Nem omlott össze a köztévé nézettsége, bár a folyamatos bénázásnak, a propagandaízű műsoroknak, úgy tűnik, meglett a hatása. Az egyik fő célkitűzés, a kormánypártnak kedvező Híradó felfuttatása nem sikerült – röviden így lehet összefoglalni a nézettségi adatok alapján a köztévé átalakítására tett negyedéves kísérletet.

A közmédiát fenntartó és működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly nyáron döntötte el, hogy átszervezi a csatornáit és műsorait. Idén januárban hivatalosan is bejelentették, hogy a Duna Tv lesz a főcsatorna, az M1 hírtévé lesz, az M2-t Petőfi tévére nevezik át, este pedig fiataloknak szánt műsorokat sugároz, továbbá indítanak három új adót: egy sport- és egy helyi híreket adó csatornát, illetve az eddig kiszivárgott információk szerint lesz egy ismeretterjesztő csatornájuk is. (Arról, hogy mi megy majd az M4 Sporton, és milyen szlogent talált az MTVA vezetősége, itt olvashat.)

Túry Gergely

Március 15-i nemzeti ünnepen elindult a hírcsatorna, de az első napokban hibát hibára halmoztak, egyszer még el is kellett sötétíteni a képernyőt. Bár az MTVA folyamatosan azt kommunikálta, hogy milliók nézik őket, a Nielsen Közönségmérés adatait böngésző sajtó bemutatta, hogy drasztikusan visszaesett a csatorna nézettsége. Negyedévvel az átszervezés után, két héttel a sportcsatorna elindulása előtt megvizsgáltuk, mit ért el – a kritikákat egyébként arrogáns módon visszautasító – állami tévé.

Pótolták-e Simicska HírTv-jét?

Ha csak a nézettséget nézzük, a válasz röviden: igen.

Pedig az M1 közönsége durván a felére esett vissza március óta, sőt még az indulási állapothoz képest is rosszabb adatokat mutatott június első két hetében. Az este hatkor kezdődő Híradót jó esetben is 40-50 ezren követik, a 19:30-as is ritkán tudja átlépni a 200 ezres nézettséget. Ez jelentős visszaesés, ha figyelembe vesszük, hogy március 14-én este még 398 ezren ültek az adás előtt. (Arról, hogy a tévés nézettséget hogyan mérik, itt olvashat.)

Március 15-i adás az állami médiában

MTI / Honéczy Barnabás

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy már nem az M1 a főcsatorna, lényegében egy tematikus csatorna lett a 106 magyar nyelvű adó között. Egyetlen előnye van sok más csatornához képest, hogy törvény szerint kötelező belerakniuk előfizetői csomagjukba a kábelcégeknek. Nem sugároz filmeket, szórakoztató vagy sportműsorokat, amit a Nielsen kutatásai szerint az egyébként nagyon sokat tévéző magyarok előnyben részesítenek.

Mint tematikus csatornát érdemes tehát más hírcsatornákkal összevetni. Azt a Fideszben sem tagadták – bár nyilvánosan nem hangoztatták –, hogy az állami hírtévét azért kellett kapkodva elindítani, mert februárban a HírTv tulajdonosa, Simicska Lajos nyíltan szakított Orbán Viktorral. A párt politikusai bojkottot hirdettek a csatorna ellen, nem volt hol „fellépniük”. Ugyan a HírTv nem méreti magát a Nielsennel, a kutatócég havonta kiadott – és a hvg.hu birtokába jutott – jelentései szerint májusban pont háromszor akkora volt az M1 nézettsége, mint Simicska adójáé.

Csakhogy a „baloldalinak” tartott másik hírcsatornával, az ATV-vel nem tudja felvenni a versenyt. A 86 milliárdból gazdálkodó közmédiával szemben az 1,9 milliárdból műsort gyártó ATV-t este kétszer annyi néző követi, mint az M1-et. Mindezt úgy, hogy az ATV „hátrányból” indul ebben a versenyben: kábelcsatorna, tehát országos lefedettsége nem 100 százalékos, míg az M1 az.

Áttört-e a propagandaízű Híradó?

Röviden: nagyon nem.

