Lázár elismerte, hogy írt levelet a kormánynak a Quaestor-vezér
Mostantól hetente jelentkezik sajtótájékoztatóval Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Csütörtökön a brókerbotrány, Paks II. volt a slágertéma. Lázár elismerte, hogy Tarsoly Csaba írt levelet a kormánynak, amit a miniszterelnök Varga Mihályra szignált.
"Tavaly a kommunikációban és a kormányzásban is a kampányszemlélet érvényesült, de a cél az, hogy ez változzon" – magyarázta Giró-Szász András, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, miért jelentkezik mostantól hetente rendszeres sajtótájékoztatóval ő és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Tarsoly mégis írt levelet a kormánynak
Lázár elismerte, hogy Tarsoly Csaba írt levelet a kormánynak, amit a miniszterelnök Varga Mihályra szignált. Úgy tudja a miniszter, hogy a levélben az van, amit Tarsoly az MNB-nek is feltárt. A miniszter azt mondta, mérlegelni kell, hogy szigorítsák az állami pénzek kihelyezésének szabályait. Varga Lázár szerint jelentést készített a kormánynak a brókerügyek helyzetéről, majd egy március elejei ülésen adott utasítást a miniszterelnök az állami vagyon védelmére vonatkozóan.
A hetek óta tartó brókerbotrányról Lázár azt mondta, február közepe óta világos bizonyítékot kaptak arra, hogy jónéhány bróker visszaélt a befektetők bizalmával és ellopták a pénzt. “Ezért viselniük kell a felelősséget” – hangsúlyozta, hozzátéve: senki nem tudja, hova tűnt az elmúlt 10 évben ez a pénz. Ugyanakkor a miniszter szerint a kormányfő elszánt abban, hogy a károsultak kártalanítást kapjanak.
"A brókerek és uzsorások mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kapcsolatba kerüljenek a politikusokkal" – szögezte le Lázár, de szerinte ez nem jelenti azt, hogy politikusok részt vettek volna a lopásokban. Egyben azt hangoztatta, hogy a kormánynak vissza kell utasítania minden vádat, amely szerint miniszterek, kormánypárti politikusok lennének érintve a botrányban.
Lázár szerint szükséges a törvények megváltoztatása is, hogy azok, akik a pénzt ellopták, azt fizessék is vissza, akár személyes vagyonukból. Elmondta: a kormány eddig két lépést tett. Az egyik utasítása a miniszterelnöknek az volt, hogy a becsapott ügyfeleket valahogy kártalanítani kell. A második lépés célja az, hogy önkormányzatok vagy állami intézmények ne szenvedjenek kárt. A Buda-Cash-botrány után a kormány megvizsgálta a kérdést, és így ismerték fel, hogy nagyobb a baj: ekkor hangzott el a kormányfői utasítás, hogy ha állami intézményeknek van pénze ezeknél a cégeknél, azt mindenképpen ki kell vonni.
Giró-Szász hozzátette, a Külügyminisztérium által kivont összeg állampapírban és kötvényben volt, nem kockázatos befektetések voltak ezek. Ezért szerinte ez nem gyorsította fel a Quaestor csődjét. Elismerték, hogy további minisztériumok is érintettek lehetnek, rövidesen beszámolnak róla, egyelőre folyik az összegző munka. "A Miniszterelnökség nem tartott pénzt brókercégeknél" – állította Lázár.
Lázár szerint az államkincstár számlavezetési díjat számolt fel például az önkormányzatoknak. Giró-Szász azt is hangsúlyozta, azért a Quaestort választották, mert ingyen vállalta a számlakezelést.
A Hír Tv azt kérdezte, hogy miért nem segített a kisbefektetőkön, ha tudtak előre a csődről. “Csak olyan információkat elemeztünk, amik a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek voltak” – hangsúlyozta Lázár, hogy miért nem lehet bennfentes kereskedelemről beszélni. A kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt egy kérdésre válaszolva, hogy a kormányfő nem ijedt meg, tudta, hogy állampapírokban van az állami pénz, pusztán arra törekedett, hogy ezeket a megtakarításokat ne egy csőddel veszélyeztetett cég kezelje. Lázár szerint Orbán “jó gazda gondosságával járt el", és Giró-Szász szerint nem is akart rémhíreket kelteni a kormány. Giró-Szász hozzátette, hogy már 95 százalékban kártalanították a Buda-Cash ügyfelek egy részét, továbbá az MNB azt javasolta, hogy a Betétbiztosítási Alap kártalanítsa a Quaestor ügyfeleit is.
A hvg.hu arról kérdezett, hogy kárpótolják-e a Buda-Cash bankok intézményi betéteseit, amire Lázár a hosszas faggatózás ellenére mindössze annyit válaszolt, hogy vizsgálják a kártalanítás lehetséges formáit. (Így a Honvéd Egészségpénztár 28 ezer betétesét, valamint körülbelül 60 önkormányzatot egyelőre nem kártalaníthat az Országos Betétbiztosítási Alap. Ők egyelőre nem számíthatnak sem az OBA, sem a kormány segítségére. Mivel semmi sem garantálja, hogy a felszámolás során marad elég vagyon a pénzük kifizetésére, nem zárható ki, hogy végül az egészségpénztár 1,8 milliárdos vagyona bentragad.)
600 milliárd forint mehet autópálya-építésre
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az egyik legfontosabb téma a héten, hogy a kormány 23 megyei jogú várossal és a főváros kerületeivel szövetséget szeretne kötni. Szerdán Orbán Viktor Sopronnal már meg is állapodott, rövidesen Székesfehérváron folytatja útját a miniszterelnök. Most arra kérik a magyarországi városokat, hogy egy-egy kárpátaljai település támogatását vállalják fel.
