A Saul fia példátlan sikere után megkérdeztük a Jobbikot, mit szólnak a filmhez, látta-e egyáltalán Vona Gábor a Saul fiát – annak idején Novák Előd hosszú Facebook-posztban kelt ki a film állami támogatása ellen, mondván, "a magyar állam már a második holokausztfilmet támogatja az utóbbi tíz évben, miközben nem készül történelmi film a magyarság legnagyobb diadalairól, például a pozsonyi csatáról vagy a Rongyos Gárdáról". "Jó volna, ha két holokausztfilm között a Rongyos Gárdáról vagy a pozsonyi csatáról is forgatnának egy játék- vagy akciófilmet."

A párt a következőket válaszolta:

"A Jobbik szerint az elmúlt huszonöt évben az állam nem támogatta eléggé olyan filmalkotások készítését, amelyek a magyar történelem dicső eseményeit mutatnák be, s ezáltal erősítenék a nemzeti identitást, amelyre égető szükség lenne. Megítélésünk szerint ez politikai szándék kérdése, hiszen pályázatok érkeztek a filmalaphoz az elmúlt öt évben is ilyen témákban, azonban ezeket nem támogatta a forgatókönyv-bíráló bizottság.

Konkrét példákat említve, nem jutottak állami forrásokhoz az alábbi témák: Toldi, Bethlen István, Munkácsy Mihály, Tisza István, Hunyadi Mátyás, Hunyadi János, a kuruc kor. Kapott a Salamon király legendája, ez izraeli-magyar koprodukcióban valósul meg.

Holokauszttémában támogatást nyert: A nagy füzet, Saul fia, Hajnali láz, Soul exodus, Hazatérés. Emellett a homoszexualitást bemutató filmek közül a Coming out, a Viharsarok és a Swing.

Egyértelműen politikai tartalommal bíró filmként támogatták a Veszettek című filmet, amelynek bukását senki sem kérdőjelezte meg.

Mindezen tények alapján úgy gondoljuk, hogy nem szakmai, hanem politikai (és gazdasági) alapon működik a Nemzeti Filmalap.

A Jobbik szerint azonban a filmalapnak a szakmai mellett nemzeti alapokon kellene állnia. Továbbra is úgy látjuk, hogy komoly állami támogatásra elsősorban a magyar történelem nemzeti identitást erősítő időszakait feldolgozó filmek esetében lenne szükség."

Hogy Vona Gábor látta-e a Saul fiát, továbbra sem tudni.