„Illegális senki se” – skandálták magyarul a balkáni útvonalak mentén menekülteket segítő külföldi és magyar aktivisták a szegedi bíróság épületével szemben, ahol tucatnyian demonstráltak transzparenseikkel. Bár reggel még úgy volt, hogy mivel nem regisztráltak a tárgyalásra a civilek, nem is vehetnek részt azon, főként azért, mert szűkös a tárgyalóterem. Később azonban, amikor kiderült, hogy bár maga a terem valóban zsúfolt, de a kivetítővel felszerelt helyiségben akad még hely, a Szegedi Törvényszék elnöke mégis engedélyezte számukra, hogy hallgatóságként követhessék a pert. Ennek a bíró akkor vetett véget, amikor kiderült, hogy egyikőjük engedély nélkül videót készített, amelyet a felrakott a Migszol Twitter-oldalára, így végül annak az aktivistának távoznia kellett. A csütörtöki tárgyaláson az ügyvédek védőbeszédei hangzottak el, a legtöbben a vádat magát is megalapozatlannak, ingatagnak találták.

„A migránsok ott voltak, tehát részt vettek benne”

A szerdai vád ismertetésében a legfontosabb az volt, hogy a vádlottak a tömeg akaratával, szándékával egységben voltak. A védők szinte mindegyike úgy gondolta viszont, hogy a vádból teljességgel hiányoznak azok a tények, amelyek alapján a tíz vádlottat egyénenként vádolhatók a bűncselekménnyel. A másod- és hetedrendű vádlottak védője szerint az ügyészségi eljárás igen egyszerű logika mentén haladt: ott volt, tehát részt vett benne. A védő szerint a vád elegendőnek tartotta, hogy az elfogás megalapozza a részvételt. A másodrendű vádlottal kapcsolatban csak azt látta a védő bizonyítottnak, hogy Európába szeretett volna az belépni, a hetedrendű vádlottal kapcsolatban pedig, akit a megafon használata miatt súlyosabb büntetésben részesítene az ügyész, a védő úgy vélte, hogy a videófelvételek megtekintése nélkül, a tanúvallomások alapján legfeljebb annyi biztos, hogy használta az egyébként 20 éves fiú a hangosbeszélőt.

Mindegyik ügyvéd hiányolta a felvételeket

Tavaly szeptember 16-án több videófelvételt is készítettek a rendvédelmi szervek, ezeket nem csatolták a tárgyalás anyagához, hanem bűnjelként lefoglalták. Az erről készült jelentések ugyan megismerhetők, ám az ügyvédek szerint, legfőképpen azért, mert kizárólag rendőröket hallgattak meg tanúként az ügyben, fontos lett volna, hogy a bíró is közvetlenül megismerje a felvételeket. Csütörtökön hiába kérték az ügyvédek, hogy vetítsék le a tárgyaláson a felvételek egy részét, Arany János bíró ezt indoklás nélkül elutasította. Ezért tartotta szükségesnek az ötödrendű vádlott ügyvédnője, hogy részletesen ismertesse, amit a videó megtekintése után tapasztalt, főként védence a zavargásban való részvételével kapcsolatosan. (Az ügyvédek számára biztosított a felvétel megtekintése.)

A védő felhívta arra a figyelmet, hogy a büntetőügyi eljárások kommentárja is szükségesnek tartja a bizonyítékok közvetlen megismerését, tehát arra kell törekedni egy bűncselekményi eljárásban, hogy a bíró közvetlenül ismerje meg a bizonyítékot, adott esetben a videófelvételt, és ne hagyatkozzon az arról készült jelentésekre. Ha minden igaz, a pénteki ítélet indoklásából az is kiderül, hogy miért utasította el a bíró ezek megtekintését.

A tömegzavargás résztvevői: a félig vak, a sánta és a tolókocsis

A tolókocsis férfi, a félig vak, idős asszony meghallgatásával folytatódott a röszkei per, amelynek során a bíró rendőri tanúvallomásokat is ismertetett, ám a csaknem félszáz rendőr vallomása sem bizonyította a röszkei tömegzavargás résztvevőjeként tiltott határátlépéssel vádolt tíz menekült aktív részvételét a tavaly őszi zendülésben.

A tolókocsis nem tudott elszaladni, hát elfogták

A röszkei zavargással vádolt egyik férfi felmentést kérő vallomását úgy félrefordították, hogy beismerés lett belőle - derült ki az újabb tárgyalási napon, amelyen az is világossá vált, hogy miért egy tolószékest, egy idős nőt, és egy béna férfit fogtak el a rendőrök a tavalyi hatátmenti rendbontáskor.

A védőbeszédét gyakorlatilag ezekre a megtekintett felvételekre alapozó kirendelt ügyvédtől megtudhattuk, hogy a felvételeken szerepel, amint a rendőrök azt az utasítást adják tovább egymás között, hogy húzódjanak hátra. Ráadásul a 16-os felvételből, a rendőröknek tulajdonított mondatokat is idézett az ügyvédnő: „Vigyázzatok, beengedik őket!” vagy „Most engedik”. Ezek a mondatok azért fontosak, mert még mostanáig sem tisztázott teljességgel, hogy ki nyitotta ki a kaput másodjára a határátkelőn, a zavargás elcsendesedése után, amikor a rendőrsorfal hátrahúzódott, és amikor a menekültek akár azt is gondolhatták, hogy beengedik őket mégis Magyarországra. Vitatott a perben, hogy a menekültek megalapozottan gondolhatták-e azt, hogy beengedik őket Magyarországra. A felvételeket megtekintve a védő saját védencére tekintve pedig azt állapította meg, hogy az a felvételeken már csak azokban a kései időpontokban látható, amikor már lecsillapodtak a kedélyek, és a kapu kinyílt.

