Egészen drámai módon emelkedett két év alatt azok száma, akik nem engednének be az országba Európán kívüli, szegényebb országból érkezőket – derült ki az European Social Survey legfrissebb kutatásából. (Ezt egy idei Tárki-kutatás is igazolja.) A felmérés utolsó adatfelvétele itthon 2015 tavaszán volt, a menekültválság kellős közepén, az igazán dübörgő kormányzati kampányon viszont még innen. A projekt magyarországi vezetői (Messing Vera, Róbert Péter, Ságvári Bence, az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézetének munkatársai) által publikált adatok szerint általánosságban nem romlott annyit a korábbi évekhez képest.

Ha ugyanis csak az a kérdés, hogy a külföldön élő nem magyar nemzetiségűek mekkora részének engedné meg a betelepülést, az emberek 33 százaléka mondja azt, hogy senkit nem engedne be, 48 százalék keveseket, 16 százalék jó néhány, míg 4 százalék sok embert engedne be. Az utolsó felméréshez képest kicsit romlottak a számok, viszont a legrosszabb év 2006-ban, tehát a Gyurcsány-kormány alatt volt: akkor ugyanis a magyarok 39 százaléka nem engedett volna be senkit.

Ha viszont már az a kérdés, hogy az Európán kívüli szegényebb országokban élők mekkora részének kellene megengedni, hogy Magyarországra jöjjön élni, brutális bezárkózást lehet tapasztalni.

European Social Survey, MTA TK

A határon túli magyarokból kicsivel többen fogadnának be jó szívvel bárkit, mint 2012-ben, ám a szívélyesség sehol nincs 2010-hez képest. Most 21 százalék engedné be "sokukat", 2010-ben ugyanez az arány 31 százalék volt. Ebben mondjuk szerepet játszhatott az is, hogy ez akkoriban folyamatos beszédtéma volt, a frissen hatalomba lépett Orbán-kormány nem sokat halogatott intézkedése az állampolgárság könnyített megadása volt.

Az elérhető összehasonlítás szerint a magyarok utálják legjobban a cigányokat, muzulmánokat és zsidókat. A cseheknél a cigány- és muzulmánellenesség hasonló szinten van ugyan, de a zsidóellenesség miatt mégis Magyarország a sereghajtó.

European Social Survey, MTA TK

Itthon nagyon átment, hogy a menekültek elveszik a munkát, míg Svédországban ennek az ellenkezőjét gondolják.

European Social Survey, MTA TK

A kutatók kiemelték, hogy míg a régi uniós tagállamokban a migránsok integrációs képességei – mint a képzettség, nyelvismeret – számítanak a befogadás vagy elutasítás mérlegelésekor, addig az új tagállamokban – és különösképp Magyarországon – ezen képességek mellett a faji és vallási hovatartozás is nagyon meghatározó szempont.

A leginkább elutasítóak a szegények, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a 65 év felettiek. Ami viszont meglepőnek tűnik, hogy az adatfelvétel időpontjában a jobbikos szavazók után rögtön a szocialisták következtek idegenellenességben. Utána jött az Együtt, majd a Fidesz. A DK-sok és LMP-sek a legbefogadóbbak.

Ehhez nagyon hozzátenni sincs mit

European Social Survey, MTA TK

Örkényi magasságok a buszon, színes bőrű magyarokat ért attrocitás – az idegengyűlölet hatásai

"A színes bőröm miatt azt hiszik, megerőszakolom a nőket"

Örkény István-i magasságokat elérő párbeszédet hallott egyik olvasónk az ötös buszon, ahol két idősebb néni - egyikük szemmel láthatóan jól szituált - megbeszélte a menekültkérdést: „Jajj, Marikám, hát én alig merek ezek miatt a migráncsok miatt kimenni az utcára. De Sárika, hát most is kint vagy, és tegnap is elmentél bridzselni a Jenciékhez.