Nem 76, „csak” 59 milliárdos lehet az európai uniós büntetés a négyes metrónál talált szabálytalanságok miatt, a különbözet „védhető” – mondta Tarlós István főpolgármester. A büntetés az államot terheli, a főváros „bármilyen legális jogi akcióban részt vesz” a kormány mellett az összeg mérséklése érdekében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a metróberuházást vizsgálva arra jutott, a 452,5 milliárdos beruházásnál 272,8 milliárd forintnyi összeg korrupcióval és szabálytalansággal érintett.

Lázár János miniszter korábban a balliberális kormányokra szűkítette a szabálytalankodók körét, azonban a Magyar Narancs megkeresésére az OLAF azt írta, a beruházás összes szakaszában tártak fel komoly szabálytalanságokat, csalás és korrupció gyanúját. A csalásellenes hivatal a teljes, 2006-2014 közötti munkát vizsgálta. Tarlós István a sajtótájékoztatón elismerte, hogy 2010 után is tártak fel szabálytalanságot, azonban szerinte csak egyet, a 80-ból.

Itt azzal követtek el közbeszerzési szabálytalanságot, hogy az ellenőrző mérnök személyét megváltoztatták, mert a korábbi mérnök szabálytalanságokat követett el.

Tarlós beszélt arról is, az OLAF szerint a 2007 és 2009 közti tanácsadói szerződések gyakorlatilag mindegyike szabálytalan volt, és a csalás gyanúját veti fel.

„Ezek a szerződések a BKV-nál születtek, a Fővárosi Közgyűlés elé soha nem kerültek.”

Az OLAF jelentése nem nyilvános, nincs is a birtokában, de támogatja, hogy mielőbb nyilvánosságra hozzák azt.

Delimpia

„Én arra kérem a budapestieket, hogy ne írják alá, mert az ilyen akciókkal rontják az olimpia elnyerésének esélyeit” – mondta a főpolgármester a 2024-es olimpiai rendezés elleni népszavazási kezdeményezésről. Egy nap alatt csaknem 10 ezer aláírást gyűjtött össze a Momentum Mozgalom a szükséges 138 ezerből. Tarlós szerint ez az ütem nem marad, és hozzátette:

„A magam részéről nem hiszem el, hogy ez a kezdeményezés önzetlen volt, és ennek semmiféle sanda, alamuszi, megkerülő háttere nem volt.”

Mindenesetre szerinte „a magyar sportolók megérdemelnék, hogy Budapesten legyen olimpia, mert több dicsőséget szereztek Magyarországnak az elmúlt évtizedekben, mint az újságírók és politikusok együtt”.

Azt nem tudja, hogy az ország gazdaságilag hogy jár a rendezéssel, a főváros biztos hogy jól, a megvalósuló fejlesztések miatt.

Minek itt tüntetni a hármas metró miatt?!

Tarlós István arra is reagált, hogy az MSZP tüntetést szervez a 3-as metró felújításának csúszása miatt.

„Ez nem a vicc kategóriája?”

– kérdezte a főpolgármester, aki szerint a megmozdulásnak a kétségbeesett politikai kapálózáson kívül semmi értelme nincs. A felújított szerelvények megkapták a típusengedélyt, tavasszal forgalomba is állhatnak. A síncserék befejeződtek, így Tarlós szerint a legnagyobb problémák elhárultak.

Idézte a Metróért Egyesületet is, amely a pályabejárás után kimondta, „a pályán és annak környezetében a közlekedés biztonságát veszélyeztető meghibásodás nem tapasztalható”.

A kisebbség véleményének figyelembe vétele diktatúra

Eddig soha nem látott összeget, 8,4 milliárd forintot nyert a főváros kerékpáros fejlesztésekre – jelentette be Révész Máriusz kormánybiztos, aki szerint nem igaz, hogy a főváros nem viseli szívén a kerékpáros ügyeket. (Tarlósnak azért volt pár biciklistaellenes beszólása, mint ahogy most is elmondta, a kerékpárosok rendszeresen megszegik a KRESZ szabályait, és 10-ből 8 bringás átmegy a piros lámpákon.)

Az uniós pénzből épül pl. a Rákospatak-menti kerékpárút, mely Gödöllőt köti össze a fővárossal Rákosmentén át. Révész azt is kiemelte, a főpolgármesterrel megállapodtak, hogy a legfontosabb országos szintű kerékpárutaknak megépítik a Budapesten átvezető szakaszát is. Ilyen lesz az Eurovelo 6, mely Óbuda felől ér be Budapestre és Érd felé folytatódik, valamint a balatoni kerékpárút, ami Etyek felől érkezik majd.

Ám a felvetődő slágerkérdésekre már nem érkeztek biztató válaszok: a nyár óta húzódó Bartók Béla út ügyében a főpolgármester azt mondta, a kérdés a tanulmányt készítő BME véleménye alapján dől el – a dokumentumot az egyetemen szeptemberre ígérték –, de a rendelkezésre álló információk alapján úgy tudja, lehet kerékpársáv. Csak kérdés, mikor.

Arra a kérdésre, hogy miért nem vonják be a kerékpáros szervezeteket az egyeztetésekbe, azt mondta, még ha méltányolandónak is tartják, nem tudják minden esetben figyelembe venni minden kisebbség akaratát, azt ugyanis diktatúrának hívnák. Hozzátette, abban sem partner, hogy a kerékpárosbarát intézkedéseket az autós többség kárára hozzák meg.

A hvg.hu kérdésére, hogy a Duna-partra épített sétányon a Margit híd és Dráva utca között miért marad el a forgalomcsillapítás és a kerékpársáv, mely a korábbi tervekből következne, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes válaszolt – szerinte soha nem volt olyan terv, amiben a Dráva utca és a Margit híd között kerékpárút létesült volna, mivel a felső rakparton már van kerékpárút, és ezt nem szerették volna duplikálni. Arra a kérdésre, hogy a látványtervek tanúsága szerint miért választanák el korlátokkal a Dunát a sétálóktól, Szeneczey azt felelte, hogy a cél az, hogy közelebb hozzuk a Dunapartot a budapesti lakosokhoz és a turistákhoz, illetve hogy egy folyamatos sétány megvalósuljon, és ez meg is fog történni.