Nem a szankció a megoldás, és nem az Európai Unióról szóló Lisszaboni szerződés 7-es pontját kell alkalmazni a vitákban, de a német kormány nagy reményeket fűz a tervezett uniós „demokrácia-ellenőrző mechanizmus” életbeléptetéséhez. Igaz, ennek időpontja még nem ismert – így foglalhatók össze Michael Rothnak, a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminiszterének Magyarországra vonatkozó legfontosabb kijelentései. (A 7-es pont a tagállam kizárására vonatkozó lehetőség lenne.) 

Roth a hvg.hu kérdésére, miszerint a német kormány nem követi-e az amerikait abban, hogy mostantól nyíltan megemlít problémás ügyeket, nem kívánta kommentálni az Egyesült Államok lépéseit Magyarországgal szemben, ugyanakkor hangsúlyozta: az Európai Unióban nem működnek ilyen intézkedések. Roth a budapesti Közép-európai Egyetemen, a CEU-n tartott előadásában a problémákról is beszélt, de azt fejtegette, hogy a legnagyobb gond az, hogy a nemzeti kormányok nem kritizálhatják saját partnereiket, barátaikat. Európában nincs olyan politikai erő (például a szélsőbaloldalon), amely fellépne az olyan jobboldali kormányok ellen, mint a nacionalista Orbán-kabinet. Szerinte ugyanis nem szankciókkal, nem intézményi változtatásokkal kell fellépni a jogállam, a politikai szabadságjogok, a sajtószabadság védelmében, hanem politikai vitákban. Ám ehhez hiányoznak a megfelelő fórumok Európában. Ebből a szempontból viszont megemlítette az Európai Néppárt felelősségét. Az egyes kormányokat ugyanakkor számos közös intézmény köti össze, ezért nagyon nehéz dolguk van, amikor egy másikat kellene minősítenie.

MTI/ Mohai Balázs

Ettől függetlenül a német külügyi államminiszter néhány konkrét kérdésben azért megnyilvánult. Értetlenségét – ugyanakkor hiányos információit – hangsúlyozta a Magyarországon tervezett internetadóval szemben. Mindennapi dolognak tartotta, hogy a civil társadalom ebben az ügyben hallatja a hangját, és utcai demonstrációt tartott, és nemcsak a konyhában mondják el az emberek a véleményüket a politikusokról. Ugyanakkor az internet-szabályozás kapcsán hangsúlyozta, hogy a fiatalokat érintő kérdésben könnyű hibázniuk a kormányoknak. Ő személy szerint azonban nem érti, hogy miért lenne szükség egy ilyen jogszabályra, amely a hétköznapi emberek szemében az internetes aktivitást korlátozná.

Azt is elmondta, hogy Európa nem elsősorban belső piac vagy valutaközösség, hanem az értékek uniója. Ezzel összefüggésben aggodalmának adott hangot bizonyos magyarországi fejlemények miatt, szerinte a huszonöt évvel ezelőtti értékek - "amelyekért közösen harcoltunk" - Magyarország esetében "már nem érvényesülnek olyan mértékben, mint akkoriban". Sem a magyaroknak, sem a németeknek, sem Európának nem áll érdekében, hogy Magyarország politikailag és gazdaságilag is elszigetelődjön - mondta a német politikus.

Roth kitért arra, hogy nem lát esélyt a Lisszaboni szerződés 5-7 éven belüli módosítására. Ezért kell politikai mechanizmusokat találni a tagállamokban felmerülő, alapjogokkal kapcsolatos problémákra. Ebben a folyamatban az Európai Bizottság, a brüsszeli testület új elnökének, a holland Timmermansnak a várható nagy szerepét emelte ki. Szerinte az új bizottságban az ő dolga lesz elsősorban, hogy foglalkozzon a jogállamiság, a sajtószabadság, a vallási, etnikai és más kisebbségek problémáival.

A német külügyi államtitkár határozott álláspontot foglalt el Oroszországgal kapcsolatban: szerinte a német kancellár és a külügyminiszter is elkötelezett az EU Moszkvával szembeni közös stratégiája iránt. Szerinte Oroszország a nemzetközi jogot támadta meg, nemcsak Ukrajnát. Ez a nemzetközi és az európai közösség elleni támadás volt. Ugyanakkor a közös európai stratégiai kialakításának problémáiról is beszélt, kitérve arra, hogy különösen a közép-kelet-európai államok kitettsége, függősége nagy az orosz gáz- és olajszállításoktól. Ezért az EU-nak nemcsak Oroszországgal szemben van szüksége közös stratégiára, hanem közös energiapolitikai stratégia is kell szerinte.

Európának ráadásul választ kell adnia a politikai és a gazdasági kihívásokra. Más politikai modellek is prosperitást ígérnek, de az európai modell a gazdasági és társadalmi szabadság alapján áll. Vagyis az európai prosperitás az emberi jogok, a jogállam, a demokrácia és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása mellett tartja fontosnak a prosperitást. Ezzel burkoltan célzott valószínűleg az Orbán Viktor által Tusványoson felvetett illiberális állam koncepciójára. 

A gazdasági válaszok megtalálását azonban és - ez volt talán a legkeményebb üzenet a beszédében – nem az egész EU-n belül, hanem az eurózónán belül képzeli el inkább megvalósíthatónak a német államminiszter. Az eurózóna gazdasági és szociális kohézióját kívánja erősíteni, méghozzá olyan szabályokkal, amelyek jobban kötik a tagállamokat. Ezek azonban nem az EU, hanem az eurózóna tagállamaira vonatkozó szabályok lennének. Vagyis miközben a német politikus nem látott esélyt az egész EU megreformálására, addig az eurózónáéra igen – márpedig ehhez hozzátehetjük: a „belső körös EU-modelltől” Magyarország rendkívül távol áll, hiszen nem vagyunk tagjai az eurózónának.