Fel kellett volna függeszteni az eljárást

„Ha elmegyek egy futballmeccsre, verekedés tör ki a szomszéd szektorban, akkor engem is előállítanak?” – tette fel a  kérdést a vak asszonyt, a tolókocsis és a gerincsérült férfit képviselő Helsinki Bizottság munkatársa. A nemzetközi jogvédő szervezet munkatársa is pontatlannak nevezte a vádat, mivel maga a tényállás valójában rendkívül összetett, ehhez képest egybemossa a menekültek részvételét az eseményekben.

Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy már októberben készített egy beadványt, amelyben az eljárás felfüggesztését kéri a Genfi Egyezményre hivatkozva, amely szerint a határátlépésért nem vonhatóak védencei felelősségre, mivel azonnal, amint erre lehetőségük nyílt, menedékkérelemért folyamodtak. A beadványt, az ügyvéd számára érthetetlen módon, kivették a tárgyalás anyagai közül. Fazekas Tamás is csatlakozott az előtte szóló ügyvédekhez abban, hogy a vád pontatlanságán és a videók megtekintésének mellőzésén túl kifogásolható az egyoldalú bizonyítási eljárás is, mivel tanúként csak rendőröket hallgattak meg annak ellenére is, hogy még a tavaszi tárgyalásokon indítványozták külföldi, a helyszínen az eseményeket szintén követő újságírók meghallgatását is.

Fazekas is úgy ítélte meg a rendőrök tanúvallomásai alapján is, a röszkei határátkelőn levezényelt műveletek alkalmasak lehettek arra, hogy a menekültek, főként a kerítéstől távolabb levők azt gondolhassák, hogy beengedik őket. Tavaly szeptember 16-án dél körül ugyanis valóban feszültség alakult ki, amelyben kövekkel, vizespalackokkal is dobálták a rendőröket, akik erre könnygázzal és vízágyúval reagáltak, főként miután a menekültek a kaput is megkísérelték kinyitni. Ám innentől kezdve ellentmondóak az elbeszélések. Ugyanis miután a rendőrök helyreállították a kaput, a kedélyek lecsillapodtak, a sorfal hátrahúzódott, a vízágyút is hátravonták.

A kapu második nyitásáról teljesen eltérők az információk. A rendőrök a jelenetet azzal magyarázták, hogy mivel a határt nem léphették át, a szokványos tömegoszlatástól eltérő műveletet kellett alkalmazni, ezért húzódtak vissza. A menekültek közül, a saját állításuk szerint, többen ezt a műveletet értelmezték úgy, hogy beengedhetik őket. Talán pontosan ezek tisztázása végett lett volna fontos a rendőrségi felvételek megtekintése. Mindenesetre az ötödrendű vádlott védőjétől, aki a felvételekre építette védőbeszédét, azt még megtudhattuk, hogy a rendőrök visszahúzódása után kezdtek el szállingózni a menekültek a magyar oldalra, majd a csendet hirtelen a rendőrök nyomulása és sikoltozása törte meg.

„A háború elől menekültünk Európába a szabadságért”

A kilenc és fél hónapja előzetes letartóztatásban levő menekültek fele akart csak az utolsó szó jogával élni. A negyedrendű vádlott, akinek felesége a szintén vádlott cukorbeteg vak asszony, közös fiuk pedig a párhuzamosan folyó terrorcselekmény miatti eljárásban ül a vádlottak padján, csak annyit mondott: „Feleségemmel és unokáimmal egy fa alatt ültünk a kerítéstől távol, a kapu felé akkor mentünk, amikor a tömeg elindult arrafelé.” A másodrendű vádlott zokogva próbálta elmondani, hogy a röszkei zavargásban elszakadt családjától, ők csak a békéért indultak el otthonról: „Nem tudom, hol vannak, hova menekültek”. A kerekesszékben ülő 30 éves férfi is családját hiányolta és azon értetlenkedett, hogyan vádolhatják őt erőszakkal, amikor még a nadrágját sem tudja egyedül felvenni. „Félig halott vagyok, az agyam is kezd tönkremenni.”

A röszkei tömegzavargás ügyében tíz embert vádolnak az abban való aktív részvétellel, és eközben a határ tiltott átlépésével. Őket a zavargás lecsillapodása után a TEK emelte ki a tömegből. Kilenc hónapja vannak előzetes letartóztatásban. A szerdai vádbeszédben az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért az összes vádlottra, családi állapotukra hivatkozva néhányuknál az enyhítő, a megafonnal a tömeget irányító 20 éves fiúnál pedig a súlyosító körülmény figyelembe vételét kérte. A védők felmentést szeretnének. Pénteken 11-kor ítélet lesz.