Azt nem tudni, hogy a kiszivárgott tervezet a végleges verzió-e, azonban az látszik, hogy előrehaladott a jogalkotás, a civilekkel pedig semmilyen előzetes egyeztetés nem volt – mondja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Azt mondja, a külföldi támogatás fogalma nagyon homályosan van megfogalmazva, uniós támogatásokra is vonatkozhat a szabály, mert az is érkezhet úgy, hogy nem érinti a költségvetést, de a Visegrádi alap pénzei is a törvény hatálya alá tartozhatnak, azt ugyanis a négy visegrádi ország külügyminisztereinek büdzséjéből adják össze.

A 444.hu szerezte meg a szöveget, amely szerint

• Ha egy egyesület vagy alapítvány évente legalább 7,2 millió forintnak megfelelő támogatást kap külföldről, akkor 15 napon belül köteles ezt bejelenteni a bíróságon, és a tranzakciót részleteznie is kell. A bejelentéssel az adott szervezet külföldről támogatott szervezetté válik.
• Az új besorolás megjelenik az állam által működtetett Civil Információs Portálon.
• A szervezetnek is közzé kell tennie a minősítést a honlapján, és ettől fogva fel kell azt tüntetni az általa kiadott mindenféle sajtótermékben, kiadványban, szórólapon.
• Ha egy szervezet ezt elmulasztja, bírságot kaphat, majd az ügyészség akár törölheti is a nyilvántartásból. Ez a megszüntetéssel egyenértékű.
• A listáról csak az utolsó külföldi utalást követő öt év végeztével lehet lekerülni.

A szöveget átolvastuk a hvg.hu jogi szakértőjével, és nem találtuk benne egyértelmű gyilkos szándékot. A jogszabály jelen formájában kellemetlen és dehonesztáló, de nem lehetetleníti el alapból a szervezeteket. Az ugyanakkor árulkodó, mi nem esik hatálya alá: a kormány, az egyházak és a sportegyesületek. További részletek itt.

Pardavi Márta szerint diszkriminatív a törvénytervezet, hogy csak a civilekre fókuszál, hiszen ha az egyik érvként felhozott politikai álláspont befolyásolását nézzük, abban szerinte a sajtó és a politikai elemzőcégek játszanak fő szerepet, nem pedig a Magyarországon működő alapítványok és egyesületek.

„Nem igazolható objektív okokkal, hogy miért csak a civilekre vonatkozik a szabály.”

Azzal pedig megbélyegzi a szervezeteket, hogy működésüket nemzetbiztonsági veszéllyel hozza összefüggésbe. A „billog” ellenére a Helsinki Bizottság tovább működne itthon. Pardavi azt mondja, „az utóbbi két évben hozzá kellett szoknunk, hogy az emberi jogokat, a demokráciát védő tevékenységüket becsmérlik”, ezért ez érdemi változást nem hoz a munkájukban.

Az Amnesty International szerint pusztító hatása lehet a civilek elleni törvénynek.