A férfi a vád szerint 2014. május 27-én mosonmagyaróvári munkahelyén megvárta feleségét, végzett vele, a kocsija csomagtartójában hazavitte, a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta a holttestét, majd a maradványait elégette és szétszórta.

Korábban két igazságügyi elmeszakértő is azt vallotta, hogy a 45 éves férfi nem szenved pszichiátriai betegségben, nincs kóros elmeállapota, tudat- vagy személyiségzavara sem, nem ön- és közveszélyes. Olyan ember, aki tisztában volt és van a cselekedeteivel. Felesége egyébként gyógytornászként dolgozott, a gyilkosság idején válófélben voltak, de nem tudtak megegyezni a közös gyerekeik elhelyezéséről és felügyeleti jogáról. A nő azért hagyta ott, mert a férfi korábban bántalmazta, bezárta, és meg is fenyegette.

A darnózseli ház pincéjében a férfi rendszeresen dolgozott fel sertéshúst, amihez minden eszköz a rendelkezésére állt, a vádak szerint ezek segítségével darabolta fel a feleségét is. A vádirat szerint a lágy részeket elektromos húsdarálóval igyekezett megsemmisíteni, a csontosakat pedig műanyag zsákokba tette, majd elszállította, és egy elhagyatott helyen próbálta elégetni azokat.

Ez azonban nem sikerült teljes egészében, ezért a maradványokat elrejtette a húsdarálóval együtt. Megsemmisítette felesége ruházatát, táskáját és annak tartalmát, valamint autója üléshuzatát is. Másnap a húsfeldolgozóban használt eszközöket sósavval kezelte, harmadnap pedig az el nem égett szív, tüdő, máj, izom és bőrszövetek maradványait egy réten szórta szét, hogy a vadon élő állatok megegyék azokat.

A férfi a gyilkosság elkövetését is tagadja, sőt ügyvédjével azt is vitatják, hogy felesége meghalt, az ő álláspontjuk szerint a nő csak eltűnt, és boldogan éli az életét valahol.

Az áldozat "valószínűleg meghalt", de az emberölést "nem lehetett megállapítani"

A bíró a pénteki ítélethirdetésen azt mondta: a halál okát a szakértők nem tudták megjelölni, emiatt az emberölést nem lehetett megállapítani, így a bíróság a vádlottnál "sem a bűnösségre, sem a cselekvőségre nem tudott következtetéseket levonni".

Megfogalmazása szerint "azt nagy valószínűséggel meg lehet állapítani", hogy a nő meghalt, mivel a darnózseli réten talált szív-, tüdő- és májdarabok feltehetőleg az ő maradványai. A DNS azonosítására szolgáló használati tárgyait a hatóság azonban a testvérétől szerezte be, a rokonok kizárására viszont más DNS-vizsgálatot nem végeztek. Az azonosság nem bizonyítható kétséget kizáróan, és azt a vádlott terhére nem lehet figyelembe venni – magyarázta.

A bíró szólt arról is: a vád a férfi és a nő mobiltelefonjának közös cellainformációival támasztotta alá, hogy eltűnése után a nőt a vádlott vitte az autója csomagtartójában Darnózselire és az éjjeli órákban feldarabolta. Szakértők szerint azonban a hívásokat nem fogadó mobiltelefon a mozgás kimutatására nem alkalmas, ezért ez az állítás is csak feltételezésként kezelhető.

Az emberöléssel vádolt hentes az utolsó szó jogán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, 29 hónapja van előzetes letartóztatásban, a gyerekei és a családja végig mellette álltak. Egyúttal felmentését kérte.

A bíró pénteken azonnal megszüntette a férfi előzetes letartóztatását, valamint rendelkezett arról, hogy a felmerült 13 millió forintos bűnügyi költség az államot terheli. Az előzetes letartóztatás megszüntetése azonnal jogerőre emelkedett, a vádlott és védője a felmentést elfogadta, az ügyész fellebbezett a határozat ellen.

Az ügy másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.