Habony titokzatos médiája: nehezebben épül, mint gondolták
Nem most kezdte Orbán Viktor főtanácsadója az új médiabirodalom kiépítését, Habony Árpád és emberei már hónapok óta dolgoznak egy rádiót, tévét, hetilapot és online orgánumot magába foglaló csoport kialakításán. Ám a legtöbb tárgyalása megakadt, sőt még a TV2-ben sem tudott egyelőre részesedést szerezni. Az építkezést fideszes forrásaink szerint a miniszterelnök küldetéstudata motiválja, viszont a pártban és értelmiségi holdudvarában nem igazán bíznak a sikerben.
„Nem engedheti meg magának a Fidesz, hogy a 2018-as választások előtt kizárólag a közmédiára támaszkodjon” – magyarázta egy neve elhallgatását kérő magas rangú kormányzati forrás, hogy a miniszterelnök-pártelnök környezetében milyen szempontok alapján dolgozik egy kisebb csapat egy új médiacsoport kiépítésén.
A hvg.hu az utóbbi napokban több, a Fidesz médiapolitikai koncepciójára rálátó forrással is beszélt. Az így körvonalazódó kép alapján a párt legfelsőbb vezetése a tavalyi választás után a piac egészét átfogó tervvel indult neki a harmadik kormányzati ciklusnak. Volt olyan forrásunk, aki azt állította, gyökeresen át akarták szabni a teljes tévés és online médiapiacot, ám végül nem alakult minden úgy, ahogy tervezték: a pártvezetés összekülönbözött Simicska Lajossal, a reklámadó ügyében a RTL-lel szemben meghátráltak. Ezért menet közben kellett igazítani a terven, így jutottak el oda, hogy a miniszterelnöki kommunikációs főtanácsadó irányításával most már zöldmezős beruházásokon gondolkodnak.
Médiahackkel indítottak
Az utóbbi hónapokban az infrastruktúra kiépítése folyt, a fővárosban már kulcsrakész egy 30-40 fős szerkesztőség működtetésére alkalmas iroda, csak az indulásra várnak – állította egy forrásunk, hol tart a Habony Árpád felügyeletében összehozott online lap kialakítása. Úgy tudjuk, a miniszterelnök környezetében határozott elvárásokat fogalmaztak meg az induló vállalkozással kapcsolatban: célozza meg a fiatalokat, és minél rövidebb időn belül érjen el több százezer olvasót.
Forrásaink szerint nem kifejezetten politikai tartalmakat fognak közvetíteni, inkább Habony „erősségére” alapoznak, így online életmód- és bulvármagazin jöhet létre. (A kormányfő főtanácsadója sokat dolgozott azon az utóbbi években, hogy Orbán Viktor bekerüljön a bulvármédiába, a pártelnök és a Fidesz üzeneteit közérthető módon, egyszerűen fogalmazzák meg.) A valasz.hu nemrég írta meg, hogy az online lap a via.hu-ra fog támaszkodni, melyet egy újságíró, Csúri Ákos jegyzett be. Február 16-án a cégbíróság nyilvántartásba vette a Médiaügynökség és Produkciós Iroda nevű kft.-t is, melynek Csúri a tulajdonosa.
Korábban a 444.hu szúrta ki, hogy Habony jogi képviselője januárban megszerezte a 888.hu domain-t is, de egy, a főtanácsadó szándékait ismerő forrás szerint ez csak médiahack volt, biztosra vették, hogy az Index, a 444 felkapja majd a fejét és hírverést csinál az indulásról. Úgy tudjuk, a piacon többekkel is tárgyaltak, így a Mandiner szerkesztőségéhez is eljutottak, hogy a hírgyűjtőként működő oldal szemlézze majd őket is. (Tombor András, az állami Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottsági elnöke a Heti Válaszban jelentette be, hogy érdeklődik a Mandiner iránt. Úgy tudjuk, az ő feltűnése nincs összefüggésben Habony építkezésével, a kapcsolatfelvétel jóval korábbi, 2013-as. Ugyanakkor a Mandiner szeretne olyan befektetőt találni, aki támogatná a lap romániai és szlovákiai terjeszkedését is.)
Füstbe ment tervek
A Népszava kedden arról írt, Habony nemcsak hírportálban, hanem hetilapban, rádióban és tévében is gondolkodik. Azt forrásaink megerősítették, hogy az elmúlt egy év során mindhárom médiatípus kialakítására vagy megszerzésére volt kísérlet, de állítólag a miniszterelnökön és tanácsadóján kívül szinte senki nem tud részleteket arról, jelenleg hol tart az ügy. Volt, aki úgy vélte, a Népszava egy korábbi, mára már füstbe ment tervről számolt be.
