Még május végén összegyűlt a menzatémában érintett legszűkebb szakmai kör egy próbafőzésre. Ez most nem a szokásos menzareform-népszerűsítő főzés volt, amikkel az állami illetékesek az elmúlt egy évben hakniztak, hogy megpróbálják meggyőzni a célcsoportot (= éhes gyerekek, dühös szülők, tehetetlen iskolák) a tavaly szeptemberben hatályba lépett menzareform helyességéről. Ezen a nem nyilvános próbafőzésen a szakmai szervezetek, nagy szolgáltatók képviselői és állami illetékesek gyűltek össze, hátha – szó szerint – kifőzik a megoldást: a szakácsok elkészítették nekik ugyanazt az ételsort, egyszer a jogszabályok maximális betartásával, majd kontrasztként a „megítélésük szerint megfelelő érzékszervi tulajdonságokkal” rendelkező verzióban.

Ez utóbbi megfogalmazás, amely egy résztvevő szakmai szervezet beszámolójában szerepelt, egy jelen lévő forrásunk szerint azt jelentette, hogy a kötelezővel szemben úgy is megfőzték az ételeket, hogy azok ne legyenek sótlanok és íztelenek. A szeptemberben pont egy éve hatályos menzareformmal szemben ugyanis az az állandó kifogás, hogy a minimalizált só, a kevesebb cukor- és zsírtartalom, valamint az újfajta, egészségesebb alapanyagok betartása mellett ehetetlen vagy gusztustalan ételek kerültek a kicsik asztalára.

A legjobb szakemberek sem tudták megfőzni a kötelezőt

A kétféle módon – rendeletkompatibilisan és felhasználóbarát módon – előállított ételeket nemcsak végigkóstolták közel húszan, hanem az Emmi alá tartozó Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) laborvizsgálat alá vetette a teljes menüsort.

Fazekas István

Úgy tudjuk, hogy a közétkeztetésben érintettek krémjének bevonásával lezajlott demonstráció egyrészt azt bizonyította - egy erről készült szakmai anyag megfogalmazása szerint -, hogy a rendeletkompatibilis menüben az ételek „egyöntetűen íztelenek” lettek. „Sőt, ha őszinték vagyunk, még a másik, ennél valamivel nagyobb só- és fűszertartalommal megfőzött változat sem volt igazán finom. Javult persze, de még mindig nem lett igazán jó” – mondta forrásunk, aki végigtesztelhette a kontrasztos menüsort.

A laborvizsgálatok során elemzett tízórairól, ebédről és uzsonnáról pedig kiderült, hogy az óvodásoknál érvényes grammértékeket ilyen kevés adagnál még a szakemberek sem tudták betartani. Volt olyan étel, amelybe egyáltalán nem is tettek sót, mégis meghaladta a jogszabályba vésett sótartalmat, mert már az alapanyagokban több só volt a megengedettnél. Vagyis a próbafőzés élesben igazolta a kezdetektől hangoztatott kritikát: totálisan életszerűtlen, hogy akkor ez menne egy napi több tízezer adagot előállító szolgáltató konyháján, vagy egy kis vidéki iskola konyhás nénijének.

Nyíltan nem ismerik el, de megy az agyalás

A szolgáltatók és a szakmai szervezetek már az előírások mérséklésének is örülnének, mondja forrásunk, és már az elhalasztva hatályba léptetett rendelet előtt is ment a lobbi, de a tavaly szeptemberi debütálás óta folyamatosan próbálják meggyőzni a döntéshozókat a szakmai szervezetek, hogy vissza kell venniük a reformból.

Korábban már írtunk arról, hogy pár hónappal a menzareform bevezetése után már egyértelmű volt, a megjósolt cirkuszok nem maradnak el: egymást érték az újfajta bölcsődei-óvodai és iskolai étkezés miatti botrányok. Sót hordtak magukkal a gyerekek, sőt a tanárok, hogy ehetővé varázsolják a menzakosztot, a felháborodott szülők petíciókat írtak, felismerhetetlen trutymók fotói köröztek a Facebookon napi feladványként, ki tudja megmondani, a gyerek mit kapott (volna, ha megeszi) aznap ebédre.

