Interjút adott a Médiapiac című lapnak Schlecht Csaba, akit Simicska Lajos a G-napon nevezett ki a Lánchíd Rádió főszerkesztőjének, miután a médiabirodalom addigi vezetői akkor egyszerre hagyták el Simicska cégét. Schecht arról beszél, hogy Simicska és Orbán a 2014-es választások után veszett össze, vagyis jóval a G-nap előtt, és ennek két oka volt. 

Az összeveszés egyik oka szerinte Paks és az oroszokhoz közeledés ügye, mivel a Fidesz gazdasági hátországát és sajtóját az elmúlt évtizedekben megteremtő Simicska Lajos még mindig erősen oroszellenes.

A másik ok, hogy Orbán olyan totálisan kormánypárti médiavilágot akart, amelybe még az olyan cikkek sem férnek bele, mint a Magyar Nemzetben Schmitt Pál lemondása előtt megjelent anyag, amely a távozását ösztönözte. Schlecht azt meséli a volt Nemzet-főszerkesztő Liszkay Gáborra hivatkozva, hogy a cikk után miniszterelnöki raportra hívták, ahol Orbán azt mondta neki, hogy "lábon lőttél, Gábor". A most minden szempontból kormányszócsőnek számító Magyar Időket vezető Liszkay egyébként azért hagyta ott a G-napon a Magyar Nemzetet – legalábbis Schlecht szerint –, mert "erős kötelet tettek a nyakára, amit nagyon erősen megrántottak", magyarán visszautasíthatatlan ajánlattal csábították el a kormánylaphoz.

A Lánchíd Rádióról elismeri, hogy súlyosan veszteségesek, az amerikai befektetőnek nemrég eladott volt Simicska-érdekeltségű Class FM-ről pedig azt mondja, azért nem tartotta meg Simicska, mert informálisan egyértelművé tette számára a médiahatóság, hogy nem is hosszabbítják meg az ősszel lejáró frekvenciaengedélyt.

De amúgy Simicska, aki Orbán Viktor le szeretné téríteni arról az útról, amelyen most halad, 2018 végéig félretette a pénzt a Lánchíd Rádió, a HírTV és a Magyar Nemzet működésére – mondja Schlecht, aki a most formálódó Habony-médiabirodalom (Lokál, TV2, Ripost) finanszírozása kapcsán azt is elárulta, hogy Simicska a Mahir 1994-es privatizálásakor találta ki, hogy a reklámok terelésével lehet fenntartani egy vállalat forgalmát, ebben a mechanizmusban nincs különbség a mostani Fidesz-média a régi között. (Az ingyenes Metropolt ugyan megszüntették, de az egy hirdetési lap volt, ahová nem jöttek a hirdetések – mondja a főszerkesztő.)

Arról a sajtóértesülésről, amely szerint Simicskának opciós elővételi joga van az Indexre, Schlecht azt mondja: ha a jelenlegi tulajdonos Spéder Zoltánnak el kell engednie a portált, akkor Lajos valószínűleg el tudja kapni, mivel "szakmája szerint jogász, a szerződések embere". Azt mondja, ő is úgy tudja, hogy Simicska egy szűk körű értekezleten azt mondta, az Index nem kerülhet az Orbán–Habony-páros kezébe.

És azt állítja, hogy ugyan egy hasonló opciós szerződést bukott be a TV2 esetében Simicska, de nem is akarta igazán megszerezni a tévét, mert anyagilag túl nagy falat lett volna, lásd Vajna is csak úgy tudja menedzselni, hogy mindent megkap hozzá a kormánytól.

Egyébként úgy véli a rádióvezető, hogy a Spéder-lejáratás kemény fenyegetés minden magyar milliárdosnak, még talán Csányi Sándornak is, azt azonban nem tudja megmondani, hogy Spéder és Simicska összefognak-e.

Ha 2018-ban Vona Gábor lenne a miniszterelnök, az nagyon jót tenne az országnak – mondta Schlecht, miközben állítja, nincs háttérmegállapodás Simicska Lajos és a Jobbik között. Ám szerinte Orbán fantasztikus politikai tehetsége már kárt okoz az országnak, az emberei eszméletlen tempóban lopnak szét mindent.

Schlecht Csaba az interjúban nem akart beszélni az 1997-98-as Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügyről, amikor jelentős adótartozást felhalmozó cégeket (köztük Schlechtét is) vett meg papíron az ismeretlen török és horvát férfi. A sajtóértesülések szerint a művelettel a forráshiányos fiatal pártnak, a Fidesznek az anyagi hátterét próbálták megalapozni. Mindenesetre azt mondja, ha üzenet volt Simicska részéről, hogy őt kérte fel a rádió élére, akkor az az lehet, hogy ő jól ismeri Viktort. Viszont hogy tényleg erre alapozták-e a Fidesz-birodalmat, már nem volt hajlandó beszélni.