Az ombudsmani hivatal elmeszelte a miskolci önkormányzatnak a számozott utcákkal kapcsolatos kirekesztő gyakorlatát.

Az ombudsmani hivatal pénteken közölte, 2014 közepétől összesen öt beadványt kaptak a miskolci helyzettel kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szervezetektől, amelyek azt feltételezték, hogy a miskolci önkormányzat megfélemlítő és diszkriminatív gyakorlatot folytat a számozott utcákban.

A hivatal ismertette, hogy az önkormányzat a közösségi együttélés szabályainak megszegésére hivatkozva "preventív céllal", vagyis nem bejelentésre ment intézkedni a miskolci számozott utcákba, ahol az intézkedések rendőri biztosítással történtek, ezért megfélemlítő jellegűek voltak. Ilyenkor eltérő profilú és eltérő hatáskörű szervek egyszerre mentek ki a lakókhoz, bementek az érintettek fürdőszobájába, konyhájába, benéztek a hűtőszekrényükbe is.

Stiller Ákos

Az ombudsmani hivatal megállapította, hogy az ellenőrzések során az érintetteknek sérült a tisztességes hatósági elbánáshoz való joguk, mert nem értették az intézkedések okát és nem tudták, mi lehet a jogorvoslat. A hivatal szerint sérült az információs önrendelkezési joguk is – ezt a NAIH is véleményezte és egyetértett ezzel a megállapítással. Az intézkedések során emellett szükségtelen mértékben korlátozták az érintettek magánszféráját is.

A hivatal emellett közölte, sérült az egyenlő bánásmód elve is, mert az intézkedések 90 százaléka a szegényeket és romákat érintette, így ezek az ellenőrzések alkotmányellenesek voltak.

A miskolci önkormányzati lakásrendeletet – amely kikötötte, hogy akivel Miskolc felbontja a lakásbérleti szerződést, az csak akkor kaphat letelepedési támogatást, ha Miskolcon kívül vesz ingatlant, és 5 évig ott is marad – a Kúria egyébként április 18-án törvénytelennek ítélte. A hivatal hozzátette, törvénysértő az is, hogy a Miskolc környéki településeken korlátozzák az oda beköltöző hátrányos helyzetűeknek nyújtott szociális és önkormányzati ellátásokhoz való hozzáférést.

A hivatal azt ajánlja Miskolcnak, hogy szüntessék meg az ellenőrzési gyakorlatot a számozott utcákban, helyezzék hatályon kívül az ezzel kapcsolatos törvénysértő rendeleteket, valamint működjenek együtt az önkormányzati szociális szervezetekkel és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a kilakoltatások megelőzése érdekében.

Emellett azt javasolják Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy intézkedjen a kormányhivatalok által máshol is zajló hasonló gyakorlat megszüntetéséről, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter pedig segítse a hasonló körzetekben uralkodó állapotok megszüntetését, mert elégtelenek az erre szolgáló források.

Kérdésünkre, hogy a jelentésre hivatkozhatnak-e más hasonló helyzetű állampolgárok, illetve hogy alapozhatnak-e erre kártérítési igényt az érintettek, a hivatal azt közölte, hogy kártérítési igényt nem lehet ez alapján benyújtani, de a hivatal 20 éves gyakorlata során a bíróságok az ehhez hasonló az ajánlásokra rendszeresen hivatkoztak, a bíróságokon pedig bizonyítékként lehet rá tekinteni.