Ott vannak a minisztériumban a kész javaslatok

Azonban mivel már bevezetni is csak jelentős halasztással merték, a kormánynak óriási presztízsveszteség lett volna visszatáncolni, ezért a minisztérium folyamatosan hárította a menzareformot érő kritikákat. Közben viszont – ahogy a hvg.hu már tavaly decemberben elsőként megírta – a háttérben ment az ötletelés, mit kellene lépni a széleskörű elégedetlenség-hullámra. Így Rétvári Bence parlamenti államtitkár és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a háttérben egyeztetett a nagy szakmai szervezetek képviselőivel.

Információink szerint ez az év első felében folytatódott: egy sor egyeztetés volt, amin a közétkeztetők, táplálkozástudományi szakembereik, élelmezésvezetőik megpróbálták elérni a jogszabály valósághoz igazítását. Ebben részt vettek az állami oldal, az OGYÉI, felsőoktatási intézmények képviselői, és egy sor dietetikai szakember. Végül ez végződött a próbafőzésben, illetve több forrásból is tudjuk, hogy

az Emmi illetékeseinek asztalára egy részletesen kidolgozott, a kodifikáció megkezdésére alkalmas szakmai anyagot tettek le, amely orvosolná a menzareform legnagyobb baklövéseit.

Só, gyümölcs, tej újra/vissza/szabályozás

A szakmai javaslat újraszabályozza, magyarul megemeli a só megengedett mennyiségét, ebben ugyanis májusra gyakorlatilag konszenzus alakult ki forrásaink szerint. „Abban nem sikerült meggyőzni a minisztérium képviselőit, hogy ne az étel sótartalmának végső értékét nézzék. Hiszen egyes alapanyagok eleve sok sót tartalmaznak, a pékáruknál például nemcsak az íz, hanem a megfelelő állag, tartósság miatt. Ráadásul volt, hogy leellenőrizték a megadott értékeket, és kiderült, hogy nem is a gyártó által feltüntetett mennyiséget tartalmazza. Ezért kérték a szakmai szervezetek, hogy csak a hozzáadott só legyen szabályozva, hiszen ők ezért felelősek, de ezt nem sikerült elérni” – mondta a folyamatban részt vevő egyik közétkeztetési cég munkatársa.

Stiller Ákos

Viszont a szakmai egyeztetésben szerinte eljutottak oda, hogy megoldódott volna a gyümölcs- és a tejpazarlás. Ahogy megírtuk, a papíron kötelező napi tej-, illetve tejtermékmennyiséget a gyerekek egyszerűen nem ették/itták meg. Arról nem is beszélve, hogy a rendelet továbbra sincs összehangolva az iskolatejprogrammal, így aztán még több tej landolt a moslékban a napi kötelező decikből.

Forrásaink szerint a közétkeztetési cégek gyakorlatilag ígéretet kaptak arra, hogy a szakmai javaslatokat a minisztérium beépíti a rendeletbe. „Ezzel mentek el nyárra. Most viszont augusztus közepén járunk, és semmi nem történt, Ami azt jelenti, hogy ebből már nem lesz rendeletmódosítás szeptembertől” – jegyezte meg. A folyamatot közelről követő forrásunk szerint még azt sem tudni, hogy pusztán adminisztratív elakadásról van szó, vagy „dafke nem csinálták meg”. Vagy csak nagyon nyár van náluk – tette hozzá.

„Feldolgozás alatt”

Utóbbit sikerült megtapasztalni: megkerestük kérdéseinkkel az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol először a témában jártas kollégák szabadsága miatt türelmet kértek. Kivártuk, de végül egy kétmondatos választ kaptunk. E szerint „több észrevétel érkezett” a tárcához, „a beérkezett észrevételek és a hatóság ellenőrzési tapasztalatai jelenleg feldolgozás alatt állnak”.

A minisztérium még arra sem válaszolt, mégis miben léptek előre, mióta a májusi próbafőzésen dokumentáltan bebizonyosodott, hogy a menzákra erőltetett szabályok betarthatatlanok. Arra sem kaptunk választ, miért ülnek a szakmai szervezetek által kidolgozott, gyakorlatilag rendeleti szöveg szintűvé kidolgozott javaslatokon, mikor más esetekben az Orbán-kormány a (túl) rapid jogszabálygyártásról híres. A gyerekeket így viszont szeptembertől is ugyanaz a minőség várja a menzákon – legfeljebb már rutinosabbak, és a tolltartó mellé a már bevett sótartót is bekészítik az iskolakezdésre.