A nyomozás fő iránya szerint a Teréz körúti támadás mögött zavarkeltés éppúgy meghúzódhat, mint az állam elleni bosszú; az utóbbit személyes sértettség éppúgy motiválhatta, mint akár a harctéri depresszió, azaz a poszttraumatikus stressz szindróma – írta a Magyar Idők.

Az első személyleírás szerint 20–25 éves, ám a másodjára közzétett felvételek alapján ennél idősebbnek, 30 év körülinek tűnő robbantó a biztonsági kamerák felvétele alapján pokolgépekhez értő szakember lehet, aki pontosan megtervezte a támadást.

A beszámoló szerint a férfi nagy valószínűséggel kiképzést kaphatott robbantástechnikából vagy tűzszerészetből. A végrehajtás menete, a nagy önuralom pedig arra utal, hogy korábban már robbantott, pontosan tudta, mire képes a pokolgépe, még az is elképzelhető, hogy bevetésen, harctéri körülmények között szerezte a gyakorlatot.

Éppen ezért a százfős nyomozócsoport egyik egysége azokat is sorba veszi, akik kiképzett katonaként szolgáltak külföldön éles helyzetben, majd leszereltek, esetleg elbocsátották őket például fegyelmi okokból – értesült a lap. Azokat is feltérképezik, akik az egyenruhát levetve elszegődtek zsoldosnak. Az elemzéshez a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat segítségét fogják kérni.

Az egykor mélységi felderítőként szolgálók közül néhányan a nemzetközi piacon kamatoztatják speciális szakmai tudásukat, róluk a katonai titkosszolgálatnak tudnia kell, mint ahogy pontosan tudták, ki harcolt a leszerelt felderítők közül például a délszláv háborúban. Ugyancsak feltérképezik a harctéri körülmények között szolgált és az ott tapasztaltak miatt poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedőket.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai közben olyan személyeket vizsgálnak, akik speciális kiképzést kaptak, és vagy leszereltek, vagy megszöktek a Francia Idegenlégióból, illetve a nemzetközi szervezett bűnözés résztvevőivel tartanak kapcsolatot – írta a lap.

Az ügyészségi nyomozók vezette csoport évtizedekre visszamenően bekérette a robbantásos ügyek aktáit, hogy összevessék azokat a mostani nyomozás eddigi eredményeivel. Így például a 2014-es Lehel utcai bankrobbantás aktáit éppúgy elemzik, mint a megoldott merényletek nyomozati iratait. Ez utóbbiak közül figyelemre méltó lehet a 11-es főúton autóbuszon robbantó diák ügye.

Ugyancsak vizsgálják az 1998-ban történt politikai jellegű robbantásokat, így a pártirodák elleni csőbombás támadásokat vagy a választások előtt politikusokkal összefüggő merényleteket. Ez utóbbiak – a Fidesz Lendvai utcai székházánál, Szájer József lakásának ajtajánál, illetve a Torgyán József lakásának helyt adó társasház előtt – szintén csőbombával elkövetett támadások voltak.

Az úgynevezett poroltós robbantó ügyét is elővették (a 90-es évek második felében Budapest belvárosában négy, kukába elrejtett, poroltóból készült pokolgép is robbant).