Lázár hangsúlyozta, hogy az új uniós ciklusban 1200 milliárd forintot lehet majd elkölteni városfejlesztésre. Ahogy Orbán szerdán, úgy most ő is megemlítette, hogy cél a városok bekapcsolása az autópálya-hálózatba. Lesz olyan város, amit nem lehet uniós pénzből bekapcsolni, így a tervek szerint a jövőben 600 milliárd forintot kell majd hazai pénzből erre áldozni.
Még az idén 2800 milliárdnyi forrást fog a kormány megnyitni, minden megállapodást megkötöttek már az EU-val. Lázár szerint az M4-es autópálya Szolnokig tartó szakaszáról azt mondta, a beruházás már elő van készítve, bár az Európai Bizottsággal már az első perctől volt vita.
Viszont a Pest megyei szakasz ki van zárva a támogatói körből. Továbbá vita van az összegről is, a 4 milliárdos kilométerenkénti árról, ezért a kormány visszavonta a támogatásra várók köréből, így nem lesz uniós forrás várhatóan a megépítésre. Véleménye szerint a kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy volt-e az építő cégek között kartellezés, továbbá azt nézik, hogyan lehet pénzt előteremteni a megépítésére. Új közbeszerzési eljárás kiírása várható – mondta Lázár.
Szabadságharc Paksért
Lázár János kitért az e héten a Paks II. beruházásról az Euratom illetékeseivel folytatott tárgyalásaira, ahol szerinte “minden akadály elhárult, hogy két héten belül az orosz féllel a fűtőanyag-beszerzésről szerződést kössenek". Ugyanakkor kiderült: a kormány megbízott egy amerikai fejvadász céget, hogy megtalálják azokat a nemzetközi menedzsereket, akik kiszámíthatóbbá teszik a Paks 1. atomerőmű tevékenységét.
Az EU-ban sokat gondolják azt, hogy Oroszország energetikai, versenyképességi szempontból kihagyhatatlan az európai gazdaság működéséből. Ezt vette figyelembe a kormány, amikor a paksi bővítésről döntött
Az első kapavágáshoz három dolog szükséges. A fűtőanyag-szállításhoz az EU beleegyezése szükséges, be kell tartani az európai versenyjogi előírásokat és a közbeszerzéseket az unió játékszabályai szerint kell kiírni. Mind a három feltételt vállalja a kormány. Az első alszakasza lassan lezárul az EU-val folytatott tárgyalásnak, így mindenben a finn mintát követi majd Magyarország. Még nyitva van az a kérdés, hogy versenyjogilag a magyarországi beruházás mögött van-e tiltott állami támogatás, megáll-e a saját lábán a beruházás. Lázár bízik benne, hogy elfogadják majd a kormány érveit.
Kérdésre válaszolva Lázár igyekezett tisztázni egy szerdán felmerült nehézséget: megvan-e, vagy nincs a megállapodás az Európai Bizottsággal a fűtőanyag-szállításról. Hangsúlyozta, hogy ő úgy fogalmazott Brüsszelben szerdán: “minden akadály elhárul”, ugyanis a finn modellt az EU korábban már elfogadta, azaz mások is beszállíthatnak majd, nemcsak az orosz cég. Ugyan az Euroatom aláírása és az EB döntése még hátra van, de a vitatott kérdéseket úgy ítéli meg, sikerült lezárni. “Több mint biztató választ kaptam az európai biztostól” – mondta Lázár.
Médiaháború, vasárnapi zárva tartás, orvosképzés
A Hír Tv azt is megkérdezte, hogy van-e velük szemben bojkott, mire azt hangsúlyozta Giró-Szász és Lázár is, hogy nincs, elfogadják a kormányzati politikusok tévéműsorokba való meghívását.
"A reklámadó ügyében két tárgyalás folyik az Európai Bizottsággal" – mondta Lázár János. A kormány egyik szempontja, hogy védeni akarják a kisvállalkozókat. Így két sávot mérlegelnek, az egyik nullás lenne, a másik 5 és 10 százalék között lesz – hangsúlyozta a miniszter.
Varga Mihály korábban arról beszélt, hogy felülvizsgálják a távközlési adót is, erről Lázár azt mondta, hogy április végéig kell leadniuk az EU-nak a konvergenciaprogramot, folyik a költségvetés tervezése, az adócsökkentés lehetőségeiről, konkrétumairól ezután lehet csak beszélni.
Emellett hangsúlyozta a miniszter, hogy nem tervezi a kormány a vasárnapi zárva tartásra vonatkozó törvény újabb, további módosítását.
A hvg.hu kérdezett arról is, hogy korábban Lázár János felvetette, hogy az orvosi egyetemeket válasszák le a tudományegyetemekről, és önálló intézményekként működjenek. Emiatt komoly vita alakult ki az egyetemek vezetői körében. Lázár azt válaszolta fenntartja korábbi álláspontját, szerinte stratégiai kérdés, hogy legyen Magyarországon európai szintű orvosképzés, és lehetőleg itt legyen az orvosképzés európai centruma. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság évekkel korábban már felvetette a kérdést, továbbá az Egészségügyi Tudományos Tanács is napirendre vette az ügyet. Bízik benne, hogy az ötlet megvalósul, de az oktatási terület nem tartozik hozzá, így nincs kompetenciája a döntésben.