A magyar titkosszolgálat is besegített a Lex CEU-ba

A magyar titkosszolgálat is besegített a Lex CEU-ba

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Törvényben nem szereplő feladatkörre hivatkozik az Alkotmányvédelmi Hivatal.

"Ezzel az AH beismerte, hogy részt vesz a kormány politikai tevékenységében, bizonyítva, hogy sokszor politikai megrendelésre dolgozik" – így kommentálta kérdésünkre Demeter Márta, hogy Kiss Zoltán, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója a független képviselő kérdésére megküldött válaszában azt írta: az AH-nak feladata, hogy "közreműködjön a Kormány döntéselőkészítő – ezen belül jogszabály-előkészítő – munkájában."

A magyar elhárítás vezetője ezzel arra a május 17-i levélre reagált, amelyben Demeter Márta arról kérdezte őt: mivel a kormány "nemzetbiztonsági szempontokkal" is indokolta a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását (a híres Lex CEU-t) és a civilek átvilágításával kapcsolatos jogszabályt, ezért "kikérték-e az Alkotmányvédelmi Hivatal véleményét az előterjesztők a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról benyújtott törvényjavaslat kapcsán? Ha igen, mi volt a Hivatal álláspontja?"

Május 29-én kelt válaszában az AH főigazgatója azt írja, feladatait az AH "a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) alapján végzi", szerinte ennek keretében működnek közre a kormányzat döntés-, ill. jogszabály-előkészítő munkájában. A levél úgy folytatódik: "Ennek során a Hivatal az irányító miniszter, valamint a Nemzetbiztonsági Kabinet Munkacsoportja részére folyamatos tájékoztatást nyújt Magyarország szuverenitását veszélyeztető, illetve nemzetbiztonsági érdekeit érintő törekvésekről."

A hivatkozott jogszabályban azonban nincs kimondottan a a kormányzat döntés-, ill. jogszabály-előkészítésében való közreműködésre utaló feladata a magyar elhárításnak: az AH egyebek mellett "felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet", vagy pl. felderíti és elhárítja a (...) Magyarországra jogellenesen belépő, itt tartózkodó, illetve ezt elősegítő, és ilyen módon az ország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek, csoportok leplezett tevékenységét", de a törvényhozási munkában való részvétel nem szerepel a törvényben. Még a főigazgató által említett "áttételes" segítség, a "folyamatos tájékoztatás nyújtása" sem szerepel így az Nbtv.-ben, különös is lenne, hiszen – esetünkben – sem a felsőoktatás, sem a civil szféra nem az AH szakterülete.

Kivéve persze, ha a kormány valóban politikai feladatot vár el a szolgálatoktól. Ha, mint arról Rogán Antal propagandaminiszter beszélt a másról is emlékezetes csepeli fórumon, a Nemzetbiztonsági Kabinet jelentést fog készíteni a "menekültiparnak is nevezett NGO-hálózat működéséről és nemzetbiztonsági kockázatairól", akkor nem elsősorban a szolgálatoknak, hanem a politikai döntéshozóknak kell megindokolniuk, milyen törvényi felhatalmazás alapján teszik ezt.