Magyarország kormánya 2015 óta fokozódó szigorral szűkíti a menedékkérők jogait, de 2017. március 28-án még a korábbi intézkedésekhez képest is szintet lépett. A kabinet ezek alapján tetszőlegesen értelmezhető fogalmak alapján rendelheti el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, és kivette a 14-18 év közötti fiatalkorúak menedékkérőket a gyerekvédelmi törvény hatálya alól. A Magyarországtól védelmet kérőket a határon várakoztatják, és naponta csak öt embert engednek be a röszkei és tompai tranzitzónába.

Játszótér a kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án

Reviczky Zsolt

Az ország területén elfogott, a határt illegálisan lépő menekülteket is a szerb oldalra szállítják, legyen akár terhes nő, rokkant vagy gyerek. A menedékkérőnek a tranzitzónában kell megvárnia, amíg a menekültügyi kérelmét elbírálják. Egyedül a 14 év alatti, kíséret nélküli menedékérőket szállítják Fótra, az ottani gyerekotthonba (velük Esztergomban találkoztunk). A 14-18 év közöttiek viszont nem kapnak gyerekvédelmi gyámot. A Helsinki felhívja a figyelmet, hogy a tranzitzónába való kényszerítés fogva tartásnak minősül. Ezt a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta két bangladesi menedékkérő keresete alapján.

Őrizetben tartunk családokat, gyerekeket

A menedékkérelmük elbírálására váró gyerekek különleges juttatásokra jogosultak a magyar törvények szerint – már ha nincs válsághelyzet. Jár nekik gyám, és különleges bánásmódot érdemelnek. Megilleti őket eljárási biztosítékok, nem kerülhetnek őrizetbe, és közoktatásban részesülnek. Ám a gyakorlatban normális időszekben sem jutnak hozzá maradéktalanul a Helsinki tapasztalatai szerint: nem érvényesülnek a soron kívüliség szabályai, azaz hogy a gyerekek kérelme elsőbbséget élvez, illetve a gyám kirendelése sem sikerült többször törvényi határidőig.

Ennél a civil szervezet szerint lényegesen nagyobb gond, hogy fogságban tartunk fiatalkorúakat. 2016 októberétől egyre több családot tartottak a magyar hatóságok menekültügyi őrizetben, őket általában a maximális 30 napig bezárták. A gyerekek nem értették, miért kell fogságban lenniük, ráadásul a Helsinki szerint rá sem szolgáltak az őrizetre: azért, mert valaki nem tudja a személyazonosságát tisztázni, az még nem az együttműködés hiánya. Ezt a Strasbourgi Bíróság is így látja. A gyerekek lehetőségei az őrizetben annyia korlátozottak, hogy azok nem felelnek meg nemzetközi kötelezettségeinknek. Általában a békéscsabai őrzött befogadó központban zárják el egyébként őket.

Presszionáljuk a fiatalkorúakat

További gond, hogy a magyar hatóságok nem megfelelően állapítják meg a menedékkérők korát. Nem az ENSZ, UNHCR és egyéb nemzetközi szervezetek által ajánlott multidiszciplináris módszerek alapján, hanem pusztán fizikai, testi vizsgálatok szerint (jól megnézik tehát az arcot, szeméremszőrzetet, fogakat, csuklót, medencecsontot). Az viszont ezerszer bizonyított tény, hogy a testi értelemben vett felnőtté válás egyénről egyénre változik, és akkor még az etnikai csoportot sem vettük figyelembe.

Ha a menedékérő nem fogadja el az orvosi vizsgálat eredményét, a második tesztet már ki kell fizetnie, ez 30 ezer forintot jelent. Csakhogy a törvény szerint, ha a menedékkérő azt állítja, kiskorú, akkor kötelező a vizsgálatot ingyen elvégezni. Ezzel szemben Kiskunhalason csak akkor ingyenes a vizsgálat, ha a menekültügyi eljárás "korai szakaszában" történik, és a kérelmező állítása "valószínűnek tűnik". A második vizsgálat fizetőssé tételével a menedékkérőket korlátozza az állam abban, hogy az első vizsgálat eredményéért jogorvoslatot kérjenek. És még csak ki sem adnak hivatalos döntést ezekről.

Reviczky Zsolt

Ha egy magát kiskorúnak mondó menedékkérőről kiderül, hogy elmúlt 18 éves, 500 ezer forintos bírsággal sújthatják – erre a fenyegetésre volt is precedens 2016 nyarán. Ez még jobban elriaszthatja a menedékkérőket, és arra ösztönözheti őket, hogy ne kérjék a koruk megállapítását, mert még fizethetnek is. De vajon hány olyan eset lehetett, amikor végül rossz életkori meghatározás miatt tartottunk fogva menedékkérőket? Becslések szerint túl sok: 2016-17 között a Helsinki 60 ilyen esettel találkozott különböző zárt táborokban, és Vámosszabadiban is 20 olyan eset volt, amikor felnőttekkel helyezték el a kiskorúakat hibás besorolás miatt.

Verés, szemétégetés, középkor a határon

Mindehhez jön a szerb határszakaszon tapasztalható brutalitás, amit több nemzetközi szervezet is a magyar rendőrséghez köt, illetve az a gyakorlat, ami csak idén március 28-án ért véget: amikor a magyar határnál, a tranzitzóna előtt hónapokig várakoztak sátorban, az időjárásnak kitéve a családok.

A menedékérőket leginlább a végeláthatatlan várakozás viselte meg a magyar-szerb határon – tapasztalta a Helsinki. Elvileg a kisgyerekes családok elsőbbséget élveznek a tranzitzónába lépésnél, de a Helsinki találkozott olyan családokkal, akik hetek óta várakoztak a tranzitzóna előtt. "Nem gondoltuk, hogy ez vár ránk" – nyilatkozta egy szír menekült négygyermekes családból az anya.

"Üres műanyag palackokat és szemetet égetünk főzéshez, vízmelegítéshez. Amikor alszunk, a rongyok teljesen átáznak. Nemrég úgy döntöttünk, hogy a nedves és hideg rongyok és lepedők helyett inkább a földön alszunk"

– mesélte.

A helyzet jobb lett, de nem a magyar kormánynak köszönhetően: a szerbek tesznek meg mindent, hogy szállást találjanak a náluk rekedt menekülteknek, és átalakították a rendszerüket, hogy a magyar menekültügyi szisztéma működéséhez alkalmazkodjanak. Így most már csak a magyar tranzitzónába lépés előtti napon kerülnek csak a határhoz, ott egy egykori bolt területén húzzák meg magukat.