„Érezhető volt, hogy megnehezítették a feladatokat, ez már az új oktatásvezetés szellemisége” – panaszolta a hvg.hu-nak egy érintett szülő. Mint mondja, a hatosztályos gimnáziumba pályázó gyermekével végigcsinálták az előző évek feladatlapjait, s ez alapján úgy gondolták, hogy gond nélkül veszik majd a szombati akadályt. Ám voltak nehézségei a gyereknek mind matekból, mind magyarból. „A mi kiszemelt gimnáziumunktól úgy hallottuk, hogy matekból például 10 százalékkal rosszabb lett az átlagteljesítménye a felvételizőknek” – teszi hozzá az elkeseredett szülő.

Többen számoltak be arról is, hogy egy iskolában voltak, akik sírva jöttek ki a kilencedik évfolyamra jelentkező diákok közül, annyira sikertelennek érezték a nehéz matekpéldákat.

A tanárok elégedettek

A lapunk által megkérdezett pedagógusoknak nem ennyire lesújtó a véleménye. Arról számoltak be, hogy egyik szinten sem (nyolcosztályos, hatosztályos és négyosztályos gimnázium) találkoztak a diákok váratlan feladatokkal. „Ha valaki jól felkészült – nem elsősorban az iskolai anyagból, hanem a korábbi évek tesztfeladataiból – annak nem okozhatott gondot” – foglalta össze véleményét egy magyartanár. Igaz, azt is hozzátette, hogy mintha néhány szövegértelmezés, nyelvtani feladatat valóban kicsit bonyolultabb lett volna, mint korábban.

Nyelvi feladatlap szombatról

MTI / Rosta Tibor

A matek feladatlapokról is hasonló képet festettek kérdésünkre a szaktanárok. Az utolsó feladatok ugyan – szokás szerint – nehezebbek voltak, de ez természetes, ez szelektálja a tanulókat leginkább. Egy kőbányai és egy pesthidegkúti iskola matektanára is arra hívta fel a figyelmet, hogy volt néhány példa, aminek az értelmezésében elcsúszhattak esetleg a kevésbé figyelmes diákok, de nem volt különösebben meglepő a vizsgasor.

A tesztek elsősorban nem a tantárgyi, lexikális tudást mérték idén sem, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában szükségesek. A tanulóknak többek között szöveges és logikai feladatokat kellett megoldaniuk, szövegeket, közmondásokat kellett értelmezniük és írniuk.

Hogy nehéz vagy könnyű tesztekről volt szó, azt egyébként mindenki eldöntheti: itt vannak a feladatsorok, aminek kitöltésére 45-45 perc állt rendelkezésre. Próbálja ki Ön is, mit kellett az általános iskolásoknak tudni.!

Mennyi az annyi?

Objektív válasz természetesen nincs a „könnyű vagy nehéz?” kérdésre. Jó paraméter lehet, ha kijönnek az átlagteljesítmények. Ha ezek rosszabbak lesznek, mint a korábbi adatok, akkor valószínűleg nehezebb, ha jobb, akkor könnyebbnek mondható a 2014/2015-ös felvételi.

Tavaly a nyolcadikosok átlagos teljesítménye 33,3 pont volt magyarból, 20,7 pont matematikából. A hatodikosoknál ezek az átlagok 28,9, illetve 25,9, a negyedikeseknél 36,4, illetve 29,2 pont. Itt még korábbi adatokat is talál.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium honlapján már hétfőn fent voltak az iskolára vonatkozó eredmények. Az oda írók dolgozatainak átlaga nagyjából azonos szokott lenni az országos átlaggal (esetleg néhány ponttal magasabb). Idén 6.-os vizsgázók átlaga magyarból 31, matekból 24 pont. A 8.-os vizsgázók magyarból 35-ös, matekból 30-as átlagteljesítményt nyújtottak.

Azaz, ha az AKG eredményeit országos átlagnak vesszük, akkor idén a hatodikos diákok magyarból jobban, matekból rosszabban, a nyolcadikos diákok pedig mindkét tárgyból jobban szerepeltek.

Információink szerint ugyanakkor az átlagokat rontja, hogy egyre több olyan diák is megírja a felvételi teszteket, akik nem is gondolkodnak a hatosztályos gimnáziumi felvételiben vagy írásbelit kérő négyosztályos gimnáziumban. Nem tiltja ugyanis semmi, hogy bárki kitöltse a teszteket, sok szülő pedig úgy gondolja, nem árt, ha a gyerek kipróbálja magát – akár tét nélkül is – egy ilyen vizsgahelyzetben.

Hat az orbáni intelem?

Egy fővárosi általános iskola igazgatója arról számolt be, hogy egyre többször találkozik olyannal, hogy egy jó tanuló gyerek nem próbál bejutni gimnáziumba. „Idén volt egy 4,5-ös átlageredményt elérő tanulónk, akit úgy kellett rábeszélni, hogy ne szakiskolába menjen, hanem gimibe. A szülei úgy gondolták, jobb, ha szakmát tanul, mintha felesleges ismeretekkel tömik a fejét, és még szakmája sem lesz.” Mint az igazgató mondta, ez nem egyedi eset, egyre többeket győz meg az a kormányzati kommunikáció, amely szerint „egy jó szakma többet ér egy diplománál”. Ezt az igazgató nagyon veszélyes trendnek, a tehetségek elherdálásának tartja.

MTI / Rosta Tibor

Az Oktatási Hivatal adatai – legalábbis a tesztet írók száma – egyelőre nem igazolják ezt a félelmet, minden szinten nőtt ugyanis az írásbeli felvételire jelentkezők száma. Idén négy évfolyamos gimnáziumba közel 54 ezren, 6 évfolyamos gimnáziumba mintegy 6700-an, 8 évfolyamosba mintegy 5300-en felvételiztek, tavaly ugyanezek az adatok: 52 400, 6100 és 5000. Igaz, ha a korábbi éveket is megvizsgáljuk, akkor a négyosztályos gimnáziumoknál jelentős visszaesést tapasztalunk, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknál viszont folyamatos bővülést. Négy éve még több mint 10 ezerrel többen írták meg a januári felvételi teszteket a négyosztályosba, és másfél ezerrel kevesebben a hatosztályosba.

Ha nem sikerül a felvételi

Ha most nem sikerül a megcélzott intézménybe felvételt nyernie egy diáknak, még több lehetőség marad a továbbtanulásra. A negyedikes és hatodikosok értelemszerűen maradnak az általános iskolában, és a következő megmérettetésen újra próbálkozhatnak. Az idei – majdnem botrányosra sikeredett – szabályozás alapján ugyanakkor már nem próbálhatják meg jövőre ugyanezt az iskolaszintet, azaz nem írhat egy hetedikes a hatosztályos gimibe vagy egy ötödikes a nyolcosztályosba felvételit.

Ha a nyolcadikosoknak nem sikerül egyik középiskolába sem bejutni, akkor még megpróbálkozhat a pótfelvételi időszakban iskolát választani. Illetve van számos gimnázium, ahová nem követelmény a központi írásbeli vizsga. Szélsőséges esetben – bár erre információink szerint nemigen van példa – a kormányhivatal ajánl iskolát a még tanköteles korú gyereknek.

Ezt azonban nem érdemes megvárni.