– Éjszakánként látom az ablakomból, hogy mennek a töltés felé – mutatja az odavezető utat egy martonosi asszony. – Nappal nem jönnek, de éjjel negyvenes csoportokban, gyerekekkel is – teszi hozzá.

A Határ-Tiszán, ahogy a martonosiak nevezik a holtágat, egy teremtett lelket sem láttunk világos nappal. Itt a településtől nyugatra a holtág a határ nagyjából két-három kilométeren keresztül, keletre pedig a Tisza ugyanekkora távolságon. A túlparti magyar oldalon legfőképpen mezőgazdasági területek vannak, a kerítés Röszkénél, illetve keleten a tiszaszigeti határátkelőtől nem messze kezdődik, a folyó és holtága vonalán egy „gyodasor” védi a határt. Itt nincs „fal”.

Túry Gergely

Bakondi György a közrádióban beszélt arról, hogy a Tisza jegén próbálnak a fagyban átjutni a migránsok. A szerbiai és a magyar oldalon is tapasztalják az ott élők, hogy sűrűn megfordulnak a Holt-Tisza jegén a menekültek, de kizárólag éjszaka vágnak neki az átkelésnek. A partról nagy tégladarabokat láttunk a holtág közepén, akár a menekültek is próbára tehették a jeget, hogy járható-e.

Nem hivatalos információink szerint a szerb kormány a meglévők mellett újabb táborokat nyit, mert majdnem kilencezer menekült van az országban, a táborokban nagyjából négyezer férőhelyet tudnak biztosítani. Bár a kegyetlen hideg időben azokat is beengedték ezekbe a táborokba, akik nem akartak regisztrálni, sokan mégis kisebb csoportokban a szabad ég alatt vertek tanyát, így a szabadkai téglagyárban is időznek többtucatnyian.

Csontig hatoló hidegben

- Négy napja nem ettünk – a pakisztáni fiú a szabadkai téglagyár bejáratánál levő befagyott kútból próbál egy kis vizet varázsolni. – Nagyjából ötvenen lehetünk – mutat az egykori gyár egyik épületére, amelynek a tetején már alig van cserép.

A téglagyár

hvg.hu

A szabadkai téglagyár területén tavalyelőtt minden négyzetméteren sátrak álltak, a legtöbben itt vártak a megfelelő időpontra, hogy nekivágjanak a magyar-szerb határnak. A magyar határzár megépítése és az ehhez kapcsolódó törvényi szigorítások, valamint a szerbiai táborok megnyitása után a téglagyár kiürült. Az utóbbi hetekben azonban újra megjelentek itt kisebb csoportok, mint ahogy a határ mentén néhány szerb település környékén is többen táboroznak. Többségük egyedülálló, vagy a hivatalosan nem háborús övezetként számon tartott országokból érkezett, magyarul nem bízik abban, hogy a lehetséges legális utat járva bármikor is bejuthatna az Európai Unióba.

Harmadszor is megpróbálom

- Húsz napig voltam kórházban – állítja az egyik pakisztáni fiú, miközben a szerb kórházi jelentést szorongatja a kezében. – Kétszer átjutottam a határzáron, mindig elfogtak, visszavittek a kerítéshez, utóbb meg is vertek úgy, hogy a szerbek kórházba szállítottak – magyarázza a pakisztáni fiú. – Nem tudom, hogy mikor, de megint megpróbálom – néz állhatatosan. – Nincs más esély – teszi hozzá.

Orbán ügyet sem vetett a menekültekre

– Egy hete érkeztünk – mutat fiára és annak családjára egy iraki férfi. A középkorú férfi fiaival és unokáival a szabadkai táborban várja, hogy sorra kerüljenek a röszkei tranzitnál, úgy számolnak, hogy egy héten belül ott benyújthatják kérelmeiket. Nem ábrándítottuk ki őket, hogy valószínűleg sokkal több ideig kell várniuk. Ebben a táborban, amely légvonalban alig egy kilométerre van a téglagyártól, most nagyjából kétszázan lehetnek, főként családokat fogadnak be, számukra tíz konténert és fűtött sátrakat is felállítottak a tábor területén.

A röszkei tranzit szerbiai oldalán néhány sátor áll, hétfőn csak az egyik nagyobból szállt felfele füst. A miniszterelnök hétfői, szegedi, illetve röszkei látogatása után a közösségi oldalára feltett képek szerint mintha nem is lettek volna arrafelé menekültek, Orbán a határvédőket látogathatta végig.

November óta, ahogy akkor megírtuk, hétköznaponként délután négyig dolgoznak a bevándorlási hivatal munkatársai, hétvégén pedig szünetel az ügyintézés, így a tranzitok felállításakor, tavalyelőtt ígért napi száz kérelem beadása helyett jó, ha napi öt-hat kérelmet be tudnak adni a szír, afgán menekültek. A többieknek esélyük sincsen.

Túry Gergely

Na, jogi képviseletet, azt nem

Miközben a Bevándorlási Hivatal lassan visszavonja az eddig gyógyszereket, tűzifát, meleg holmit a menekülteknek biztosító szervezetek tranzitba való tartózkodásra adott engedélyeit, már a Helsinki Bizottság képviseletében eljáró jogászokat sem engedik a menekültek közelébe. A kérelmezőknek másfél éven keresztül lehetőségük volt arra, hogy a tranzit irodáiban megbízzák a Helsinki Bizottság képviselőit a jogi képviseletükkel, most ez lehetetlenné vált. Kovács Tímea, a szervezet szegedi jogásza úgy véli, hogy ezzel lényegében az állami igazságügyi pártfogóval vehetnék fel a kapcsolatot a menekültek, de annak az eljárása, a rövid határidők lényegében lehetetlenné teszik, hogy bármiféle jogi érdekképviselet valójában működni tudjon.

Akár meg is fagyhatnának

Tűzifát is a segélyszervezetek visznek, és a szegedi Migszol által gyűjtött adományokat is a tranzitokba belépési engedéllyel rendelkező civilek adják a várakozóknak, hogy meg ne fagyjanak. A Karitatív Tanács öt tagszervezete, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Katolikus Karitász és a Magyar Református Szeretetszolgálat, és ezeken túl az ENSZ kapott engedélyt a bevándorlási hivataltól, hogy a hét különböző napjain bejutva a tranzit előtti táborba, segítséget nyújtsanak az ott várakozóknak.