Az új főadó márciustól a Duna Tv lett. Ebben a tekintetben az MTVA a legnehezebb feladatát teljesítette, sikerült elérniük, hogy a „futottak még” kategóriába tartozó csatorna május-júniusra akkora közönséget fogjon be, mint a korábbi főadó év elején: májusban a harmadik helyet szerezte meg az RTL Klub és a TV2 után.

Bár az egyes műsorok, a kisebb csatornák nézettsége sokszor elképesztően alacsony, összességében a köztévének bejött az újabb adók indítása. Így foglaltak „teret” a tévés piacon (kék színnel a köztévé adói):

Igaz, az első két helyezett és a harmadik között igazi szakadék tátong: a Duna 6,6 százalékos közönségaránnyal bírt, a TV2 kétszer ekkorával. Mindezt úgy, hogy a Dunán futnak a 600-900 ezres nézővel rendelkező válogatott mérkőzések, illetve a Forma–1-es futamok. És pont ebből a szemszögből mutatkozik meg, hogy mekkora bukás a Híradó. Az M1 híradásaiból összeállított, este hatkor adásba küldött Duna Tv-s híradás nagyon sokszor beszakítja a csatorna nézettségét. Pedig a kereskedelmi tévék pont azért hozták előbbre, 18 órára a híradójukat, mert ez az a műsor, ami képes felhúzni a nézettséget az esti sorozatok, filmek előtt.

Tetszőlegesen kiválasztottunk egy átlagos napot, és megnéztük, hogyan alakult percről percre a nézettsége a híradó előtt és után a Dunának és az M1-nek, illetve a TV2-nek. (Ez a módszer azt is mutatja, hogy elkapcsolnak-e egy műsorról a nézők – a szerk.) A két közszolgálati adón a híradó előtti műsorsávban a Balatoni nyár, illetve a Magyar Gazda délutáni magazinműsor is tudott jobb eredményeket elérni a Híradóhoz képest, majd az időjárás-jelentés és a telesport kellett ahhoz, hogy újból emelkedni tudjon a mutató. (Nézzék a 18:00 és a 18:20 közötti idősávot!)

Hasznos-e politikailag a köztévé?

Igen is, meg nem is.

Az állami főadó híradóját a két kereskedelmi tévével összevetve még látványosabb a különbség. (Pedig a Fideszben tavaly nyár óta panaszkodnak arra, hogy az RTL kormánykritikus, tényfeltáró Híradója milyen sokat ártott a párt népszerűségének.) Ha a „baloldalinak” titulált ATV és a reklámadóval „felbosszantott” RTL hírműsorait vesszük alapul, akkor elmondható: öt év kormányzás, több tízmilliárdnyi közpénz elköltése után a jobboldali média még mindig le van maradva.

Megnéztük, hogy március 15-e óta melyik volt a húsz legnézettebb műsor az egyébként magasabb közönségaránnyal bíró Dunán. Jellemző, hogy a topba egyetlen híradó sem került be, nagy tömegek a sportközvetítések miatt kapcsolnak a köztévére. A legtöbb nézőt, 890 ezer embert a március 29-i magyar–görög meccs hozta a Dunának. Amikor nincs sportközvetítés, akkor rendszerint a Don Matteo című olasz filmsorozat viszi a prímet a köztévén. Nagy kérdés, mi lesz a Duna nézettségével azután, hogy az M4 elindul: a sportközvetítések ugyanis elkerülnek az új csatornára.

Az állami média átalakítása előtt a Fidesz egy magas rangú, médiapolitikával is foglalkozó politikusa azt mondta a hvg.hu-nak, a nézettséget elemzők nem értik, hogy a kormánypárt szemszögéből miért van ilyen nagy jelentősége a köztévének. Mint a forrás kifejtette, a fő cél a fegyelmezett választónak számító idősebb korosztály elérése, e szavazótábor egyben tartása. Míg a kereskedelmi tévék a 18–49-es, esetleg a 18–59-es fizetőképes korosztályt célozzák meg, az állami támogatással „kitömött”, reklámpénzekre nem szoruló közmédia az 50 felettieket. Pedig az MTVA a fiatalokat megcélozva indította el a Petőfi Tv-t, ám esti műsoraik a 18–49-es korosztályból legfeljebb 8-15 ezer embert érnek el.

Viszont az idősek körében a közmédia valóban jól teljesít (ha az egérrel rámegy az ábrára, láthatja, hogy az adott korosztálynak hány százalékát tudja megszólítani a köztévé):