A Minden harminc évben egyszer a fősodorba kerülünk címmel közölt, egész oldalas írásban a kormányfő kiemelte: vasárnap sokan figyelnek Magyarországra, és bár látszólag egyszerű kérdésről döntünk, abban minden benne van, ami jelenleg az Európai Unió és Magyarország sorsát érintheti

A kormányfő szerint úgy tűnik, Magyarországot "érzékeny földrajzi elhelyezkedése" minden harminc évben egyszer "élvonalba", az éppen aktuális európai csaták fősodrába löki. Így volt 1956-ban és 1989-ben, most pedig "nekünk kell megállítani a délről fenyegető népvándorlást Európa határainál".

Az ellenőrizetlen bevándorlást valóságos fenyegetésnek nevezte, hangsúlyozva: valójában népvándorlásról van szó, "ráadásul ez még csak az előőrs, az igazi nagy nyomás majd akkor nehezedik Európára, amikor Afrika belsejében is megmozdulnak az ott várakozó sok-sok milliós tömegek". Nyilvánvalónak nevezte azt, hogy a migránsok nem menekültek, nem a biztonság, hanem a jobb élet miatt igyekeznek Németországba, Ausztriába és Svédországba.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is: keresztényekként tisztázva viszonyunkat a bevándorlókhoz "áldozatnak tekintjük őket". "Áldozatai a helyi konfliktusoknak és annak a liberális európai politikának, amelyik elhitette velük, hogy ide lehet jönni, és itt lesz számukra a Kánaán" - fogalmazott. A kormányfő szerint a Brüsszel által képviselt politika hozta a bajt, "amely Európába invitálta a jobb élet reményében nekiinduló szerencsétlen emberek tömegeit".

AFP / Kisbenedek Attila

A bevándorlást illető eddigi tényeket, tapasztalatokat lehangolónak nevezte, kiemelve a közbiztonság romlását, a szociális, egészségügyi, kulturális és gazdasági következményeket. A miniszterelnök szerint "a hamis illúziókkal ellentétben a valóság az, hogy az idejövőkkel semmilyen versenyképes hiányzó munkaerőt nem lehet pótolni".

„Ha egy baromfiudvarba rókákat eresztenek be, az senkinek sem lesz jó, mert a rókák meg fogják enni a csirkéket, a gazda pedig ezért le fogja lőni a rókákat” - írta.

Kitért arra is, hogy nem kerestük maguknak a vitákat, sem az "európai ébresztőóra szerepét". Csak meg akartuk védeni magunkat, hogy "senki más, csak mi dönthessük el, kikkel akarunk együtt élni" - fogalmazott Orbán Viktor.

Felidézte, hogy Magyarországon a történelmi súlyú kihívások esetében népszavazáson határozták meg az egyetértési pontokat, így történt a rendszerváltáskor, valamint az EU- és NATO-csatlakozáskor, és hasonlóan zajlott a szociális népszavazás is.

A kormányfő szerint az Európai Unió a megújulás vagy a szétesés keresztútja előtt áll, "az álszent moralizálás, a kettős mérce, a liberális elit növekvő gőgje és a cselekvést megbénító ideológiai viták lejtőre terelhetik az uniót".

Orbán Viktor úgy véli, az Európai Unió és benne Magyarország sorsát érintheti a vasárnapi népszavazás, és "aki távolmaradásra buzdít, gyengíti az országot, rontja az esélyeinket, kilátásainkat, kockáztatja a függetlenségünket, a biztonságunkat".