Rétvári: Évről évre egyre kevesebb egsészégügyis megy külföldre

Ikotity István (LMP) arról faggatná Balog Zoltánt, hogy mi a helyzet az egészségügyi életpályamodellel, amelynek a bevezetésével kapcsolatban volt ígéret, de nem halad előre.

Balog miniszter helyett Rétvári Bence államtitkár válaszol: az elmúlt négy évben próbáltak új forrásokat bevonni (pl. chipsadó), 25 százalékkal tudtak is béreket emelni. 2012 óta csökken a külföldi munkavállalói engedélykérelmek száma.

Ikotity szerint az eddigi lépések nem elégségesek, és a valóságban nem csökkent, hanem nőtt az egyszerre külföldön tevékenykedő szakdolgozók száma.

Orbán: Az MFB-nél lévő Questor-hiteleket is vizsgálják

Hegedüs Lorántné (Jobbik) azt kérdezi a miniszterelnöktől, hogy mikor kártalanítják teljesen a Questor károsultjait és mikor tárják fel, hogy hova vándorolt a lopott pénz.

Orbán válaszában elmondta, hogy a közpénzt sikerült biztosítaniuk, jelenleg azt nézik át, hogy mekkora állami vagyont kezeltek a Questornál. Az MFB-nél lévő Questor-hiteleket is át kell nézni, mondta Orbán, amit még a Gyurcsány-kormány idején helyeztek ki. A Questor-ügyben két fideszes javaslatot is felkarol a kormány: a Beva terjessze ki mindenkire 6 millió forintig a teljes kártalanítást, ami 32 ezerből 23 ezernek nyújt azonnali megoldást, és a többi károsult esetében is vállaljon a Beva felelősséget.

Polt: Gyorsan halad a nyomozás a Questor-ügyben

Bárándy Gergely (MSZP) a legfőbb ügyészt arról kérdezi, miért késlekedett annyit az ügyészség Tarsoly Csaba őrizetbe vételével. Kettő hét telt el, hogy még csak tanúként sem hallgatták ki a cég döntéshozóit.

Polt Péter elmondta, a nyomozást a rendőrség végzi, ők törvényi felügyeletet gyakorolnak. Polt Péter szerint már másnap házkutatást tartottak, amiből azóta hét is volt. Azóta nagyon sok nyomozati cselekmény történt, jelenleg is 150 cég számlájának, 800 GB adatnak a feldolgozása van folyamatban. Összehasonlítva a Postabank-üggyel, a két hét utáni előzetesbe helyezés messze gyorsnak számít.

Orbán: A rezsicsökkentést nehéz Simicska számlájára írni

Schiffer András arról faggatta a miniszterelnököt, hogy kinek az érdekében kormányzott 2010-2014 között: a konfliktus Simicska Lajossal szerinte arról rántotta le a leplet, hogy egy oligarcha fogságban tartotta 4 éven át az országot.

Orbán szerint például a rezsicsökkentést nehéz lenne Simicska számlájára írni. Természetesen a magyar emberek érdekében kormányoztak, és nem hagyták magukat egyetlen oligracha által sem befolyásolni.

Orbán: Mi a nyilvánosság pártján állunk

A nyilvánossághoz való jogot az ügynökaktákkal kapcsolatban a sértetteknek kell megadni: nekik kell eldönteni, hogy mit hoznak ebből nyilvánosságra – mondta Orbán Viktor a jobbikos Mirkóczki Ádám azonnali kérdésére válaszolva.

Harangozó a várólistákról kérdez

Harangozó Tamás Attila (MSZP) a várólistákról kérdez. Nem sokat változtak tavaly november óta, 45 ezren várakoznak. Csípőprotézisre több mint 7000, szürkehályogműtétre több mint 18 ezren várnak. És vannak, akik egy évnél is tovább. A kormány hatmilliárd forinttal próbálja megoldani a kérdést, az egészségügyi rendszer havonta 8 miliárd forint hiányt termel – ez az összeg csak "szépség-, avagy sebtapasz". Készült felmérés, hogy ténylegesen mennyi pénz kéne a várólisták megszüntetésére? Hogy jött ki a 6 milliárdos összeg?

Rétvári Bence: A kormány már tavaly év elején 1,5, majd a nyáron megint 1, végül 6 milliárd forintot fordított a kérdésre. 18-24 ezer emberen fog a 6 milliárd forint segíteni, nekik nem kell majd várakozniuk. A havonkénti 8 milliárd másra vonatkozik, az adósságrendezésre 60 milliárd forint jut. 2-3 hónap, a nagyobb ortopédiai műtétekre maximum fél év lesz a várakozási idő. Az OEP monitorozza a listákat, elemzik őket, ezzel az országos tervezést is lehet segíteni. A területi különbségek kiegyenlíthetőek, erre nem volt mód 2010 előtt. A nagyon súlyos betegek, akiknél az egészségkárosodás veszélye lépne fel a várakozással, előre kerülhetnek, ezt egyedileg kell elbírálni.

