Sajtótájékoztatóján Orbán Viktor bejelentette, hogy négy helyen módosítja a kormány az Alaptörvényt a kvótanépszavazás után, hogy ne lehessen tömegesen betelepíteni hozzánk senkit. A 14-es cikkely valami ilyesmire változik: “A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés.”  

A hvg.hu megkérdezte Orbán Viktort arról, hogy mivel az uniós jog magasabb rendű, mint a nemzeti jog, akkor az alaptörvény-módosítás nem ütközik-e az uniós szabályokkal. Merthogy ha a parlament megszavazza is az alaptörvény-módosítást, az akkor sem lehet erősebb jog, mint az esetleges betelepítésről szóló  uniós jogszabály. Erre Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy ez nincs így, mégpedig az alkotmányos identitás miatt. Az unió ugyanis nem változtathatja meg a tagállamok alkotmányos identitását, az országok főbb karakterisztikáját, népességének összetételét.

De mi is ez az alkotmányos identitás, amelyről most hallunk lényegében először? A Szegedi Jogtudományi Egyetemen 2014-ben egy egész kötet jelent meg erről a kérdésről, ebben több tanulmány is olvasható, köztük Trócsányi László igazságügy-miniszteré. Egy másik szerző, Kruzslicz Péter tanulmányában tisztázza, hogy az alkotmányos identitás a nemzeti identitás jogi, szerződéseken alapuló megfelelője. "A nemzeti identitás alkotmányos értelemben mindenekelőtt meghatározott társadalmi, kulturális értékeknek az alkotmányos szabályokban történő megjelenéseként értelmezhető. Olyan értékekről van szó, amelyek akár történelmi fejlődés eredményeként, akár az adott rendszer lényeges alapelemeiként jelennek meg."

Úgy tűnik tehát, hogy a kormány arra spekulál, hogy megváltoztatja az Alaptörvényt, majd rámondja, hogy ami abban foglaltatik, az az identitásunk, jogi nyelven az alkotmányos identitásunk része, amit az EU nem változtathat meg. Orbán eltökéltnek és nagyon határozottnak tűnt a kérdésben.

Nem lehet csak úgy trükközni

Megkérdeztük erről Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, aki úgy látja, hogy a miniszterelnök téved. Az uniós rendelkezések erősebbek a nemzeti alkotmányos normáknál azokon a területeken, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak, erre számos precedens van. Az unió a régóta létező alkotmányos rendelkezéseket sem veszi ilyenkor figyelembe, de pláne nem egy vadonatúj betoldást, ami egyértelműen azért jött létre, hogy megakasszon egy uniós döntést. Ha az unió nem így tenne, akkor az érdekes következményekkel járna: a tagállamok mindent beleírnának az alkotmányba, majd hátradőlnének, hogy az megváltoztathatatlan, és kérnének egy kávét.

Ami viszont nem az unió hatáskörébe tartozik, ott a tagállami jog és alkotmány a hatályos. Ezért is fontos nagyon a magyar kormánynak az EU Luxemburgi Bírósága előtt zajló pere, ahol eldől, hogy az eddigi egyetlen menekültszétosztásról szóló 2015 szeptemberi döntés (amely 1294 menekültet delegálna Magyarországra), vajon az uniós hatáskörbe tartozó bevándorláspolitika jogos kiterjesztéseképp jött-e létre vagy sem. Ha nem, akkor Lattmann szerint ez a gazdasági bevándorlókra érvényessé teheti a kötelező betelepítás tilalmát, de a menekültek esetében akkor sem.