Abháziában gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselőjét – írja a Magyar Idők, amely hozzáteszi, így szinte biztos, hogy az ellene költségvetési csalás miatt indult ügyben nem tudják kihallgatni a magyar hatóságok a politikust, mert a szakadár országból még nemzetközi körözéssel sem lehet hazahozni.

Abházia hivatalosan Grúziához tartozna, Oroszország támogatásával azonban a vele szövetséges abház vezetés függetlennek nyilvánította magát. Bár Grúzia – és a nemzetközi közösség túlnyomó része – nem ismeri el Abházia függetlenségét, ugyanakkor semmiféle befolyása nincs az ott zajló folyamatokra, Oroszország viszont 2008-ban hivatalosan is elismerte Abháziát független államként.

A Magyar Idők szerint ennek a szakadár területnek a fővárosában, Szuhumiban gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított európai parlamenti képviselőjét, így gyakorlatilag a nullával egyenlő annak az esélye, hogy a politikus július 19-én megjelenik a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF), ahol a költségvetési csalási ügyben gyanúsítottként hallgatnák ki.

Simon Richárd, a KNYF helyettes szóvivője nem kívánta kommentálni a lapnak az értesülést, de azt elmondta, hogy Kovács Béla még nem vette át az állandó lakcímére küldött, július 19-re szóló idézését sem, legalábbis a tértivevény hétfőig nem érkezett vissza a főügyészségre, és az EP-képviselő eddig nem igazolta hivatalos irattal a június 23-ra tervezett kihallgatásáról való távolmaradását sem.

A Magyar Idők hozzáteszi, nemzetbiztonsági körökben az az általános vélekedés, hogy az abház tengerpartot bizonyos titkosszolgálatok előszeretettel használják pihentetőhelyként munkatársaik számára, a szakadár államban pedig lehetetlen egy nemzetközi elfogatóparancsot érvényesíteni.

Ha pedig Kovács nem jelenik meg az ismételt idézésre és hivatalos irattal nem menti ki magát, első lépésben elrendelik az elővezetését, ha ez sem eredményes, kiadják ellene a hazai és a nemzetközi elfogatóparancsot.

A Kovács Béla ellen költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt indult eljárásban az EP felfüggesztette a politikus mentelmi jogát, miután Kovács három alkalommal sem jelent meg az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt. A mentelmi jog felfüggesztését az EU csalás elleni hivatala, az OLAF jelentése alapján Polt Péter legfőbb ügyész tavaly szeptemberben indítványozta, mert a gyanú szerint a jobbikos európai parlamenti képviselő 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, ők azonban valójában nem is jártak Brüsszelben, és semmilyen munkát nem végeztek ott Kovács Bélának. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket.

Kovács ellen egy másik ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a jobbikos politikus egy akkor is titkosszolgálati tevékenységet folytató egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a titkos­szolgálat látókörébe került, mert konspiratív módon kapcsolatot tartott orosz diplomatákkal. Kovácsot végül csak másfél év múlva, 2015 novemberében gyanúsíthatták meg kémkedéssel, ugyanis az EP-ben addig húzódott a döntés, őrizetbe azonban akkor sem lehetett venni.