Szerdán kihirdetett jogerős döntésével a Kúria teljes egészében elutasította a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telepen a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolában.

A bírói indokolás szerint az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyereküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát.

A Kúria kijelentette, a szabad iskolaválasztásra és a vallásszabbadságra tekintettel sem lehet kimondani a szegregációt, mert az iskolában tanuló diákok szülei maguk nyilatkoztak arról, hogy egyetértenek a görög katolikus neveléssel, mert annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskola működtetést, ahol jelentős arányban élnek romák.

Az ítélethirdetéskor elhangzott: az egyház vállalta, hogy minden iskoláskorú gyereket felvesznek az iskolába, a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem utasítják el, a helyi roma önkormányzat pedig egyetértett az intézmény újraindításával.

Szerdai flashmob a Kúria előtt

Szemerey Bence

Az iskolában az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) szerint korábban is szegregált oktatás folyt, ezért az akkori szocialista önkormányzat 2007-ben bezáratta az iskolát, a gyerekeket pedig iskolabusszal másik iskolába járatták. 2010-ben Kovács Ferenc, az új, fideszes polgármester a görög katolikus egyháznak adta az intézményt és újranyitották az iskolát, amelybe 2011-től felmenő rendszerben kizárólag mélyszegénységben élő, telepi roma gyerekek járnak. A korábbi, másik iskolába járó iskolabuszt megszüntették, de ehelyett bérlettámogatást adtak a gyerekeknek.

A CFCF szerint az önkormányzat az iskola újranyitásával megszegte az etnikai alapú elkülönítés tilalmát és az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat, az elkülönítetten nevelt roma diákoknak pedig esélyük sincs rá, hogy megkapaszkodjanak a munkaerőpiacon. Az alapítvány be is perelte az intézményt fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az egyházat és az önkormányzat, és a Nyíregyházi Törvényszék első fokon igazat is adott neki.

A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla szintén szegregációnak mondta ki az iskolában folyó oktatást, a Kúria azonban most jogerősen úgy ítélt, hogy nem történt szegregáció. A perben tanúként hallgatták meg Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert is, a bíróság azonban közölte, a magyar jogrendszer nem ismeri a "véleménytanút", ezért Balognak a tanúként elmondott véleményét sem vették figyelembe a döntéshozatalnák.

Daróczi Gábor, a CFCF kurátora azonban az ítélethirdetés után közölte, Balog megjelenése és meghallgatása a perben nyomást gyakorolhatott a bíróságra. Az alapítvány álláspontja szerint a Kúria ezzel a döntésével precedenst teremt és lehetőséget adott a vallási alapú iskolai szegregációra, a vallási iskolák ugyanis eszerint alibiként szolgálhatnak a diákok szegregálásához.

A CFCF közölte, az Európai Bizottsághoz fognak fordulni, az EB ugyanis egy hasonló csehországi ügyben már megállapította az iskolai szegregációt, Szlovákiában pedig szintén volt egy hasonló ügy, erről is hamarosan döntés születik. Mint mondták, az ilyen esetekre van európai precedens, ezért azt szeretnék, ha kötelezettségszegési eljárás indulna Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt.