Az Európai Bizottság alaposan megvizsgálja a magyar kormány válaszát a felsőoktatási törvényt érintő felszólító levélre – közölte a Bruxinfo kérdésére a testület szóvivője.

Brüsszelt ugyan nem kötik határidők a kötelezettségszegési eljárásban, de nevük mellőzését kérő források szerint „érzik az ügy sürgősségét”.

Margarítisz Sinász szóvivő nem tudta megerősíteni, igaz, cáfolni sem azt az információt, hogy Budapest alapjában elutasította az Európai Bizottság április 26-án kifejtett jogi érveit.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, hogy „a kormány álláspontja szerint a Bizottság egy pontot sem hozott fel, ami miatt módosítani kellene a törvényt”.

A testület akkor a szokásos kettő helyett csak egy hónapot adott a magyar kormánynak a válaszra, amit források szerint elsősorban a Közép-európai Egyetem (CEU) jövője felett érzett aggodalom indokolt. 

Ha Brüsszelt nem elégítik ki a kormány válaszai – amire megfigyelők szerint nagy esély van –, akkor indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptetheti az eljárást.

Ha a felek kitartanak az érveik mellett, akkor a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Ez azonban előrevetítené annak elhúzódását, miközben a CEU-nak rektora szerint a törvény októberi hatálybalépéséig legkésőbb tisztában kellene lennie a helyzettel, hogy január 1-től meghirdethesse az új diákoknak a kurzusokat.

Brüsszel álláspontja szerint ellentétes az EU elsődleges jogával és a chartában rögzített alapértékekkel, és sérti az oktatási szabadságot, ha egy intézményt nevének megváltoztatására kényszerítenek.

A bizottság továbbá ellentétesnek látja a szolgáltatási irányelv rendelkezéseivel azt, hogy egy egyetemet székhelyének megválasztásában és diplomakibocsátási jogaiban korlátoznak.

A letelepedés szabadságába ütközhet a törvénynek az a passzusa, ami szerintük választásra kényszeríti a felsőoktatási intézményt a nevét és a székhelyét illetően.

Végezetül a testület szerint a magyar törvény a WTO szabályait is sérti, amikor eltérő bánásmódban részesíti az uniós és a harmadik országokban bejegyzett intézményeket.

Bizottsági források szerint a kötelezettségszegési eljárás a törvénynek a CEU számára legsérelmesebb elemeit célozza.

Azt, hogy az intézménynek választania kellene a két, a magyar és az amerikai útlevél között, és az amerikai kampusz és nemzetközi megállapodás hiányában nem adhatna ki amerikai diplomát.