Harangozó elrettentő példákat sorol és nem fogadja el a választ, a Ház elfogadja.

Szávay István: Hegedüs Zsuzsának adományoztak kényszerből dolgozók

Szávay István (Jobbik): a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány a kormány szimbóluma a kormány csődjének. Baszk és francia import állatokat ad rászorulóknak magyar állatok helyett, és Hegedüs Zsuzsa és szervezete kivételezett helyzetben van a beszámolási szigor kapcsán is, késhet az elszámolásokkal. A Jobbik többször fordult bírósághoz a kérdésben. Állami vállalatok 2013-14-ben súlyos pénzekkel kezdték támogatni az alapítványt, melyek nem önkéntes adományok voltak a Jobbik kutatásai szerint. Tud-e a kormány arról, hogy állami cégek így támogatták az alapítványt?

Fónay János válaszol: Nem, nincs tudomásunk arról, hogy állami vállalatok nyomást gyakoroltak voln adományozás céljából a dolgozóikra vagy a szakszervezetekre. A NFM és a MNV vállalatai nem köteleztek senkit adományozásra, ez egyszerűen elterjedt, a repiköltségek egy részét jótékony célra ajánlják fel a vállalatok, ilyen van Európa- és világszerte.

Szávay nem fogadja el az államtitkár válaszát, "akkor most már van tudomása", ha eddig nem volt. Miért adományoz több száz dolgozó az Alapítványnak, nem a repiköltségről volt szó.

A Ház elfogadja a választ.

Széll: Miért nem csökkennek a lakossági gázárak?

Széll Bernadett (LMP) Miért titkolja a kormány a valódi gázárakat címmel interpellál. A MET nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért nem csökken a gáz ára, amikor a világpiaci árak a föld alatt vannak. Nem tudni, mennyiért vesszük a gázt a Gazpromtól, ezért nem tudunk árat csökkenteni. A területet felügyelő Energia és Közműhivatal példátlan jogosítványokkal rendelkezik, az élén Dorkota Lajos, fideszes szervezeti elnök áll. Ami példátlan. Az árkülönbséget pedig az állam és Orbán baráti üzletemberei teszik el.

Aradszky András államtitkár válaszol, az árakat a NFM rendeletben dönti el a Energia és Közműhivatal ajánlása alapján. Az árban nemcsak az import nyersanyagár, hanem egyéb költségek is benne foglaltatnak, és ezek jelentősek. A kormány rezsit csökkent, több mint 100 milliárd forintot takarított meg az ország. Ha valaki szabálytalankodik, nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségeinek, a hivatal büntet.

Széll: "Dehogy fogadom el", a rezsicsökkentés is politikai törvény, nemcsak a polgári Magyarország. A büntetések nevetségesen alacsonyak, elfogadhatatlan, hogy az emberek többet fizetnek, csak hogy "nemtudomkik" zsebre vágják az árkülönbözetet. "Szégyelljék magukat."

A Ház elfogadja a választ.

Apáti István kegyetlen gyilkosoktól retteg

Apáti István (Jobbik) az életfogytiglan utáni élettel kapcsolatban kérdez. A feltételes szabadlábra bocsátásra a tényleges életfogyt esetében nem volt mód, de ezt Brüsszel elkaszálta. "Hová jut a magyar társadalom, ha a legszörnyűbb gyilkosságok elkövetői akár már 20 év után élvezhetik a szabad levegő előnyeit?" Hány személyt ítéltek 1990 óta tényleges életfogytra, s hány fog kiszabadulni a közeljövőben? "Meddig kell még a kegyetlen gyilkosoktól tartanunk?"

Répássy róbert államtitkár válaszol: 277 fő tölti jelenleg életfogytig tartó büntetését, 53 fő tényleges, 18 ítélet még nem jogerős. A tényleges életfogyt 1999-ben lépett hatályba, 2040-ben lehet számítani feltételes szabadulásra. Ez előbb egy szakvéleményt jelent, aminek hatására a köztársasági elnök kegyelmi mérlegelés után szabadon bocsátást gyakorolhat – ez eddig egyszer fordult elő tehát a rendszer nem jelent automatikus szabadulást.

Apáti öröme nem teljes, mert nem hallottunk azokról, akiket már 20 év múlva szabadlábon lehetnek. Apáti példákat sorol olyan eseteben, amelyek még a tényleges életfogyt hatályba lépése előtt születtek.

A Ház elfogadja a választ.