És kezdődik a jobbikozás

Látszik, hogy a Jobbik nyerte a választást, és nem az MSZP, mert akkor a szocialisták örömódáztak volna, és nem összevissza beszélnének a brókerügyről – válaszolt L. Simon László.

Brókerkormányzott egyet az MSZP

Aktuális ügyekről címmel beszélt az MSZP napirend előtt: persze nem a jobbikos győzelemről, hanem a brókerbotrányról. Az MSZP-s Tóth Bertalan ugyanazt mondta el, mint amit a párt hangoztat hetek óta: a brókerkormány előbb menekítette ki a saját pénzét, mint hogy szólt volna a kisbefektetőknek.

A szocialisták szerint a brókerbotrányra hozott törvényjavaslat több sebből vérzik, például házszabályellenes, és egyébként sem vizsgálja Orbán vagy Matolcsy György felelősségét.

L. Simon László örül, hogy a kormány segíthetett

Személyesen látogat el minden olyan városba Orbán Viktor, amikkel stratégiai megállapodást köt a kormány.

A KDNP köszönetet mondott Orbánnak

Firtl Mátyás soproni képviselőként megköszönte, hogy a város szerződést írhatott alá a kormánnyal. KDNP-s képzavar: És olyan nagy korszak kezdődik a város életében, hogy visszakerül a történelem főutcájába.

Kivándorlás: összevissza beszélt az államtitkár

Czomba Sándor államtitkár válaszolt, és nem sikerült megvédenie a kormányt ebben a kérdésben.

Szerinte 2010 óta a bruttó bérek reálértéken 11,7 százalékkal nőttek a családi adókedvezménnyel, anélkül pedig 5 százalékkal. Amúgy pedig 2006 óta gyorsult fel a kivándorlás az államtitkár szerint.

Czomba hosszasan magyarázta azt is, hogy a statisztikák annyira nem is igazak, és Romániában rosszabb a helyzet. Az államtitkár szerint a kérdés egyébként az, hogy kényszerként vagy lehetősségként éli meg az ember azt, hogy külföldön is tanulhat, munkát vállalhat. Ha az előbbi, azzal baj van.

Amúgy pedig nagyon sok a teendő, de sok mindent meg is tett a kormány.

El lehet menni: ez a kormány felelőssége

Szél Bernadett szerint a kormány semmit sem tesz a kivándorlás megakadályozásáért, sőt, titokban örül is neki. Mert a nyelveket beszélő, fiatal értelmiség költözik ki, aki nem kér a keleti nyitásból. A KSH adatai szerint ugyanis többen költöznek ki az elmúlt években, mint 2009 előtt.

Az LMP képviselője szerint nincs igaza Orbánnak, nem kalandvágyból költöznek ki a családalapítás előtt álló fiatalok, hanem mert nem látja a perspektívát, nincs munka. A kormánynak felelőssége van az egyre gyorsuló elvándorlásban – mondta Szél Bernadett.

Az LMP növelné a nettó béreket, fejlesztené az oktatást, a felsőoktatást, 450 ezer új munkahelyet teremtene, és a kkv-knak kedvező adórendszert vezetne be. A párt számít arra, hogy megszavazza azt a kormány.

Rogán helyett most Kósát hallgatjuk

Az LMP-s Szél Bernadett kezdi a napirend előtti felszólalásokat, aki a kivándorlásról beszél majd. A KDNP a történelmi város történelmi esélyéről, az MSZP pedig az aktuális ügyekről beszél majd. Nem meglepő módon Vona Gábor Rig Lajos tapolcai győzelme miatt szólal fel.

Rogán Antal helyett Kósa Lajos beszél a Fidesz nevében „az ország előtt álló kihívásokról”.

Lecseng a brókerbotrány

Úgy tűnik, a Quaestor-botrány kezd lecsengeni, legalábbis nem minden szocialista kérdés erre irányul. Az ellenzék a kórházi adósságrendezésről, a katasztrófavédelmi vezetők álláshalmozásáról és az Orbán–Simicska-háborúról kérdez. Az Orbán–Simicska-háború következő áldozata a kelet-magyarországi vasútfejlesztés lesz? – kérdezi például Bagóné Borbély Ildikó Lázár Jánostól.

A Fidesz pedig arról faggatja a kormányt, miért áll ilyen jól a gazdaság.

Küldjünk-e katonákat az Iszlám Állam ellen

A képviselők ma nem szavaznak, azzal ráérnek holnap is. Viszont ma vitáznak a javaslatokról. A képviselők így hétfő este szólhatnak utoljára hozzá a kormány azon kétharmados támogatást igénylő előterjesztéséhez, amely lehetővé tenné a magyar részvételt az Iszlám Állam elleni nyugati koalícióban, az iraki Erbílben. 

A rendőrök és katonák bérének emeléséről szóló kormányzati előterjesztések vitája a keddi szavazások előtt folytatódik és ér véget. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken az ellenzék támogatását kérte az ehhez szükséges kétharmados törvényekhez. Emlékeztetett, a javaslatok alapján az idén 30 százalékkal, majd azt követően évente 5-5 százalékkal, így 2019-ig bezárólag összesen 50 százalékkal nőnének a bérek az ágazatban.