Egy, a Századvég működésére rálátó forrás szerint korábban szerettek volna egy gazdasági profilú hetilapot a 2013-ban megvásárolt Napi Gazdaság, illetve a napigazdasag.hu mellé. Végül a Figyelőre tettek ajánlatot, de az üzletet mostanáig nem sikerült nyélbe ütni. A Magyar Narancs tavaly októberben arról számolt be, hogy a Habony és a Századvég érdeklődött a Gazdasági Rádió (GR), illetve az általa használt frekvencia iránt. A GR a médiahatóság pályázatán elvesztette a frekvenciát, azt egy Fideszhez köthető cég nyerte el, de a Gazdaság Rádió pert indított. (A GR annak a Pintér Zoltánnak az érdekeltségébe tartozik, aki a brókerbotrányba keveredett Buda-Cash egyik alapítója.)
Több forrásunk is egybehangzóan állította, a Fidesz felső vezetése – ami alatt a kormány hattagú, informális „politikai kabinetjét”, az Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Habony Árpád, Giro-Szász András és Kubatov Gábor alkotta stábot értik – alapvetően szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egy zöldmezős online beruházás fel tudja-e venni a versenyt a piacvezető hírportálokkal. Éppen ezért korábban egy már működő online lap megvételében gondolkodtak, úgy tudjuk, a 2013 novemberében elindult vs.hu-t nézték ki, amely részben Matolcsy György unokatestvérének érdekeltségébe tartozik, ám az ügylet itt sem jött még létre (volt olyan forrásunk, aki azt állította, erről már le is mondtak). Ugyanakkor abból indultak ki, hogy a netezők többsége nem a hírportálokra kattint, hanem a Facebookon megosztott tartalmakat fogyasztja, így az a kérdés, milyen cikkekkel, címekkel lehet felkelteni az érdeklődésüket. Úgy tudjuk, azt is számításba vették – ezért indulnak most a bulvár irányába –, hogy a fiatalok többsége nem is fogyaszt politikai híreket, így nem is akarnak direkt online politikai lapot.
Vitorla nélküli zászlóshajó?
Abban mindenki egyetért, hogy a Habony-féle építkezés kulcseleme egy kereskedelmi tévé. A csoport zászlóshajójának állítólag továbbra is a TV2-t szánják, ám ez a folyamat is akadozik. Kormányzati forrásaink szerint nem véletlen, hogy még mindig nem jelent meg az a kormányrendelet, mely lehetővé tenné, hogy a két kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 terjesztési díjat szedhessen a kábelszolgáltatóktól.
A TV2 eladása tavaly tavasszal zárult le: a német anyavállalat a társaság két vezetőjének, Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek adta el a tévét működtető céget. Forrásaink szerint az Orbán–Simicska-háború kirobbanása előtt még az volt a terv, hogy a Fidesz gazdasági hátországának feje és Habony közösen hozzák tető alá az üzletet. Úgy tudjuk, közösen keresték meg a Bank of Chinát, illetve más kínai befektetőket. Végül nem jártak sikerrel, mert a Pro7Sat.1 attól tartott, egy kínai vevővel kötendő üzlet kiváltaná a részvényesek nemtetszését. A tévé a tavalyi év első felében még Simicska „befolyási övezetéhez” tartozott, február-márciusban üzlettársai még arról győzködték a piaci hirdetőket, hogy helyezzenek el több reklámot a TV2-ben. Ősszel viszont már Andrew G. Vajna kormánybiztos tárgyalt a TV2-vel két új műsor elindításáról, az állami hirdetések aránya pedig meredeken emelkedett a társaság csatornáin. Vajna Habony és Rogán jó barátja, közös ügyeiket rendszerint a filmproducer éttermében, a Nobuban beszélik meg.
A hvg.hu-nak több kormányzati és fideszes forrás is azt állította, egyes Fidesz-közeli vállalkozók, így Vajna is szeretnének tulajdonrészt szerezni a TV2-ben. A jelenlegi tulajdonosok viszont meg akarják őrizni pozíciójukat a társaságban, piaci árat szeretnének kapni, hiszen most is folyik a tévé újrapozicionálása, a nézettség növelése érdekében most igazolták le programigazgatónak Lengyelországból Shadia Nugudot. Éppen ezért volt olyan kormányzati forrás, aki úgy vélte, a terjesztési díjszedés tilalmának feloldása okkal késik. Simon Zsolt tavaly azt nyilatkozta, legalább évi 6 milliárdos bevételre számít a terjesztési díjból. Ez azért is fontos a társaságnak, mert a Pro7-től kétféle hitelt is kaptak az adásvételkor, tehát fizetni kell a részleteket. A TV2 ősszel a kábelszolgáltatókkal kötött új szerződéseiben meglebegtette: nem zárható ki, hogy a közeljövőben más ország joghatósága alá vonul, és ebben az esetben újra kell írni a terjesztési szerződéseket. Erre a Népszabadságnak egy fideszes politikus azt mondta, „ha kivonulnak, másnap lehúzhatják a rolót”, mert nem lesz több állami hirdetés a tévében. A TV2 külföldre költözésének ugyanakkor éppen az a lényege, hogy így végre terjesztési díjat kérhet a vállalat. Az így befolyt összeg pedig biztosítani fogja, hogy állami pénz nélkül is zavartalanul működjön a csatorna.
