Benkő Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára rámutatott: a bevándorlás az európai kultúrharc toposzává vált. Alapjában véve nem radikálisan új jelenség, és az elmúlt öt év közel-keleti és afrikai fejleményei váltották ki ezt a mértékű bevándorlást - tette hozzá.

A terrorista-veszéllyel nem szeretnének ijesztgetni, de konkrét esetek vannak, amikor a biztonsági szolgálatok emeltek ki (a menekültek közül) ilyen személyeket. A menekültügyi rendszert mindazonáltal nem azokhoz a kihívásokhoz méretezték, mint amilyenekkel ma szembesülnek - jegyezte meg. Könnyen lehet az is, hogy a mostani bevándorlási trauma lesz olyan esemény, amely új folyamatokat indít el az európai államok belpolitikájában - vélekedett.

Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója rámutatott, hogy jelenleg nincs menekültügyi politikája az uniónak, és szerinte nem is lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bevándorlás nemzeti hatáskörben van. Minden nemzetállamnak saját magának kell lépéseket tennie, ráadásul Magyarország kitüntetett helyen van, az elmúlt két évben a legfontosabb útvonallá lett. Ezt a helyzetet próbálják különböző eszközökkel kezelni. A magyar társadalom rendkívül konzervatív és zárkózott - állapította meg. Orbán Balázs úgy vélte, rossz az az üzenet, amelyet az unió a kvótarendszerrel megfogalmazott, szerinte ugyanis azzal nem azt üzeni, hogyan akarja ezt a problémát megoldani.

Szlavkovits Rita

Tuzson Bence, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes alelnöke szerint úgy tűnik, hogy a civilizációs expanzió - annak számos sikeres eleme mellett - most megtorpant. A demokráciát próbálták egyetemes értékként közvetíteni, s ez nem volt sikeres - állapította meg. Hozzátette: többpólusú küzdelem alakult ki, és a "mi kultúránk, civilizációnk" nem áll nyerésre. Eközben beindult a migrációs nyomás is Európa felé. "Európa keleti felében mi ilyen küzdelemben a szovjet megszállás idején már részt vettünk, az a kérdés Magyarország most mit tehet" - jegyezte meg.

Kitért arra: a közvetlen biztonsági probléma, terroristák beépülése mellett gond, hogy azoknál, akik megérkeznek és kiszakadnak korábbi közösségükből, a kontroll elvész, és deviáns szubkultúra alakul ki. Ez utóbbi is bűncselekmények kialakulásához vezet. A leggyakrabban azt látni, hogy a bevándorlók második, illetve harmadik generációjának tagjai követnek el bűncselekményeket. A magyar kormánynak azonban határozott szándéka, hogy Európát és Magyarországot ebből a szempontból megvédje.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondta: valamilyen oknál fogva ha az unió olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre csak értékválasztással lehet válaszolni, akkor inkább meghőköl. Az unió keretrendszere meglehetősen bevándorlásbarát, s az érvényben lévő szabályrendszer más szituációban íródott, nem számolt azzal a migrációs nyomással, ami van. Az igazi vita arról szól, milyen Európát szeretnének, az egyik álláspont alapján mindenkit be kell engedni, a másik szerint Európának valahol még van zsidó-keresztény hagyománya és vannak olyan tradíciók, amelyeket meg kell őrizni. Ha végre az unió képes lesz választ adni, el lehet kezdeni gondolkodni, hogyan alakítsák át a szabályozást - mutatott rá.

Magyarországnak akár az európai fősodorral szemben is folytatnia kell eddigi politikáját, a jogszabály-alkotás, déli határzár nagyon jó lépések, de a felelős hatóságok büdzséjét is nagyon meg kell erősíteni - tette hozzá. Orbán Balázs szerint mindazonáltal a kerítés nem jó, és nem tökéletes megoldás. Úgy kell megközelíteni ezt a kérdést, hogy alkalmas-e a probléma kezelésére. Ez esetben a válasz igen, "nem lehetünk idealisták" - mondta.