjegyzést a szocialista elnök észrevételére reagálva. (Korábban több lap, így a hvg.hu is arról írt, az MSZP országos elnöksége távol tartotta magát a nyári egyeztetésektől, a szocialisták budapesti vezetősége tárgyalt.)

A DK önmagában kevés

„Nem érdek az MSZP gyors gyengülése. Egy túl erős DK jelenleg inkább taszítaná az embereket” – fejtegette Gyurcsány, miért nem igazak szerinte azok a vádak, hogy pártja a szocialisták gyengülésére, megosztására vagy MSZP-s politikusok átvételére készülne. Mint kifejtette: most úgy látja, a DK képtelen lenne felnőni 2018-ra oda, hogy „az Orbán-rendszer” kihívója legyen, viszont ha túlzottan meggyengülne az MSZP, akkor a baloldal nem tudná megszólítani azt a közel 2 millió szavazót, mely a kormányváltáshoz szükséges lesz. „Sokan számítnak erre, de október 13-án nem kezdünk offenzívába” – állította a DK elnöke. Szerinte szükség van egy erős MSZP-re a DK-tól balra, mert az ő pártja „túl városias” ahhoz, hogy minden szavazói réteget meg tudjon szólítani.

Gyurcsány Ferenc - nem érdek a túl gyenge MSZP

Fülöp Máté

A főpolgármester-jelölés sikertelenségéről beszélve Gyurcsány több kulisszatitkot is elárult az ellenzéki egyeztetésekről. Azt mondta, azért sem érti most az MSZP országos elnökségének távolságtartását Bokros Lajostól, mert a DK korábban igyekezett kompromisszumra jutni ebben a kérdésben is. Elmesélte, hogy júliusban – amikor látták, hogy a tárgyalásokon nem jutnak semmire – elhívta lakására az Együtt-PM vezetését, Bajnai Gordont és Karácsony Gergelyt. Mint fogalmazott, „itt mindenki kitette az asztalára a szóba jöhető jelöltek neveit”, majd az Együtt-PM javaslatát fogadták el azzal, hogy a Bajnai Gordon alapította párt fogja az ügyet lezárni az MSZP-vel.

Bár az itt felmerült jelölt nevét nem akarta elárulni (annyit megjegyzett, hogy nem Karácsonyról volt szó), azt mondta, meglepődött, amikor az MSZP-sek végül visszahívták a DK-t, és közölték, hogy belemennének az Együtt által jelölt Falus Ferencbe. Mint mondta, azért lepődött meg ezen, mert nem Falusban egyeztek meg a lakásán. „Mindettől függetlenül nem szégyelltük volna, ha a mi jelöltünk Falus” – tette hozzá.

Többször is kitért arra, hogy ugyan a sajtó minden baloldalon belüli vita mögött őt látja – ami rá nézve hízelgő, hiszen „legalább befolyásos politikusnak vélik” –, de azt állította, nem ő gerjeszti ezeket. Példaként említette, hogy az előzmények ellenére zokszó nélkül beállt Bokros mögé, az Együtt társelnöke, Szigetvári Viktor a saját hétfői, Falus visszalépéséről szóló sajtótájékoztatóján tudta meg, hogy a PM nem támogatja ebben, továbbá az MSZP nem is jelent meg az eseményen. „Láttuk mi is, hogy ellentmondásosan, nyögvenyelősen megy a (Falus – a szerk.) kampánya, de nem mi javasoltuk a visszalépését, csak tudomásul vettük azt” – állította Gyurcsány. Azt mondta, támogatják Bokros kampányát, ő például jelen lesz a volt pénzügyminiszter csütörtöki kampányzáróján.

Egyesült baloldal?

Mindettől függetlenül arra számít, hogy a következő országgyűlési választásra valamilyen együttműködés létre fog jönni a pártok között, mint kifejtette, nem is értette, miért zárkóztak el ettől olyan vehemensen a pártok, amikor ezt ő a Népszabadságban felvetette. „Történelmi kötelességünk együttműködni az orbáni önkénnyel szemben” – fejtegette, hozzátéve, a választási rendszer is erre kényszeríti majd őket: ha kormányváltás akarnak, együtt kell működniük. Mint mondta, azt most nem tudja megjósolni, hogy ez milyen formában fog megtörténni, lesz-e például egységes Demokrata Párt – ahogy a napilapban javasolta.

Szerinte rengeteg olyan „talány” van, amire most nem lehet válaszolni, de 2018-ig ezeket a kérdéseket mindenképpen rendezni kell a baloldalon. A legfőbb problémája szerinte a baloldalnak, hogy nincsenek új arcai. Úgy vélte, annak kicsi az esélye, hogy valaki „kívülről” tör fel, ráadásul „nagyon sok politikusunk nem okoz túl sok intellektuális izgalmat”. 

Úgy vélte, a másik kulcskérdés, hogy a következő választásig tartó – a folyamatos kampányolás utáni – „nyugodtabb” időszakban mit kezd Orbán a hatalmával, hogyan kormányoz. Szerinte a gazdasági rendszerben lévő megtakarításokat már felélték, a költségvetést – melyet csak október 12-e után terjeszt a parlament elé a kormány – „még nem látni”, így nem lehet azt sem tudni, hogy a kormány képes-e a helyzetet megszorítások nélkül kezelni. A másik gond szerinte, hogy a kormány nemzetközileg elszigetelődött, arra számít, hogy az „illiberális” lépések ellen már az Európai Néppártban is fel fognak lépni és arra ösztökélik Orbánt, hogy térjen vissza a „nyugati értékrendhez”.

Betört kirakatok, ellopott biciklik

Gyurcsány Ferenc hosszan beszélt a DK átszervezéséről, a pártépítésről is. A sajtó munkatársai számára rendezett hétfői beszélgetést már az új székházukban, egy Teréz körúti irodaházban tartották. Molnár Csaba alelnök szerint ezt a parlamenti képviselőik számára az Országgyűlés keretéből járó támogatásból, illetve a pártkasszából bérelték ki.

Az új székház azt is jelenti, hogy a DK felszámolja VIII. kerületi központját. Molnár szerint nagyon sok bosszúságot okozott, hogy Józsefvárosban rossz volt a közbiztonság, gyakorta törték be a környéken a kirakatokat, lopták el a bicikliket. Gyurcsány szerint vidéken is továbbterjeszkednek, lesz négy regionális elnökük, a következő kongresszuson pedig alapszabályt módosítanak, hogy a helyi szervezeteknek több mozgásteret adjanak.

A pártelnök 2017-re új pártprogramot is ígért. Mint mondta, négy területen lesz vita a párton belül: a szélsőjobb megerősödése, az egyházak szerepe, a vidék fejlesztése, a romák felzárkóztatása. Szerinte a miskolci polgármesterjelölt, Pásztor Albert körüli vita is azt mutatja, hogy az utóbbi esetében már nem lehet olyan válaszokat adni, mint az elmúlt 25 évben lehetett. Molnár pedig arról beszélt, erről a kérdésről még Brüsszelben is szerveznek egy konferenciát idén, de előbb azt szeretnék, hogy az EP október 20-i plenáris ülésén vitassák meg a magyar médiahelyzetet, különös tekintettel a nyáron bevezetett reklámadóra.