Egy területen forrásaink szerint viszont már van előrelépés. Két forrásból is úgy értesültünk, eldőlt, hogy a jövőben nem a Simicskához köthető IMG nevű cég – melynek gyors feltöréséről a hvg.hu 2013-ban cikksorozatban számolt be – lesz az állam első számú partnere. Mint írtuk, a reklámok sajtóban kihelyezését intéző Inter Media Group nyerte az előző ciklusban a legtöbb kommunikációs közbeszerzést. Forrásaink szerint ebben a ciklusban a Young & Partners lehet az állam kiemelt partnere. A cég tulajdonosa, Kuna Tibor a társaság alapítása előtt a Fidesz-frakció kabinettitkára volt, a Fidelitasban pedig szoros kapcsolatot ápolt az ifjúsági szervezet akkori elnökével, Szijjártó Péterrel. Forrásaink szerint a Young & Partners már a nemzeti fejlesztési miniszter, a Simicskával szembekerült Seszták Miklós támogatását élvezi.
| Mindenki mindenki ellen |
A gépezet azért is akadt meg, mert a Simicskával kialakult konfliktus miatt a Fidesz elveszítheti a pártot eddig segítő Nemzet-csoportot (Magyar Nemzet, Hír Tv, Lánchíd Rádió), illetve a széles tömegekhez eljutó Class FM, Music FM és a Metropol támogatását. Mint arról a Népszabadság még tavaly ősszel beszámolt, Orbán környezetéből azt üzenték Simicskának, hogy a kiegyezés feltétele a Nemzet-csoport átengedése. Végül a csoport Orbánhoz húzó vezetőinek februári felmondásával a frontok megmerevedtek, Simicska pedig üzlettársával, Fonyó Károllyal hozzálátott médiájának átszervezéséhez. Az Index kedden számolt be arról, hogy felkerült a NAV végrehajtás alatt álló cégek listájára Vitézy Tamás jobboldali milliárdos több mint egy évtizedig működő ingyenes újságjának, a Helyi Témának a kiadója. A lap nevét viselő Théma Nyomda 2013-ban fizetésképtelenné vált, az ingyenes lapot azóta külső vállalkozásoknál, hitelben nyomtatták. Eközben pedig a szerkesztőség egy részének juttatásait sem tudta fizetni, ezért sorra hagyták ott a régi munkatársak. A HVG korábban arról írt, Vitézy és Simicska viszonya hosszú évekkel ezelőtt megromlott, ugyanakkor Habonnyal sincs jóban, aki 2008 és 2010 között ügyvezető volt az egyik cégében. |
Orbán küldetése
Azért is akadozik az új média-portfólió kialakítása, mert a kormányzati ciklus elején még másban reménykedtek a Fidesz vezetésében. Bíztak benne, hogy már régóta működő orgánumokat tudnak felvásárolni, illetve abban reménykedtek, hogy további cégek lépnek le Magyarországról, egyesek pedig csődbe mennek. Egyik, döntéshelyzetben nem lévő, de a médiaügyekre rálátó kormányzati forrás egyenesen arról beszélt, a reklámpiac zsugorodása, az állami hirdetések felértékelődése miatt tavaly több rossz anyagi helyzetben lévő médiavállalkozásnak is jó ajánlatott lehetett volna tenni, és ehhez akkor még meg lehetett volna nyerni egy-két Fideszt támogató milliárdost is.
Beszélgetőpartnereink szerint – akik közül többen nem bíznak egy zöldmezős beruházás sikerében – a miniszterelnöki célkitűzések mozgatják az apparátust, motiválják az építkezést. Orbán Viktor egyfajta küldetésének tekinti, hogy a magyar média tulajdonviszonyait, illetve ezen keresztül szemléletmódját megváltoztassa. Nyár végén a nagykövetek előtt tartott beszédében ki is jelentette, a magyar média provinciális, nem ismeri fel a nemzetközi tendenciákat. Úgy tudjuk, az online médiáról azt szokta mondani, hogy ott már nem az számít, melyik orgánum jobboldali vagy baloldali, hanem mindegyiket egyfajta mentalitást jellemzi. Szerinte az online média nagyrészt felszínes. Fideszes beszélgetőpartnereink többsége hasonló véleményen volt.
Simicska környezetéből úgy értesültünk, az utolsó találkozójukon, tavaly áprilisban Orbán Viktor beszélt többek között arról is, hogyan alakítaná át ebben a ciklusba a médiapiacot is. (A Magyar Narancsnak adott interjújában a milliárdos vállalkozó azt mondta, „a választások után leültünk és elmondta az elképzeléseit. Ennek a részleteibe nem fogok belemenni, de nem tetszett a dolog.”) Úgy tudjuk, itt az is szóba került, hogy az RTL Klub és az Index annyira erős szereplője a piacnak, hogy gyengítésük – esetleg a szerkesztőségek átalakítása – nélkül a jobboldal nagyon nehezen tud majd teret nyerni az online és a tévés piacon, pedig hosszú távon mindkettőre nagy szükség lenne. Viszont ezt az értesülésünket a másik oldalról senki nem erősítette meg.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
