A kormányszóvivő az M1 aktuális című műsorában nyilatkozott, ahol elmondta, hogy egy brutális és értelmetlen gyilkosság után a politikának muszáj a halálbüntetésről beszélnie. Még akkor is, ha olyan dologról van szó, "amiről, ha úgy tetszik, a jogszabályok, írott és íratlan szabályok alapján sokan azt mondják, hogy nem szabad beszélni". Hozzátette: jó válaszokat ugyanis csak úgy lehet adni, ha minden részletében megbeszélik ezeket a kérdéseket.

Kovács Zoltán érdekesnek nevezte, hogy már arról is vita van Magyarországon és külföldön is, egyáltalán szabad-e szóba hozni a halálbüntetést.

A kormányszóvivő ezután vont párhuzamot a bevándorlás és a halálbüntetés között. "Kísértetiesen emlékezteti ez az embert arra, hogy szabad-e az illegális bevándorlás kérdésének bizonyos aspektusait egyáltalán feleleveníteni" - jegyezte meg Kovács.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: a vita elején tisztává és egyértelművé tették, hogy Magyarország minden olyan kötelezettséget betart, amelyet ezzel kapcsolatban vállalt. Ettől függetlenül lehet és kell beszélni olyan kérdésekről, amelyek az embereket érdeklik.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsen azt mondta, néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani.

Később, Lázár János a csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Orbán Viktor beszélt az Európai Parlament elnökével, Martin Schulz-cal, akit tájékoztatott arról, hogy Magyarországon egy vita folyik a halálbüntetésről, de nem akarja bevezetni, maga Schulz is kiadott egy közleményt az Orbánnal folytatott telefonbeszélgetésről.