Jó, akkor most már hivatalos: a kormányzat hivatalosan sem lát semmi problémát a Pecina-féle osztrák-magyar K.u.K. piacgazdaság működésében, akinek pedig egy őszinte rezdülés erejéig van mersze problémát látni benne, azt nevetségessé teszik. Még akkor is, ha ők nímandok, a nevetségessé tett ember pedig egy Szőcs Géza.

Történt ugyanis, hogy a volt kulturális államtitkár – nem mellesleg a mai napig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója – a Hír Tv-ben sajnálatát fejezte ki a Népszabadság, de főleg online archívumának eltűnése miatt: "rendkívüli csapásnak érzem ezt a magyar sajtószabadságra nézve, nagyon sajnálom mindazt, ami történt". Ilyen mozzanat a NER-ben nem maradhat megtorolatlan, itt egy a tábor, egy a nyelvezet és egy az üzenet.

Szólva lett tehát Havasi Bertalannak: figyu Berci, úgy rúgd le a fejét a Gézának, mint az Árpi azoknak a nyuggereknek, de csak szimbólikusan, értve vagyok? Berci pedig megszólalt:

Érthető, hogy vannak, akik vonzódnak a balos szubkultúrához, és nekik most hiányérzetük van.

Ennyike. Így bánik ez a rendszer a sajátjaival. Így lesz egy Szőcs Gézából "vannak, akik", tekintet nélkül arra, ki és mi ő, és még mázlija van, hogy ma él, pár évtizede már ott ülne a messze Kolimán, valamelyik egy-a-táborban.

Az esetből teljesen egyértelművé vált, amit talán eddig sem kérdőjelezett meg senki: akár kézivezérelte osztrák strómanja lépését, akár nem, a NER kifejezetten üdvösnek tartja a vezető magyar politikai napilap "gazdasági okokból" történő "felfüggesztését". Nézzük csak a pártállam kiszolgálóinak főbb reakcióit:

- Hiányozni fognak a Népszabadság tudósítói, de jó szakembereknek tartja őket, így biztos lesz egzisztenciájuk (Lázár János);

- A kormány a lap felfüggesztését gazdasági döntésnek tekinti, és ha van politikai felelősség, akkor az az MSZP-é, amely eladta a részesedését a lapban (Dömötör Csaba);

- Épp itt az ideje, hogy bezárjon a Népszabadság váratlanul (Németh Szilárd);

- Az írott lapok piacán a Népszabadság megszűnését követően is két ellenzékinek tekinthető és két kormánypárti kiadvány szerepel, és "jó okkal feltételezhető", hogy előbbiek magasabb példányszámban jelennek meg (Gulyás Gergely)

- A Kádár-rendszer egyik legutolsó, legaljasabb „műhelye” tűnik el talán örökre (Bayer Zsolt);

- A sors megkésve, de igazságot szolgáltat, mert a Nagy Imrét kivégző kommunista bagázs zászlós médiahajójának, a Szabad Nép nevű lapnak örökségét vállaló Népszabadság megszűnését nem fogja nemzeti gyász követni (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány).

Itt tartunk most, a rendszer támogatóinak miheztartása végett. Hogy is mondta McLuhan, más kontextusban? "A médium maga az üzenet."